|
Témaindító hozzászólás
|
2007.05.07. 20:01 - |
| A kézilabdások és a foci szakosok járnak ide. Egy nagy csarnok festett pályával, padokkal, hálóval, és nézőtérrel is. Itt inkább az edzések zajlanak, de néha kisebb versenyek színhelyei is. |
[8-1]
*A fiú szavaira elmosolyodik, s mikor átöleli meglepetten viszonozza.*
- Örülök, hogy így döntöttél. Beszéljétek meg, minden rendben lesz.
*A fiú után néz, majd egy sóhajjal a plafonra.*
~Mai fiatalság...~
*Eszébe jut, hogy nála maradt a medál. A fiú után szól.*
- Yamakasi!
*Ha visszafordult, akkor odadobja neki.*
- Ezt is vidd!
*Rákacsint, majd egy sóhajjal elpakolja labdákat a szertárba, s az ajtó felé indul.*
- Ideje vacsorázni is.
*Jelenti ki egy mosollyal, majd kilép az ajtón, becsukja maga után, s az ebédlő felé veszi az irányt.*
~Hmm... vajon mi van vacsira? Olyan jó lenne valakivel, együtt vacorázni... *sóhajt* De ez csak álom marad...~
*Csalódottan tovább kocog, s belép az ebédlőbe.*
|
*Lillűval szembe áll, a kijelentésre elkerekednek szemei.*
- Gimnasztika? De... ugye nem lesz olyan szörnyű?
*Elmosolyodik, majd követi az utasításokat. Leguggol, majd felugrik.*
~10szer?~
*Sóhajt, majd 10szer felugrik, majd leguggol. Egy sóhajjal befejezi. A következő utasításokat is követi, nagy terpeszbe áll, majd előre dönt, megérinti a talajt, majd felegyenesedik. Megcsinálja 10szer, s a feladatokat megcsinálva a földön köt ki.*
[néhány felafat múlva]
*A földön fetreng, teljesen kivan... áá...*
- Húúhh.... ez fárasztó...
*Felül, majd Lilla mellé ül. Mikor közelebb csusszan hozzá maga elé mered. Megcsóválja a fejét, s Lilla szemébe néz. A szavait hallva eltöpreng, majd lehajtja a fejét.*
- Szeretem... azt várhatja! *ökölbeszorítja egyik kezét, majd összeszorítja szemeit, de a szavakat hallva megnyugszik* Nem úgy? Akkor meg hogy? *Lillára néz meglepetten, egyben megkönnyebbülten* Az lehet, hogy mi vagyunk a legfontosabbak neki, de... ő mondta, hogy tartsam magam távol tőle... ez fájt a legjobban, hogy Ő mondta... ha Carmen, azt még megértem... de a saját bátyám mondta... *megcsóválja a fejét, majd megtörli homlokát a másik kezével* Választhatna, ha tudna... de nem tud. *sóhajt* De azt bírom benne, hogy.. *félbeszakítják, majd egy mosollyal feláll, s Lilla mellé szegődik* Rendben. Akkor még egy kör... *a kérdésre lehajtja a fejét, majd szomorúan a nőre* Nem... nem tudnék a szemébe nézni... beszéljek vele, azt mondod? De mit mondhatnék neki? *a következő szavakra elmosolyodik, majd a nő vállára teszi a kezét* Azthiszem te többet tudsz rólam, mint én rólad. Úgyhiszem voltál az én helyzetembe... jólvan! *sóhajt* Beszélek vele...
*Mosolyt erőltet magára, majd futásnak ered Lilla mellett. Lefutják együtt az utolsó kört, majd a kérdésre bólint, de a kijelentésre felkapja a fejét.*
- Ugyanilyen edzés?? Na neee..
*Elhalkítja, ám mikor Lilla elneveti magát ő is nevet vele.*
- Akkor jó, már megijedtem.
*A nőre mosolyog, majd az ajtóra néz.*
- Holnap, ugyanitt, ugyanekkor... ebben az öltözékben...
*Lillához fordul, majd megöleli egy pillanatra.*
- Köszönöm a beszélgetést.
*Eltolja magától, majd a szemébe néz.*
- Megyek, beszélek vele!
*Elmosolyodik, kivirul teljesen, de még kicsit bizonytalan... sőt... nagyon. Carmen vajon mit szól?? És Naru?? Jajj... Az ajtó felé araszol, nem fut! :P nem tud, ki van fáradva! XD Kinyitja, majd kilép, s becsukja maga után. Elindul a lányok szállása felé.*
|
*A fiúra néz, majd elmosolyodva kiegyenesedik.*
- Még tartogatok, igen. Állj velem szembe!
