|
Témaindító hozzászólás
|
2008.06.12. 12:42 - |
Kissé elhagyatott ház.. a falakról már lekopott néhol a vakolat, a tetőről is leesett néhány cserép. A ház belülről mégis tisztatás uralkodik. Két emeletes. Alul van a nappali, a konyha, egy mosdó, a lépcsőfeljáró.. fent pedig négy szoba, egy Davidé, a többi meg már csak vendégszoba. És természetesen itt is található egy mosdó. A folyosón virágok díszelegnek, amiknek már elkell a víz.. ^^'' A lépcsőfeljárón is található néhol valamilyen növény, de nem igaziak, csak művirágok.. díszítés képpen. |
[179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*A szavakra bólint egyet. Akkor ezt megbeszélték. Nem veszi le. Végigméri saját magát, majd a lányt és elhúzza a száját. Belépked a fülkébe és óvatosan nekidől az oldalának. Ahogy a lány belépked elhúzza ismté a száját.*
- Ez.. annyira megalázó..
*Vág értelmes arcot és megcsóválja a fejét. Az egész teste tele van sebekkel, egy lány segít neki mosakodni, ráadásul még szendének is mondja.. mély levegőt vesz, a vizet megérezve bólogat.*
- Tökéletes lesz..
*Pillant a lányra, majd egy sóhajjal lehajtja a fejét, végül felnéz a lányra.*
- Nekem mi a dolgom? Csak álljak?
*Vág egy grimaszt, majd merengve végighúzza egyik ujját a fülke oldalán.*
|
*Csillogó mosollyal figyeli, ahogy a fiú máris megszelidül. Na ugye, tud ő ha akar ^^ ráteszi a tetőszerű kupakot a tűre, és visszasüppeszti a táskába. A kijelentésre rosszallón felpillant.*
- Meg is kérlek rá, hogy ne vedd le!! Na, nyomás!
*Ha David bement a fülkébe, akkor nekidől az ajtónak, és eltöpreng. Hogyan óvhatnák meg pont a karját..? Bólint egyet, vesz egy mély levegőt, behúzza a hasát, és belép a fülkébe.*
- Boccccsánat, engedj a zuhanyhoz légyszi. Majd én szabályozom a vizet. Neked lesz kellemetlen, ha csípni fog a sebed. És ha vízhez ér, fog
*Újabb bíztató, sátáni mosoly, és megnyitja gyengén a zuhanyrózsából a vizet. Ő maga is elázik.. na mostmár mindegy. Vizespóló verseny, megígértem, hogy részletezem (6) na jó inkább nem. Fog egy szivacsot, átitatja a langyos vízzel, és David arcába nyomja*
- Így elég meleg, vagy még legyen forróbb?
|
*A kérdésre nyel egyet, az injekciós tűt meglátva elkerekednek a szemei.*
- Nenenenene.. ne.. kérlek..
*Felemeli a kezeit és nyel egy jó nagyot. A további szavakra összehúzza szemeit, majd szusszan egyet.*
- Értem, hogy eddig miért csak azokhoz a betegekhez küldtek, akiknek csak pár napjuk volt hátra.. engem te fogsz a sírba vinni..
*Teszi hozzá még ezt is, majd mély levegőt vesz és lehúzza a nadrágot. Azért a tűvel nem szeretne megismerkedni. A zoknit is lehúzza, de...*
- Az alsógatya marad! Azt nem veszem le!
*Rázza meg a fejét és karbateszi kezeit, félrefordítja a fejét. Azért szeme sarkából a lányra pillant.*
|
*A szavakra összehúzza a szemeit, s felvonja az egyik szemöldökét. Elnéz az ajtó felé, majd vissza Davidre, és megereszt egy sunyi mosolyt.*
- Ez az utolsó szavad? Hát jó, akkor kénytelen leszek lehúzni rólad én..
