|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.01. 18:39 - |
|
Terebélyes lombkoronájú, öreg tölgyfa, mely időtlen idők óta itt áll. Törzsénél többen is elférnek, nyáron páratlanul tökéletes és hűs árnyékot nyújt, télen a fotózgatni vágyók fő modellje. Az ágaira felmászni könnyű, de veszélyes, ki tudja, melyik szakad le alattad... |
[178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
*Hooogy mennyire utálja ezt az öntelt, pöchendi kis vámpírt >.< ahogy odaér hozzá, a vágy még elviselhetetlenebbé válik. Felkapja a fejét, majd hátraveti a fa törzsének. A kérdésre megvillan a tekintete, és félrecsapja a vámpír kezét*
- Aido-senpai, ez nem vicces! Ha tudod, mennyire elviselhetetlen, akkor ne cukkolj, féleszű!
*Csúsztatja az alkarját a homlokára. Le tudja gyűrni.. csak vissza kell fognia az érzékeit, az ösztöneit, a gondolatait. Aido nyakára pillant, majd a szemeit összeszorítva félrefordítja a fejét, és mellkason csapja a fiút*
- Nem vagyok kíváncsi a véredre! Menj vissza tanulni!
*Ez az utolsó szava*
|
*Figyeli a lány vívódását, és amíg kínlódik, addig egy félmosollyal, élvezettel lenyalintgat néhány vérpatakot a kezéről. A fájdalom.. olyan elenyésző.*
- Miért hagyjam abba? Ez úgy unalmas lenne, nem? ^^
*Odaballag a lányhoz, és leguggol előtte. Egy vidám mosollyal megemeli a kezét*
- Kérsz? ^^ Igyál csak, amennyit szeretnél. Tudom, mennyire elviselhetetlen kín gyötör most..
*Kilazítja a nyakkendőjét az egyenruháján, kigombolja a legfelső gombot az ingjén, és félrefordítja a fejét. Szabad utat csinál a nyakához*
- Vehetsz innen is ^^ ezt nem engedem meg akárkinek, szóval szerintem használd ki
*Bólogat ismét azzal az okoskodó fejével. A seb a tenyerén lassan teljesen begyógyul*
|
*Ez aztán a szép kioktatás.. összehúzza a szemeit és már készül is visszavágni, ekkor csapja meg a frissen kibuggyanó vér édes illata. Az egész tudata meginong, lefagy a teste. Megremegnek a szemhéjai, majd a kezei, összeszorítja a szemeit, és a fejéhez kapva nekitolat a fának.*
- Aido-senpai, ezt most rögtön hagyd abba!
*Rogy le a fejét fogva a fa gyökeréhez. Minden erejével próbálja elnyomni az ösztöneit. Vér.. a szájában érzi Kira vérének az ízét, és most a senpai vérének illata.. teljesen elmámorítja. Tekintete kifordul magából, átszíneződik és élénken felvillan, de még igenis ura önmagának. Összeszorítja a szemeit*
|
*Puff, ezt megint jól megkapta xD Alyssa aztán jól ért az oltásokhoz. Mindegy, azért figyel, és lassan összeszűkülnek a szemei.*
- Tisztelsz minket? Pedig szerintem még mindig nem látod át teljesen a dolgokat. A vámpírság nem szórakozás, vagy időtöltés. Tele van komoly dolgokkal, amiket egy kislány nem foghat fel. Például..
*Leengedi a karjait, és az ajkához emeli a kezét. Felhúzza az ajkait, és a szemfogaival jó mélyen beleváj a saját tenyerébe. Természetesen azonnak elkezd ömleni a kézfejéből a vér. Kitartja oldalra, maga mellé, és az ujja közt végigcsurgó vércseppekre, majd a lányra pillant. *
- Érted már?
