|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.01. 18:43 - |
|
A kert egynegyed részén egy távol eső sarokban virágok lettek ültetve katonasorrendben, szebbnél szebb színvilágban. A virágsorok közepén egy széles és kipárnázott hintaágy áll, az ösvény hozzá kitaposott, más úton (a virágokat átugrálva) közlekedni tilos! Tökéletes hely romantikázásra, beszélgetésekre, vagy egyedüllétre. |
[360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
*A lány elég szótlan lett, a válaszát hallva. Unott arcot vág két pillanatig, de Sora már kérdez is. Ránéz a szeme sarkából, majd vesz egy mély levegőt.*
- Velem semmi érdekes nem történt.. viszont visszatérve az előző ötletedre. Végülis nem rossz ötlet, de csak 1 feltétellel vállalnám a fellépést..
*Titokzatos, halvány mosollyal a lányra pillant teljesen, várva a reakcióját. Addig ő egy szót nem mondd, amíg újabb mosolyt nem lát.. visszahúzza a kezeit és a tarkóján összefűzi az ujjait. Lejjebb csusszan a hintaágyban és elnéz az ég felé.*
|
*Zavartan elpirul, ujjait a térdeire fonja és összedönti őket, rajtuk kezd el dobolni, tekintetét mereven lábainak szegezi. Igaz, talán nem kéne ennyire rohannia.. xD A továbbiakra egy mosollyal visszanéz Francora. Fürkészi egy kicsit, majd egy nagy mosollyal megbiccenti a fejét.*
- Köszi ^^
*Inkább nem is válaszol az előző kérdésre, hisz tényleg nagy butaság. Bármilyen jól is hangzik, meg kéne győznie a többieket, aztán Laylát, aztán Kalost, aztán Leont, és ha Leon valami csoda folytán, de belemenne, még mindig ott van May.. sóhajt egy jó nagyot, és gyengén tovább löki a hintaágyat. Eszébe jut valami*
- Tényleg, veled mi újság? Egészen eddig az én problémáimról beszélgettünk..
*Néz érdeklődve a fiúra*
|
*Elmosolyodik, a kérdésre meghökken.*
- Mi? Máris..? Ma..? Hátööö... ez így hirtelen jött
*Zavartan a tarkójához nyúl, a további kérdésre eltátja a száját.*
- Mit keresnék én a színpadon? O.o Nem tudok olyan ugrásokat, mint ti.. a tánc meg nem oda való.
*Engedi le a kezét és összehúzza a szemeit.*
- De.. elkísérlek a színpadhoz, ha gondolod.. és ha lesz valami előadás, azt is szívesen megnézem ^^
*Biccenti félre a fejét Sorát nézve.*
|
*A szavakra bizony egyből elpirul. Tényleg.. anno Franco megígérte, hogy elmennek táncolni. Pislog kettőt, majd elmosolyodik*
- Szuper! Jól hangzik!
*Akaratlanul is feldobódik az ötlettől. A fiú felé fordul töprengve*
- Mi lenne, ha ma mennénk el?
*Ahogy így töri a fejét, beugrik neki valami. Hm,hm, nem is tudja.. egy próbát megér*
- Nem lenne kedved fellépni a színpadon? *-*
|
*Elmosolyodik, a kérdésre nyitja a száját, ekkor kapja a puszit. Zavartan félrenéz, majd megköszörüli a torkát.*
- Szóvalöö.. arra gondoltam, hogy.. lehetne ismét egy táncedzés. Múltkor félbemaradt..
*Halvány mosoly, majd ő is félrenéz. Neki sokat jelent Sora. A múltkorit meg el lehet felejteni, az egy rossz nap volt, ennyi ^^ De ő szereti Sorát. A lányra pillant a szeme sarkából.*
- Persze.. csak akkor, ha van kedved és időd.. így suli mellett..