*Hajol le a táskához, kutakodik egy kicsit, majd kiemel egy ínyekciós tűt, aminek legalább 5 centis a hegye. Kinyomja belőle a levegőt, és kíváncsian Davidre néz.*
- Hova kéred? Semmi komoly, csak kiüt egy kicsit, és amíg nem vagy tudatodnál, azt teszek veled amit csak akarok! *vág ördögi arcot* például megfürdetlek!
|
*Az erőteljesebb öltésekre összehúzza a szemeit. Most mi rosszat mondott? xD A szavakra megvonja a vállait.*
- Na és? Nők
*Csóválja meg a fejét, ahogy feláll bólogat.*
- Menj csak, megleszek egye.. *koppanva a lányra néz, kb mint a képen* ..felejstd el! Nem fogok előtted vetkőzni és segítség sem kell! Nem!
*Áll fel és megrázza a fejét. Elmutat az ajtó felé.*
- Arra van a kijárat! Ha segítség kell, szólok! Most nem kell!
*Teszi karba a kezeit és mérgesen összehúzza a szemeit. A zuhanyzófülkéhez ballag, majd visszafordul és Carolinera néz.*
|
*Ahogy végigsimít az arcán, megakad a tű a kezében, és meglepődve felnéz. Je-jesszus.. már láza is van! Ez sürgős!! A további szavakra viszont mérgesen megfeszülnek az izmai. Duzzogva lehunyja a szemeit, és bár visszafojtja az indulatot, a következő hurkolást a cérnával kicsit erőteljesebben hajtja végre, mint amúgy.*
- Rád is rádfér! Kész vagy
*Húzza meg erőteljesen, majd a fogaival elnyisszenti a cérnát. Összepakolja a dobozt, betolja a szék alá, és feláll. Leporolja a térdeit, lehúzza a fejéről azt a fejpántszerű kék hacukát, és miközben helyrerendezi a tincseit, várakozón Davidre néz.*
- Gyerünk, ne legyél szende, vedd le a gatyád! Nem nagyon érheti víz a sebed, de a többi részről le kell mosni a vért.. férfi vagy, tehát egyszerre nem vagy képes több dologra. Segítek!
*Bólint makacsul, a fiú ha akarná se tudná lebeszélni. Lehinti a földre a hacukát, lehúzza a kezeiről a kézfedőket is és azok is rajta landolnak. Kilazítja a ruhája néhány felső gombját, és sóhajt. Ő elkészült*
|
*Ahogy a lány bejön ránéz, a kötszereket meglátva összehúzza a szemeit, a tűt és a cérnát meglátva viszont félrefordítja a fejét. Nem akarjaaa.. utálja a tűt.. megrázza a fejét, a szavakra visszakapja a pillantását. A csípő érzésre felszisszen és összepréseli ajkait. Méghogy "kellemes" zsibbadás.. lehunyja szemeit, majd felnéz és vesz egy mély levegőt. Nézi ahogy a lány összevarja a sebet. A halk szavakra összehúzza szemeit és félrenéz, majd másik kezével végigsimít az arcán.*
- Nem a te hibád. Én akartam kimenni reggelizni.
*Vonja meg a vállát és visszahúzza a kezét. Fürkészi egy ideig a sebet, majd a zuhanyfülkére néz, végül vissza Carolinera.*
- Amíg zuhanyzok pihenj le.. rád fér.
*Dönti oldalra a fejét és egy sóhajjal elnéz a zuhanyfüle felé.*
|
*Összerakja a cuccost, és már siet is fel a lépcsőn. A megjegyzését a fiúnak meg sem hallja :P besiet a fürdőbe, a fiút meglátva mély levegőt vesz, és odalépked hozzá. Leteszi a dobozkát, letérdel, és előpakolja a cuccait. Először is feltörölgeti a fiú karjáról a vért, illetve szétkeni, dehát jobb mintha ott csöpög a.. köhm, érted. Szóval a vérzést csitítja azzal, aztán jön a sebtisztítás, végül a fertőtlenítés.*
- Ez csípni fog, de férfi vagy, kibírod
*Nyomja az alkoholos kendőt a sebre, átitatja kicsit vele, majd előveszi a tűt és a cérnát, és szépen nekilát összevarrni a sebet. Elméletileg a fiú karja most "kellemesen" zsibbad xD így nem nagyon fogja érezni, gyakorlatilag.. férfi, és kibírja. Nem néz fel, végig a munkát nézi, és ugyan halkan szólal meg, mégis lehet érteni.*
- Sajnálom, hogy.. nem végzem jól a munkám.. ápolónak hívnak ki, és csak felszakítom a sebeid..