*Bár az is igaz, hogy a sebe lassacskán kezd összeforrni.*
|
*Türelmesen nézegeti a fiú hátát és már éppen fordulna el, mikor felteszi a kérdést. Visszapillant rá, aztán mély merengőbe esik*
- Nem is tudom.. sírnom kéne? Light előtt nem volt sok célja az életemnek. Lukeon és az anyámon kívül senki sem szeretett, és én sem szerettem senkit. Megvetettem és gyűlöltem mindenkit. De mostanában mintha kiszínesedett volna a világom. Ezt mutatja az is, hogy veled barátkozok
*Ez roppant kedves volt ^^ felpillant a fa ágaira, és lassan, töprengve végighúzza a kezét a fa törzsén*
- Így az életem nem olyan.. unalmas. Mindig is tiszteltem a vámpírokat, és a hasonló, mitológiai lényeket. Sosem gondoltam azt, hogy csak mese a szekrényből kiugró szörnyeteg. Jó tudni, hogy az élet nem szürke
|
- Hai, hai, megyek már
*Fűzi össze sértődötten az ujjait a tarkójánál, és peckesen elindul az épület felé. Néhány lépés után a levegőben hagyja a lábát, és hátrapillant immár sokkal érettebb, merengő szemekkel. Fürkészi kicsit a lányt, és egy szép mosollyal vissza is fordul*
- Lyss-chan, miért örülsz annyire annak, hogy Yagami-kun megharapott?
*Biccenti félre a fejét kíváncsian, és lehunyja a szemeit a mosolyát magán tartva*
|
*Most az ő feje mellett jelenik meg egy vízcsepp, és kicsit összegörnyed a szellemi fájdalomtól, amit a vámpír szavai okoznak. Másrészt meg.. ez olyan kedves tőle, hogy így ráébreszti a szintjére. Sóhajt egy nagyot*
- Idol-senpai, egy kicsit gyerekes vagy..
*Mondja ezt ő. Egy szájhúzással felegyenesedik*
- Uram és parancsolóm maximum Light lehet. Menj vissza az épületbe a tanórákra!
*Mutat el az éjszakába magasló robosszum felé parancsolón. *
|
*A letolásra gyerekes, boci szemeket mereszt, és a kézfejét dörzsölgetve hátrébb lép.*
- Miért kéne egy nem embernek emberi dolgokat tanulnia? Uncsiii! Én játszani akarok!
*Próbál meg ugyanolyan csúnyán nézni, de a további szavakra koppan egyet. Egy vízcseppel a fején sóhajt, majd sietve elhessegeti azt onnan. Nők.. karbateszi a kezeit, és öntelten kihúzza magát*
- Lehet, hogy prefektus vagy, de a vámpírlétra alján trónolsz, míg én a nemesek között vagyok, egyszóval köteles vagy teljesíteni urad és parancsolód óhajait..
*Okoskodón bólogat*
|
*Valahogy számított rá.. mindenesetre jókislány módjára, mozdulatlanul vár, de tekintetével átdöfi párszor a szőkét. Ahogy kitisztul a terep, már taszítja is le a szájáról a kezet*
- Idol-senpai, megint ellógod a tanítást, igaz?!
*Szidja le a nála jóval fentebb álló vámpírt, és csípőre tett kezekkel várja a választ. A rajta maradt kézre pillant a szeme sarkából, és azt is letörli sietve*
- Igen, az érzékeim sokat fejlődtek.. de egyszerűen csak megláttam az árnyékod
*Mutat a holdfény által keltett egybeolvadt árnyékukra a fűben. Prefektus ám a javából ^^"*
|
*Kezét a lány szájára tapasztja, és a fának nyomva odasimul hozzá. Nem szólal meg, mozdulatlanul és némán áll jópár percig. Néhány pillanat múlva elsuhan a fa mögött egy árny. Kipillant rá, majd egy vidám mosollyal leveszi kezét a lány szájáról, de a másik ugyanúgy a vállán pihen*
- Nahát, milyen gyorsan kiszagoltad, hogy jövök ^^ jóestét ^^
*Vidáman mosolyog*
|
*Végigsimít a fa törzsén, tekintete körbefut a tájon, majd felsiklik a fa tetejére. Felrémlenek neki emlékek, homályos képek az itt eltöltött időről. Mennyi minden történt azóta..! Elnyom egy ásítást, és nekidönti vállát a fa törzsének. Még mindig fárasztó ez a nappali-éjjeli meló.. egyszer bele kell szoknia. Hirtelen felkapja a fejét, és hátrafordul a fától ellépve.*
|
*A visszaszólásra eltáltja a száját. Mindjárt visszaszól neki és itt hagyja...!!! Ekkor fogják meg a kezét. Elszáll minden mérge, lepillant a kezükre, majd a lányra. A szavakra szemforgatva sóhajt.*
- Te is kiakasztó vagy....