*Néz fel az égre és a felhőket kezdi el fürkészni.*
- Vagy elmegyünk sétálni.. lovagolni.. vaagy meghívlak egy pizzára :D
*Von vállat egy mosollyal. Pizzafutár volt a nyáron, talán kap kedvezményt is xD*
|
*Megjegyezné, hogy neki sokat számít a fiú véleménye, de nem teszi. Csak elmosolyodva fogadja az ölelést, és elkönyveli, hogy Franconak igaza van. Minden meg fog oldódni! ^^ Máris jobb a kedve, egy kicsit a lelke is könnyebb, és a mosolya is őszintébb, amivel a fiú felé fordul.*
- Semmi olyan, amit ne tudnék elhalasztani.. mit találtál ki?
*Kíváncsian fordul Franco felé, de mielőtt még belefoghatna az ötletelésbe, eszébe jut valami. Kicsit elpirulva, de nyom egy puszit a fiú arcára.*
- Köszönöm ^^
*Ez még az előzőért. Zavartan az ölében heverő kezeire pislog, de ha Franco belekezd, akkor egyből neki szenteli a figyelmét. Most, hogy ilyen szorosan ülnek egymás mellett, elég hevesen ver a szíve. Elég sok dolog történt azért, akkor is, ha a fiú nem emlékszik mindre.. de elvileg elég sokszor vallottak már szerelmet egymásnak, és csókok is elcsattantak, és az, ahogy most a fiúra mered, arról árulkodik, hogy ő még mindig szerelmes.. hiába, talán nem csak a színpad az egyetlen, ami meg tudja dobogtatni a szívét.. egy kicsit zavartan néz el az ellenkező irányba.*
~Nem hiszem, hogy ez neki bármit is jelentene már..~
*Hisz azért akárhogy nézzük, elég sok idő eltelt, a legutóbbi húzása pedig csak méginkább rontott ezeken az emlékeken*
|
*Ahogy a lány nekidől, zavartan előrepillant és úgy hallgatja a szavait. Egy aprót bólint, ám hamar bele is kavarodik a dolgokba. Megrázza a fejét és a lányra néz.*
- Azt hiszem, tényleg nem értem teljesen.. annyit felfogtam, hogy kezded szem elől veszíteni a céljaidat.. én a helyedben az iskolára koncentrálnék, utána dönteném el, hogyan tovább.. a színpad vagy a lovaglás... de itt nem az én véleményem számít
*Zavart vállvonás és félrenéz. Óvatosan átkarolja a lány vállat és közelebb húzza magához, hogy átölelhesse.*
- Ne aggódj, biztos kitalálsz majd valamit, ami mindenképp jó lesz ^^. Őő.. holnapra mi a terved?
*Kérdezi félvállasan és a földre néz. Neki van egy tippje.*
|
*A kérdésre érdeklődve Francora pillant, a simogatásra elmosolyodik. Töprengve maga elé pillant és megállítja a hinta lökését, bár ha a fiú tovább hajtja, az sem baj. A szeme sarkából a fiúra pillant, kicsit zavartan, de mosolyogva.*
- Semmi komoly, csak..
*Eltöpreng, hogyan fejezze ki magát. Ha Franco nem bánja, akkor ő is közelebb csusszan és nekidől*
- Kezdem szem elől veszíteni a céljaimat.. már nem igazán tudom, mit kezdjek a jövőmmel, vagy hogy melyik ösvényt kövessem. Itt van az iskola és a lovaglás, és a színpad, és Inu.. *elakad a szava és zavartan maga elé emeli mindkét kezét* ..mármint a barátaim. Nehéz mindkét életmódra odafigyelni, és már nem tudom, melyikben vagyok igazán önmagam.. vagyis.. izé.. áá, gondolom nem érted
*Zavarában ismét felnevet és a tarkójához nyúl, majd elcsendesedve, töprengve a térdeire dől.*
|
*A válaszát hallva csak elmosolyodik.*
~Milyen kedves.. mint mindig. És az a mosoly..~
*Fürkészi a lányt, ám a további szavakra kiszélesedik a mosolya. Nemigen emlékszik rá, de örül, ha a lány igen. Megrázza tehát a fejét.*
- Nem nagyon emlékszem..