*Néz maga elé, majd ha odalépett a fiú, hátrébb lép hármat.*
- Gimnasztika jön.
*Elvigyorodik, majd töprengve a fiúra néz.*
- Hmmm... azthiszem kezdjük a felugrásokkal. Guggolj le! *ő is leguggol* Majd ugorj fel! *felugrik, majd újból guggolásba érkezik* Egyszerű nem? Akkor ebből 10et!
*Bólint határozottan, majd fel-le ugrál 10szer, majd sóhajtva felegyenesedik, s az újabb feladaton töri a fejét.*
- Most pedig nagyterpeszbe állunk! Döntés előre, megérintjük a talajt, majd felegyenesedünk. Ezt is 10szer.
*Amint kiejti az uccsó szót, neki is kezd a feladatnak.*
[néhány feladat múlva]
*A földön ül, felhúzza a lábait, hátul megtámasztja magát, majd a fiúra néz, megpaskolja maga mellett a talajt.*
- Ülj csak le ide mellém.
*Oldalra dönti a fejét, s ha a fiú leült mellé, közelebb csusszan hozzá, s megfogja a kezét, megpróbál a szemébe nézni.*
- Szereted azt a lányt, Carment? Most biztos azt várja, hogy utána menny. Nem gondolod? A bátyád, Narumi nem úgy gondolta azt, amit mondott. *bíztatólag megszorítja a kezét* Csak nem ezt várta tőled, szerintem. Ő is annak örülne, ha együtt lennétek, nem pedig külön. Így meg mit ér? Ő mindkettőtöknek jót akar, ti vagytok neki a legfontosabbak. Nem választhat kettőtök között sem. *elmosolyodik, majd komolsyságot erőltet magára* Na, még egy kör és szabadon engedlek, mára! *elengei a fiú kezét, majd feláll, s a fiúra néz ismét* Keresd meg a lányt és beszéljétek meg a dolgokat. Nem élhettek úgy, hogy nem beszéltétek meg. Egymás szemébe tudnátok nézni? Szerintem nem... de nem folyok bele az ügyeidbe. Tényleg nem ismerlek, de a bátyádról sokmindent hallottam. Biztos vagyok benne, hogy hasonlítasz rá.
*Összecsapja két tenyerét, majd elbök a pálya felé.*
- Na, már csak egy levezető kör.
*Elmosolyodik, majd futásnak ered, ha a fiú is. Mellette fut, ha gyorsít, akkor ő is, ha lassít, ő is. Az arcát fürkészi, végül a körnek is vége. Egy sóhajjal megáll, s a fiúra néz.*
- Holnap. Ugyanekkor. Rendben? Még pár ilyen edzés és a labdához is eljutunk.
*Kacsint a fiúra, majd elneveti magát.*
- Csak vicceltem. Jövő edzésen már a labdával foglalkozunk.
|
*Az első feladat hllatán elkerekednek szemei, s végignéz a pályán.*
- 3szor 2kör?
~Ez a csaj ki fog fárasztani... illetve Lilla... jézusoom...~
*Mély levegőt vesz, mikor Lilla befordul elé értetlenül néz rá, majd futásnak ered mellette. Teljesen szótlan marad, csak fut, ahogy a lába bírja. Megpróbálja beérni az edzőt, ami sikerül is, de gyorsít.*
~Áh... sosem érem be...~
*Összeszorítja fogait, majd gyorsít ő is, amennyire csak tud. Lilla már beért, ő is végül, zihálva a lábaira támaszkodik.*
- Gyenge?
*Kapja fel a fejét, de a nő már fut is tovább.*
~Lehet nem nekem való sport ez...~
*Megcsóválja a fejét, majd Lilla után fut.*
- Váárj!
*A kijelentésre összehúzza szemeit, s Lillára néz.*
- Azt akarod, hogy lemerítsen??
*Kérdzei, de nem kap választ. Mikor a nő megfogja a kezét elkerekednek szemei, s mikor magával húzza, nehezen, de gyorsít.*
- Ne olyan gyorsaan!
*Néz a nőre, de a kérdés ösztönzi. Gyorsít, de nem mond semmit. Beelőzi a nőt, így magabiztosságot nyer. Zihál egy kicsit, majd mosolyogva Lillára néz, aki most ér be.*
- Ó, csak neem?
*A kijelentésre, miszerint most ügyes volt, de erősödnie kell, nagyokat pislog.*
- Erősödnöm??