*Csóválja meg a fejét és elindul a lány után. Az utcát figyeli, és néhány emberke még kint ólálkodik. Tinédzserek.. végülis érthető. A parkhoz érve elengedi a lány kezét, de ha ő nem engedné el, akkor ismét megfogja. Eltöpreng kicsit, aztán a lányra néz.*
- És mesélj.. mi történt veled, mióta visszahoztak?
*Dönti oldalra a fejét kíváncsian, majd előre néz. Annyira nem is kíváncsi.. illetve..*
|
*Összehúzza a szemeit. Mekkora makacs tuskó..!*
- Az elsőnek köszönhetem, hogy vámpír lettem, de másodszorra talán nincs semmi mellékhatása! Sosem tudod meg, ha egyszer nem próbálod ki!
*Csattan fel, és ahogy elengedi a kezét, elfordul tőle. Összefonja a karjait, és a száját húzva, morogva a kaput kezdi el fürkészni. Sóhajt egyet, összegyűri a ragtapaszt és elhajítja -környezetvédő-, majd Light mellé lépve megfogja a kezét*
- Teljesen kiakasztasz néha! Inkább menjünk, még napfelkelte előtt vissza kell érnünk!
*Húzza ki az egyik sétálóutcára, és a kivilágított környezetet kezdi el figyelni. Talán mostantól megszaporodnak az éjszakai sétáik. Este sokkal szebb a város ^^ a fiú kezét fogva fordul le a park felé, és itt már lelassít. Oké, elhagyták a sulit, ráérnek.. vesz egy mély levegőt, és felnéz az égre*
|
*Egy nyekkenéssel odaszökdécsel a lányhoz. Egy értelmes pillantást vet rá, a szavait figyelmesen hallgatja, de elsőnek nem jön rá. Ingatja a fejét, ahogy rátér a lényegre ledermed a tekintete. Ejnye.. szusszan egyet és elkapja a lány kezét, ami a felsőjét fogja.*
- Mondd, észnél vagy? Az se volt biztos, hogy a ma reggelt megéred! Ha még iszom a véredből, lehet, hogy belehalsz. Sajnálom, de ezt már így kimondom. És már megmondtam neked, hogy nem foglak bántani!
*Engedi el a kezét és szemforgatva hátrébb lép egyet, majd félrefordítja a fejét.*
- Inkább neked kellene innod az én véremből.. de ez is csak akkor szükséges, ha nem tudod uralni az ösztöneidet.
*Néz vissza rá, bár ez esetben... ha ő nem tud megint uralkodni magán, akkor mi lesz?*
|
*Mire a fiú leér, már eltökélte magát. Lightra néz, elhúzza a száját, majd a kapunak dönti a hátát, elkapja a fiú felsőjét, és magához húzza. Körbenéz, majd le*
- Amit mondtál a vérről.. olyan hülye vagy, hogy bogarat ültettél a fülembe.. *dünnyögi miközben a fiúra sandít, majd vissza maga elé* eddig úgy gondoltam, tök mindegy, hol tör rám a vérszomj, egy egyserű ösztönt le tudok gyűrni. De nem szabadna kockáztatnom, most, hogy már ketten is kint fogunk sétálgatni.. én még nem is ittam soha, és..
*Ezt most hogy tálalja? Szövegelhet egy órát, akkor sem tudná rávezetni a fiút. A nyakához nyúl, letépi a ragtapaszt, kicsit oldalra dönti a fejét, és félresöpri a nyakáról a haját*
- Ha ismét iszol a véremből, talán mindketten megnyugszunk.. nem igazán tudom, hogyan működik ez az egész, de ha neked segít..