*Ahogy belekezd, leolvad róla a mosoly és visszagondol. Hmhm.. rémlik valami. Bólint egy aprót, majd Sorára néz, a tekintetét látva összehúzza a szemeit. Közelebb csusszan hozzá.*
- Valami baj van, Sora? Szomorúnak látszol.. pedig te általában pörgős és vidám vagy..
*Érinti meg a lány vállát, amolyan simogatás képp, de vissza is húzza a kezét.*
|
*A nevét hallva kíváncsian a fiúra néz, a továbbiakra méginkább meglepődik. Pislog párat, majd kiszélesedő mosollyal visszanéz a lábaikra*
- Nem, én sajnálom.. nem lett volna szabad beleütnöm az orrom a dolgaidba..
*Egy kicsit gondolkozik, az arcáról pár pillanatra leolvad a mosoly, hogy aztán felélénkülve visszatérhessen rá. Francora néz*
- De az már régen volt, felejtsük el! ^^ Képzeld, valamelyik nap eszembe jutott az első találkozásunk.. emlékszel még rá?
*Hátradönti a fejét a hintaágy támlájának, de azért folytatja a hinta lökését a lábaival. A felhőkre mered messzire révedő tekintettel, álmodozó mosollyal. Elég régen volt..*
- Egy kicsit rosszul lettem a könyvtárban, akkor jöttél te. Spanyolul beszéltél, és egy kukkot sem értettem. Nagyon udvarias és kedves voltál velem. Mennyi minden történt azóta
*Röviden felnevet, a szemeit lehunyva, de ahogy felnéz, ismét egy kicsit szomorkássá válik az.. aurája XD a hangulata.*
|
*Ahogy a lány arca felderül, halványan megmosolyogja. A szavakra és a kérdésre rögtön lefagy róla a mosoly, de követi és leül mellé a hintaágyra.*
- Köszi, jól vagyok.. uhm.. Sora..? *ha a lány ránéz, akkor rápillant* Sajnálom a múltkorit..
*Reméli, hogy Sora tudja, miről van szó. Szájhúzva lenéz a földre és segít lökni a hintát.*
- Örülnöm kellett volna a segítségednek, de kicsit rosszul fogtam fel a dolgokat.. ne haragudj ^^"
*Néz rá vissza egy bűnbánó mosollyal.*
|
*Elég mélyen gondolkozik, de az ismerős hangra egyből felkapja a fejét. Könnyen beazonosítja hozzá az arcot, a fiút meglátva meglepve pislog párat.*
- Franco.. *felderül az arca* Szia!
*Abbahagyja a hintázást és felpattan. Összefűzi a háta mögött az ujjait egy halvány, ámde őszinte mosollyal, és a fiú elé lép.*
- Régen láttalak! Hogy vagy?
*Megáll előtte, kíváncsian félrebiccenti a fejét, majd a válla mögé tűr egy lila tincset. Tesz egy lépést hátra, és ha a fiú követi, akkor visszahátrál vele a hintaágyhoz. Lecsüccsen, elrakja a rövidnadrágja zsebébe az mp3-at, és belöki kicsit a hintaágyat, akár leült a fiú, akár nem.*
|
*Lazán zsebredugott kezekkel indul el sétálni. Kilép a kastélyból és körbenéz, majd egy sóhajjal úgy dönt, a virágoskert felé veszi az irányt. Sok dolgon töprengett. A családi anyagi gondok nagyjából helyreálltak, de Sora múltkori húzása még mindig bántja. Mármint.. két dolog: hogy Sora ezt tette, a másik meg az, ahogy ő bánt Sorával emiatt. Szóval amint találkozik a lánnyal, biztos, hogy az első dolga az lesz: bocsánatot kér. De ehhez találkozniuk kell, ez pedig nem feltétlenül az elkövetkezendő napokban, percekb... megtorpan és a hintaágyon ülő lányt pillantja meg.*
~Sora..~
*Pislog kettőt, majd közelebb lépked és a lányra néz, ha még nem vette volna észre.*
- Szia Sora
|