*Miszerint, már 'csak' kettő, sóhajt. Futásnak ered a nő mellett, vele egyszerre mozog, fut, így egyszerre érnek be. Zihálva rogy a földre, felhúzza lábait, s mély levegőket vesz, felnéz Lillára.*
- Kész... teljesen kész vagyok én is... mit tartogatsz... még a... tarsolyodban?
*Zihál, majd egy sóhajjal ellöki magát a földtől, s feláll, a labdára néz, de nem fogja meg. Ki tudja mit tartogat még Lilla?*
|
*Mikor kinyílik az ajtó odanéz. Megörül, hogy végre megjött a tanítványa.*
- Szia. Igen, máris kezdjük.
*Töprengve körbenéz, a labdát a hóna alá veszi, s állán kezd el dobolni. Eszébe jut egy testhez álló feladat. A fiú felé fordul a kérdést hallva, majd elmosolyodik.*
- Örülök, hogy megkérdezted. *elvigyorodik* Az első feladat 3szor 2kör futás a teremben. Megjegyzem, én is futok veled.
*Sóhajtva, nekilendül, majd a fiú elé befordul, közben karját lendíti, lábait is fel-fel húzza, majd elbök az irányba a fejével, amerre futni kell.*
- Gyere!
*Komoly arcot vágva nekilendül, s fut. Ha a fiú beérte, akkor gyorsít, végül a második körbe kezdenek. ismét megelőzi a fiút, ha tudja, majd mikor megvolt a második kör is, zihálva lábára dől, s a fiúra néz, aki valószínűleg még nem ért be. Megcsóválja a fejét, majd felegyenesedik, komoly arcot vág.*
- Elég gyenge volt. Indulhat a második két kör.
*Ennek is neklendül egyből, semmi pihenés, nem fújhatja ki magát Yamakasi. Bevárja ezúttal a fiút, s vele együtt fut. Fejét felé fordítja.*
- Na, ha ez nem merít le, akkor semmi. Gyerünk! Gyorsabban!
*Összehúzott szemekkel, határozottan szól a fiúhoz, majd gyorsít, megfogja az egyik kezét, s húzza magával.*
- Mi lesz? Csak ennyire vagy képes? Gyerünk-gyerünk! Egy kettő!
*Kapkodja a lábait, s elengedi a fiú kezét, majd gyorsít a futáson.*
~Nem bírja a gyűrődést? Hmmm.... a következő körben nekikezdek a beszélgetésnek.... vagy majd a gimnasztikánál?~
*Töpreng, így a fiú könnyen megelőzheti, majd elmosolyodva beér ő is.*
- Ezúttal ügyes voltál. De sokkal, de sokkal jobbnak kell lenned! Ha a testi képességeidet nézzük, még nem egélszen jó a kézihez. Erősödnöd kell!
*Határozottan néz a fiúra, majd sóhajt.*
- Na, már csak kettő. Gyerünk! Folytassuk!
*El is indul, fut, kezeit lendíti, lépteit megnyújtja. Most nem várja be a fiút, olyan gyorsan fut, olyan erővel, ahogy csak tud. Be is ér egyhamar, majd mély levegőt vesz, megáll.*
- Kész vagyunk... ezzel.
|
*Sportos ruhában nyit be a labdaterembe.*
~Elvileg ez az...~
*Töprengbe körbenéz, s meglátja Lillát, ahogy edzi magát. Oldalra döntött fejjel araszol oda hozzá.*
- Szia. Kezdhetjük az edzést...
*Elhalkítja szavait, majd a földön lévő labdához lép, majd lehajol érte, s felveszi. Elkezdi pattoktatni, majd Lillára néz.*
- Mi az első feladat?
|
*Egy mosollyal lép be az ajtón, s körbenéz. Becsukja maga után, majd a szertárhoz vánszorog. Kinyitja, elővesz két labdát, majd az egyik a földre teszi, másikat elkezdi pattoktatni.*
- Hmm... lassan ideér ő is.
*Oldalra dönti a fejét, majd egy nagy kört kocog a labdát pattoktatva. Megáll, mély levegőt vesz.*
- Nna, a bemegelgítés számomra megvolt.
*Elmosolyodik, s tovább edzi magát, amíg Yamakasi meg nem érkezik.*
~Majd edzés közben beszélgetek vele...~
|
| A kézilabdások és a foci szakosok járnak ide. Egy nagy csarnok festett pályával, padokkal, hálóval, és nézőtérrel is. Itt inkább az edzések zajlanak, de néha kisebb versenyek színhelyei is. |
[8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