*Csóválja meg a fejét, és helyezkedik kicsit, hogy jobban hozzáférjen David karjához.*
|
*Végignéz a folyosón, a lány hangját meghallva lassan felé fordul. Értelmesen pislog párat, majd a lány után néz.*
- Őh.. jó.. a felsőt leveszem, de egyedül megyek mosakodni!
*Húzza össze a szemeit és megcsóválja a fejét. Jó.. sietve fellépked a lépcsőn és eltűnik a fürdőszoba ajtó mögött. Lehúzza magáról a felsőt, persze óvatosan a sebek miatt. Leteszi a mosógép tetejére és leül a kisszékre. A sebét kezdi el figyelni, majd elhúzza a száját és elnéz az ajtó felé, várva, hogy a lány mikor toppan be.*
|
*A megjegyzéseket inkább elengedi a füle mellett, hisz azt tanulta, hogy a beteg emberrel nem szabad vitatkozni. A házhoz érve elengedi a fiút, ha ajtót nyitott akkor megvárja, hogy bemenjen, és becsukja utána az ajtót.*
- Oké, vedd le a felsőd és irány a fürdő! Összevarrom a sebem, aztán megmosakodsz. Remélem van rajtad valami alsógatyaféle..
*Méri végig a fiút, hisz gyerekek és idős emberek fürdetése teljesen eltér egy fitt 22 éves férfi testétől xD és ő amúgy is elég könnyen zavarba tud jönni ilyen téren. Nem vár beleegyezést, már indul is megkeresni a felszereléseit.*
|
*Lassan ő is észreveszi, hogy nem stimm valami. A lány ekkor áll meg. Megtorpan ő is és a karjára pillant, majd a lányra. A szavakra bólogat, ahogy átkarolja összevonja a szemöldökét.*
- Hé, ez csak egy karcolás! Semmi bajom!
*A szavakra szemforgatva sóhajt és megcsóválja a fejét.*
- Nem vagyok szende.. egyáltalán nem. Hajj.. siessünk, mielőtt tényleg összeesek a hülyeségeidtől..
*Pillant a szeme sarkából a lányra és sietve elindul. A karjára pillant, amin a ruha már eléggé véres. Összehúzza szemeit, vesz egy mély levegőt és előre néz. Nemsokára meg is érkeznek a házhoz. Ha a lány volt oly szíves és elengedte, akkor előveszi a kulcsot és beengedi magukat.*
|
*Vidáman lépked David mellett, és ugyan az első percekben nem tűnik fel neki semmi, utána csak szemet szúr a véráztatta felső. Összehúzza a szemeit, és megállva a fiú felé fordul.*
- Ejnye, ez nem néz ki jól.. otthon kellett volna maradnod! Óvatosan, jó? Amíg hazaérünk, próbáld meg nem felszakítani a többit.. lássuk csak..