*Egy kicsit lehangoltan ücsörög a hintaágyban, füleiben mp3-mon keresztül bömböl a Yakusoku no basho e (KS opening). A naplemente által befestett égboltot fürkészi a lustán haladó felhőkkel, és járatja az agyát. Feje a szivacsnak hátradöntve, lábai nagy terpeszben, térdei összedöntve, karjai maga mellett, kicsit lecsúszva ül/fekszik az ágyon. Most kevésbé önmaga, kicsit szomorú, leginkább a színpadnál történt kisebb-nagyobb dolgok miatt, meghát újra suli, régen látta Kagomét, Francot és a lovát is. Néha ő is lehet lehangolt.. nem egészséges, ha folyton pörgős és vidám xD Szóval az eget fürkészi lábaival lustán hajtva a hintaágyat, majd egy sóhajjal feljebb ül és a térdeire dől. Füleiből kiveszi a kütyüt, maga mellé dobja, és töprengve a cipője mellett növögető virágra pillant. Halványan elmosolyodik. Milyen régóta tanul itt..! Mégis, alig jött ki ide párszor. A legtöbb idejét a koleszban vagy az istállóban töltötte. Aprókat lökve az ágyon járatja tovább az agyát.*
|
*A kezet megérezve a lányra néz, a mosolyra magára erőltet egy sokkal gyengébb mosolyt. Rosszat sejt.. kinéz ismét az ablakon, majd megfogja a lány kezét és összekulcsolja vele ujjait. Mély levegőt vesz és hátradőlve felnéz. kezét a lábára csúsztatja és dobol rajta egy kicsit, majd kinéz az ablakon. Siethetnének már.. ki tudja mennyire súlyos Naru esete.. azt se tudja, hogy mi történt. Baleset? Vagy tényleg csak túlhajszolta magát? :S Bekötni elfelejtette magát, de már felesleges is. Végre valahára feltűnik a króház épülete, ugyan távolról, de már közel vannak. Egy sóhajjal Carmenre néz, fürkészi egy ideig. Ahogy megáll a taxi elengedi a lány kezét előrehajol és kifizeti a fuvart - addig Carmen és Bobby kiszállhat. Sietve kimászik utánuk, becsukja az ajtót és megfogja a lány kezét. Lepillant Bobbyra, és elhúzza a száját. Lehet, hogy majd kint kell hagyni.. megrázza a fejét és elindul sietve a kórház bejárata felé. Bár ha Carmenen múlik, hamarabb odajutnak, mint hinné.*
|
*Megáll a parkolónál, és a pórázt fogva a térdeire dől. Fújtat egy kicsit, hisz nem a sporttudása miatt szeretem ^^ vesz egy mély levegőt, majd felegyenesedik. Yama kijelentésére odavillan a szeme sarkából tekintete, majd révetegen visszanéz maga elé. Megerőltet egy mosolyt, és kuncogva felnéz.*
- Rendbe fog! Biztos csak túlhajtotta magát a bolond..
*Rázza meg a fejét egy újabb mély levegővel. Annyira szeretné ezt hinni.. ahogy a taxi megjön, rövidre fogja Bobby pórázát, kutyája pedig gyakorlott mozdulattal beszökken. Bemászik ő is és kutyája mellé csusszan, hogy Yamának is legyen hely. Beköti magát, újabb mély levegő. Tekintete az elsuhanó házakat pásztázza, mintha úgy gyorsabban mennének, ha figyeli. Ujjaival a térdén dobol csakhogy levezesse aggodalmát. Ingatja kicsit a fejét, majd Yamát kezdi el fürkészni. Mély levegő, kezét a kezére csúsztatja, és bárgyún rámosolyog*
|
*Hagyja magát húzni és inkább fut a lány után. Közben előveszi a telefont és rendel egy taxit. Gyalog mégsem mehetnek oda.. a parkolóhoz érve megáll. Remélhetőleg Carmen sem fut tovább. Mély levegőt véve körbenéz, majd visszacsúsztatja a telefont a zsebébe. Lehajtja kissé a fejét. A taxi még nem jött..*
- Remélem rendbe jön...