*Egy pillanatra a fiúra néz, majd visszahunyja a szemeit*
|
*Jóh, biccent a szavakra szusszan egyet.*
- Persze, oké
*Figyeli, ahogy a lány mászik, közben a kaput tanulmányozza. Hajjhajj, ott fent azok a hegyes dolgok.. nem tetszik neki xD. De már ő is mászott át párszor, nem lesz gond. Remélhetőleg. Amint átér a lány biccent egyet és felkapaszkodik a rácsokban. Elkezd felfelé mászni, legfelül pedig átlendíti az egyik, majd sietve a másik lábát is. Nem volt szörnyű xD. Elkezd lefelé mászni és talán egyben le is ér, ha nem jön közbe semmi. Persze legalul már leugrik és a lányra néz várakozón.*
|
*A kapuhoz érve összefonja a karjait, és elkezdi méricskélni. Az ötletre egy sóhajjal odalép, és megrázogatja a kaput, azt nézve, mennyire strapabíró*
- Egy csomószor másztam már ki ezen a kapun, azóta nem változott semmi rajta.. ha akkor ment, akkor most is menni fog! Kipróbálom!
*Kapaszkodik fel a lécekre, és kihívó mosollyal lenéz a fiúra*
- Ha leesnék, légy úriember és kapj el!
*Egyre feljebb kapaszkodik, mígnem felér a tetejére. Oké, és innen..? Át kéne másznia a túloldalra, de elég hegyes a teteje xD neki még nem ciki, de majd Lightnak.. no mindegy, átlendíti az egyik, majd a másik lábát is, és elkezd lefelé mászni. Mivel legalul már nincsenek léphető fokok, csak idióta dísz, ezért ugrik. Hopp! Kint is van. Lightra néz, és amíg várja, elgondolkozva a nyakához nyúl*
|
*A szavakra elhúzza a száját. Adott, az igaz, de az mégis más xD. Leugrik a fáról ő is, guggolásba érkezik, aztán sietve fel is egyenesedik. Leporolgatja a kezeit, majd a lányra néz. A szavakra pislog párat.*
- Neked semmise jó.. akkor menjünk sétálni..
*Zsebredugja lazán az egyik kezét, aztán megnézi, mennyi az idő, végül megszaporázza a lépteit. A kapuhoz érve megáll és Lyssre néz.*
- Ki kellene valahogy mászni...
*Néz körbe, majd sóhajt és a lányra néz.*
- Segítek kimászni, aztán én meg megoldom valahogy.. hm?
*Dönti oldalra a fejét kíváncsian, véleményt várva.*
|
*Kíváncsian fürkészi a fiút, és ahogy befejezi, elmosolyodik.*
- Te már adtál..
*Pillant rá, majd maga alá, és lecsúszik a fáról. Guggolásban érkezik meg a talajra, leporolgatja a kezeit és felegyenesedik. Ha Light is megvan, akkor nyújtózik egyet, és a holdat figyelve elindul a kapu felé. Ilyenkor már zárva van, mászni kell, de megoldják ;) addig is elkezdi törni a fejét a ma esti programon*
- Induljunk el valamerre csavarogni, aztán majd kikötünk valahol. Nem vagyok romantikus fajta, hogy étterembe menjünk, a mozi alatt el lehet aludni, a séta viszont jó ötlet
*Néz Lightra kíváncsian, valami beleegyező véleményt várva. Aztán a kapuhoz érve majd elkezdhetik törni a fejüket azon, hogyan jussanak ki..*
|
*Kvittek xD. Light nem kap, Lyss nem ad ajándékot olyan gyakran.. Illetve Light se nagyon ad, de... mindegy. Érdekes helyzet. A lány szavaira elnéz a hold felé és sóhajt egyet.*
- Tényleg szép
*Hát, pozitív szavakat nagyon ritkán hallani tőle, de ezen a napon, éjjelen szerintem mindenre vevő lenne xD. A kérdésre a lányra emeli tekintetét és eltöpreng kicsit, majd elhúzza a száját.*
- Elmehetünk, ha gondolod.. ott van a városi park, vagy csak sétálunk.. mozi.. étterem.. van pár választási lehetőség, de rád bízom, mit választasz. Úgy járja, hogyha már adtál nekem valamit, én is adjak neked
*Von vállat és megbiccenti a fejét.*
|
[178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