*Gondolkozik el hogy milyen felszerelése van otthon. Tű-cérna az van.. fertőtlenítőszer és kötszer is az elsősegélydobozban.. gyorsan le kell kezelnie a sebét ha nem túl mély, aztán jön a pancsi. Bár a friss sebet nem érheti víz, tehát ha azért nem, hogy a többi sebét megóvja, ezért biztosan bemegy vele! Davidre néz, felemeli a karját hogy mellé tudjon lépni, és stabilan átkarolja a derekát*
- Tudom, hogy nem vagy ijedős kislány, csak szende, de a hirtelen vérveszteség gyakran jár szédüléssel, ha elájulsz felszakad az összes sebed, mire becipellek
|
*Bólint egyet, feláll és a tálcáját megfogva a tálcalerakóhoz ballag. Belecsúsztatja, majd megtörli a kezeit és elindul a lány után. Az ajtó kishíján visszacsapódik a lányra, így egy hirtelen mozdulattal megtartja. A karján az egyik seb szépen fel is szakad, de még nem érzékeli. A lányra néz, majd kilépked utána. A karjára pillant, majd előre és sóhajt egyet. Az égre nézve eltöpreng, a karján pedig elindul el vékony kis vérpatak, ami nekilát eláztatni a ruháját is.*
|
*A fiú válaszára inkább nem mond semmit. Kiüríti az üdítőjét, de azért még megrázza egyszer, hogy biztosan üres-e. A sültkrumplit zsebrevágja, a maradék sajtburgert pedig gyorsan letolja. Megtörli a kezét és a száját a szalvétában, és bólint egyet.*
- Mehetünk! Ha visszaértünk, meg kell néznem a sebeidet, rutinvizsgálatok.. de utána nem tudom, mit csináljunk. Csendespihenő
*Áll fel, leteszi a tálcát a tálcalerakóba, és ha David is megvan, akkor az ajtóhoz siet. Vidáman hátrapillant, amolyan búcsúkép, majd kilöki magát az ajtón, és ráérős léptekkel elindul visszafelé*
|
*Figyelmesen végighallgatja Carolinet, ahogy a végére és elgondolkodik, a kérdésre meglepve felnéz. Elgondolkozik kicsit és késve kezd bele a válaszba.*
- Én egy idő után nem bírnám, hogy a szemem láttára halnak meg.. és lehet nem vállalnám el az ilyen betegeket.. na meg nem vagyok az a ragaszkodó-fajta, akár segíteni akarok valakin, akár nem.. mindegy.. nem akarok másokon segíteni, szóval kár ezen gondolkodnom..
*Megvonja az egyik vállát, megissza a maradék kóláját és hátradől a székben.*
- Nna, ha kész vagy, indulhatunk vissza..
*Néz el a gyerekek felé és elgondolkodik.*
|
*Szerencsére nem nyel félre, bár a kérdés övön aluli.. ott a pont. Lenyeli a falatot, leteszi a maradék sajtburgert a zacskóra, és szürcsöl egyet az italából. Felkönyököl és összefűzi az ujjait.*
- Nem értem, hogy ezt miért magyarázzam el, hisz egyértelmű.. csak olyan ember való ápolónak, aki segíteni akar. És aki segíteni akar, az ragaszkodik. Akkor is, ha az illetőt aznap látja először, három szeme van vagy épp hiányzik néhány végtagja.. aki megérdemli, az megkapja a törődést, ez nem egy olyan világ, hogy akit nem ismerek, azt meg se próbálom megismerni. Szerintem jó dolog a ragaszkodás, és akárki akármit mond, nem értelmetlen *elgondolkozik, majd szusszanva, halkan felnevet* A halál meg.. gyenge a természetem, az út szélén fekvő macskák is nehezemre esnek, hát akkor egy élet? Miért, te máshogy gondolod?
*Néz kíváncsian Davidre, és újabbat szürcsöl a kólájából, majd ezt felváltja a sültkrumplival. Szálanként kezdi el eszegetni, néha mosolyogva körbenéz a játszadozó gyerekeket figyelve.*
|
*Ahogy Caroline feláll meglepve felpislog rá, majd utána néz. A gyerekeket meglátva nagyon halványan elmosolyodik, de le is fagyasztja magáról. Félrenézve eltöpreng, lenyeli az utolsó falat fagyit is és felkönyököl az egyik kezével. Kinéz egy pontot az asztalon, majd lassan a párosra néz. Caroline szavaira elgondolkodik és sóhajt egyet nagyot. Ahogy a kisfiú integet neki összehúzza a szemeit, visszaint neki, majd megcsóválja a fejét. Amint Caroline visszaért ránéz, a szavaira bólint.*
- Jah.. aranyosak..