*Csóválja meg a fejét, és felnéz. A taxi is megérkezik, egyenesen előttük parkol le. Kinyitja a lánynak az ajtót, neki mindegy hova száll be. Ahol marad hely, az az övé. Becsukja az ajtót, elmondja a sofőrnek hogy hova kell menni és máris mennek. Carmenre néz, majd fejét az ablaknak döntve kinéz.*
|
*Nézi, ahogy a póráz túloldalán Bobby mélyre hajtott fejjel, orral túrja a fűcsomókat. A fekete gomb a szája felett izgatottan remeg a sok új illattól, s ilyenkor farkincája is meg-megmozdul. Kuncogva lehunyja a szemeit és félrebiccenti kicsit a fejét, de a telefon hangjára kíváncsian Yamára néz. Kutyája is felszegi magasra a fejét, s kissé támadó állásban, a füleit mozgatva keresi az ellenséges csengőhang forrását, majd a fiú hangját meghallva folytatja a vakondkereső szimatolást. Összehúzza a szemeit szerelme ledöbbent arcát látva, átveszi balkézbe a pórázt és hátrasimít néhány kósza tincset, melyeket a szél szöktetett rossz helyre. Hátrahajtja a fejét s megrázza egy kicsit, hogy ez többé még véletlenül se fordulhasson elő, s mivel kutyája tesz előre pár lépést, utána megy. Ahogy Yama végez, kíváncsian csillogó szemekkel, kérdőn néz rá, de a történtekre el is kerekednek szemei. Pupillái kitágulnak, majd összeszűkülnek szemhéjaival együtt.*
- Kórházban..?
*Ismétli meg halkan, s észbekapva felemeli a fejét. Magához húzza kutyáját, aki vígan a lábaihoz ballag. Rövidre fogja a pórázt, elkapja Yama kezét, és ő ered futásnak a parkoló felé.*
- Be kell mennünk hozzá!!!
*Szalad hipersebességgel, amit szoknyája nagyon élvez, az utána siető, tempót tartani próbáló, nyüszülő Bobby viszont kevésbé.*
|
*Carmen mellett lépked, szótlanul, némán és merengve. Most valahogy nem nagyon tud mit mondani. Örül, hogy a lánnyal lehet. Halványan elmosolyodik és ránéz a szeme sarkából. Közelebb lép hozzá és átkarolja a derekát. Már mondana valamit, de a telefon megcsörren. Egy mély levegővel ellép a lánytól és megáll. Előkeresi a mobilt, a lányra néz, majd a kijelzőre. Fürkészi a számokat, majd megcsóválja a fejét és megnyom egy gombot.*
- Igen, tessék? Yamakasi Speak..
*A hírt meghallva eltáltja a száját, bár inkább ledöbben. Megrázza a fejét, majd késve reagál.*
- Rögtön megyek.. megyünk.. igen, köszönöm....
*Teszi le a telefont és lesüti szemeit. Összegez fejben, majd rövid szünet után Carmenre néz. Fürkészi egy ideig, majd félrenéz.*
- Naru kórházban van.. súlyos az állapota. Azonnal oda kell mennünk!
*Néz vissza rá, de nem is vár semmiféle választ/beleegyezést, megfogja a kezét és elindul a... *-) Most mivel menjenek? XD Taxi.. majd hív taxit.*
|
*A hirtelen ötletre értelmes arcot vág, majd sóhajt.*
- Nem a vakvezetőkutyákkal van a bajom.. csak nem akaro mégegyszer bárkit is elveszíteni. Bármi történhet vele is..
*A további szavakra sóhajt, s fellép a lépcsőre*
- Még sak most ismertél meg.. rögtön rám bíznád..?
*Sóhajtva megcsóválja a fejét, s tovább lépeget.*
- Akkor most merre megyünk?
|
[360-341] [340-321] [320-301] [300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