*Figyeli egy ideig a lányt, és megköszörüli a torkát.*
- Kíváncsi lennék rá, hogy miért ragaszkodsz a betegeidhez ennyire.. mesélted, hogy nehezen bírod, ha előtted halnak meg a betegek..
*Elgondolkozik kicsit, majd belekortyol a kólájába.*
|
*Ahogy David elkezd közeledni felé, nagyokat pislog, és már a legrosszabbra gondol.. de látva, hogy csak tisztára törli, zavartan visszamerül a sajtburgerbe. A csillaggal kezd el szórakozgatni, és mindezt még élvezi is xD egy falat, egy rázás. A közelben sírás üti meg a fülét, így odanéz. Egy még nagyon kicsi testvérpár ül a másik asztalnál, és a bátyó épp lenyúlta a húga játékát, aki ezen szívszorítóan zokog, az anya csak épp kóláért ugrott el. Rosszallón összehúzza a szemeit, lecsapja a sajtburgert az tálcára, amibe az asztal is belemozdul. Feltűri a hacukája ujjait, felmarkolja a csillagot, és a széket hátratolva feláll. A két gyerekhez ballagva kikapja a kisfiú kezéből a játékot.*
- Ez nem szép dolog! Ne vedd el a húgod játékát! A testvéred, szóval vigyáznod kell rá, ahelyett hogy szomorúságot okoznál neki!
*Feddi meg a kicsit a mutatóujjával, aki ettől szintén a sírás határára kerül. Visszanyomja a kislány kezébe a játékot, s a kisebbik ugyan felvidul, most a bátyja ül legörbülő ajkakkal. Leguggol elé, megfogja a kezét, és belenyomja a csillagot.*
- Tessék, itt van inkább ez. és vigyázz mindig a húgodra! Nézd csak!
*Mutat fülig érő mosollyal Davidre. A kisfiú ránéz, pislog kettőt, majd felnevet és integet neki. Megpaskolja a fiú fejét, felegyenesedik, és a kezeit porolgatva visszaszökdécsel az asztalhoz. Egy vidám kis dalt dúdolva beleharap a sajtburgerbe, és teliszájjal dünnyögve szólal meg.*
- Ivádov ah gyheekeet, oan uikh!
|
*A lányt figyeli egy ideig, majd kicsomagolja a sajtburgerét. Kéz kétbe fogja, a szavakra biccent.*
- Jó étvágyat
*Belehapar a hamburgerbe, elnyammog rajta. Ám látva, hogy a lány kikeni magát összehúzza a szemeit. Leteszi az ételt, kézbevesz egy szalvétát és kissé felemelkedik a helyéről. Áthajol a lányhoz és letörli a szájáról a szószt. Visszaül a helyére, leteszi a szalvétát. A lányra néz, majd kézbe fogva a hambit folytatja az evést. Félúton vesz mellé egy kis krumplit is, végül áttér a fagyis kehelyre. Megfogja a kanalat és nekilát az elfogyasztásának. Jó kis reggeli ^^*
|
*Már kaparná elő a pénztárcáját, mikor meglátja, hogy a fiú kifizeti. Elhúzza a száját ugyan a rosszallás jeleként, de aztán halovány mosollyal rándít egyet a vállán, és visszaengedi a zsebébe a félig kihúzott tárcát.*
- Köszönöm..
*Pillant Davidre, majd elhangoztatja ugyanezt az eladónak is, miközben felveszi a tálcát. A kérdésre helyeslőn bólint, és már siet is a hely felé. Lecsüccsen Daviddel szemben, felbontja a happy meal dobozát, elgyönyörködik kicsit a látványban, majd óvatosan két kézbe fogva kiemeli a sajtburgert. Kicsomagolja, és vígan összecsapja a két tenyerét*
- Egészségünkre!
*Két kézbe fogja, és mohó éhséggel beleharap, persze az arcán marad a kaja szósztartalmának a fele..*
|
[179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
