FrissítésSúgó

-Doorcsy-	2007.05.04. 20:47 -
	Egy jól felszerelt kórház modern gépekkel és különleges orvosokkal. A komoly balesetek elszenvedői ellátogathatnak ide néhányszor. Az építmény hatalmas, nagy benne a nyüzsgés, de minden nap megmentenek néhány életet..egyszer talán a Tiéd.

[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]

Yamakasi

Előzmény | 2007.05.04. 23:11 - #16

*Naru szavaira elmosolyodik, de nem szól semmit. Majd megbeszélik. Ekkor lép be a nővérke.* -Nem! Még had maradjak... csak 5 percet... aztán megyek... kisasszony? Jah, igen... rendben... *sóhajtva lenéz* máris megyek... *Szomorúan néz Narura, s megfogja a kezét.* -Holnap reggel jövök! Sietek vissza! *Mondja komolyan, s feláll az áyg melőll.* -Halgass a nővérre! Akkor holnap... jövök... *Szívfájdítva hagyja ott bátyját, s kilép az ajtón. Szemeivel a lányt keresi, s ha megtalálja, akkor oda is megy hozzá.* -Mehetünk. *Egyszerűen kijelenti, majd a vállára teszi a kezét.* -Nem fárasztottam le! Ceh... Mindig a legrosszabbra kell gondolnod? *Kérdezi, de nem vár választ.*

Narumi

Előzmény | 2007.05.04. 23:04 - #15

- Öcskös.. *Vált át boci szemekre, de mindhiába. A gépek megnyugszanak, amint Naru egy beletörődő sóhajjal visszadugdos magába mindent.* - Néha úgy érzem..magam..mint egy kísérleti..nyúl.. *Mosolyog, öccse szavaira elkomorodik. Akárhogy próbál visszaemlékezni, nem sikerül. Carmen annyi dolgot mondott neki.. megszorítja testvére kezét.* - Rendben..később.. *Bólogat, ezzel azt jelezve, hogy akkor a fenekén marad. De csak Yama kedvéért! Egy sóhajjal a plafonra néz* - Tudom..hogy a te korodban..nem divat az ilyesmi.. de szeretlek, öcskös *Néz egy pillanatra Yamakasira, majd vissza a plafonra. Légzése szaggatottá válik, pillái egyre gyakrabban ölelik át egymást. Egy nővérke lép be.* - Jól van fiatalember, tessék a beteg hagyni pihenni. Hívjak önnek és a kisasszonynak egy taxit? Jut eszembe.. *Csap homlokára a nővér, miközben szúrós szemeket vet a gépekre.* - A kisasszony jobbulást kíván, és üzeni, hogy mivel a fiatalúr biztosan lefárasztja, kénytelen várni holnapig. És elvárja, hogy a fiatalúr visszacipelje az akadémiára, ha már rajta van a pulcsija *Néz Yamakasira, bár ezt a hosszú szöveget igen nehéz volt megjegyeznie. Visszatérve a tárgyhoz, sürgetőn néz a fiúra, Naru pedig csak mosolyog. Hárpia, nem megmondta?*

Yamakasi

Előzmény | 2007.05.04. 22:58 - #14

*Naru szavaira nem tud hozzászólni, ám mikor letépi magáról a gépeket, felnéz.* -De Naru... meg is halhattál volna... miattam... *Majd összehúzza szemeit, s feláll.* -Szóval... Egyébként is! FEKÜDJ VISSZA!! Majd a lány is bejön, ha akar... *Megöleli testvérét, s közben akár tetszik neki, akár nem, visszafekteti az ágyra, mielőtt még a "kedves" nővérek vissza nem jön.* -És itt maradsz! *Jelenti ki, ellenvetést nem tűrve! Vissza leguggol az ágy mellé, s Naru kezeit megfogja.* -Ha teljesen magadnál leszel, mondok valamit... Amit a lány, már az elején megmondott... *Naru valószínűleg tudja miről van szó, de ha nem, akkor várnia kell...*

Narumi

Előzmény | 2007.05.04. 22:51 - #13

- Nem nem, anya azt mondta, Ránk. *Hangsúlyozza ki izgatottan, amitől az egyik gép elkezd gyorsabban pittyegni, ám már le is lassul. Csak nyugalom.. mikor öccse könnyes szemekkel lehajtja a fejét, meglepődve biccenti oldalra a fejét. Mély levegőt vesz, szemeit összeszorítva tépi le magát a gépekről, csövekről, és még az oxigénmaszkot is leszedi, Yama hiába is próbálja megakadályozni. Sebe felszakad, gyengén ismét elkezd szivárogni belőle a vér, de ez sem zavarja. Felül, és az ágy szélére kimászva két kézbe veszi Yama arcát.* - Öcskös.. akármilyen hülyeséget is csinálsz... te örökké az egyetlen testvérem maradsz.. *Suttogja halkan, és a monitorokra néz, melyek őrülten csipognak, mivel viselőjük letépett magáról mindent, és bizony felállni készül.* - Túl nagy cirkuszt csinálnak..körülöttem.. keressük meg Carment..és menjünk.. Haza. *Néz öccsére egy félmosollyal.*

Yamakasi

Előzmény | 2007.05.04. 22:45 - #12

*Bátyja szavaira felnéz.* -De Naru... *Megrázza fejét, hisz most hiába besél vele, ostobaságokat válaszolna neki, az altató hatására... Elmosolyodik, mikor az anyjukat említi Naru, s szemeiben könnyek gyűlnek.* -Ugyan... Miért lenne ránk büszke? Rád lehet.. de rám.. *Lesüti szemeit.* -A sütivel semmit sem lehet elérni, de lehet, hogy van benne valami... *Ismét felnét bátyjára, elmosolyodik ismét Naru szavaira, de hogy lehetne most nyugodt?* -Naru... ha végre kikerülsz innen sokminden megbeszélni valónk lesz... *Szemeiben megint könnyek szöknek, s lehajtja fejét.*

Narumi

Előzmény | 2007.05.04. 22:39 - #11

*Öccse keserűségére lefagy arcáról a jókedv, de ha már ketten tiltják meg neki a maszk levételét, akkor nem veszi le :P. Kezét öccse vállára csúsztatja lassan, gyengén, ha hagyja.* - Tudom, hogy.. nem a te hibád... baleset..volt.. *Fürkészi Yama arcát, és ha felnéz, mélyen a szemeibe pillant. Magára erőltet egy mosolyt, bár annyi fájdalomcsillapítót tömtek belé, hogy igazán semmiség.* - Fel a fejjel! Nem..olyan könnyű..lerázni..a bátyád.. ezt jegyezd meg! *Kacsint rá a fiúra, s köhögve visszahúzza a kezét. De azért ennyitől nem dől ki, rendületlenül folytatja.* - Találkoztam anyával.. képzeld, büszke ránk. Megölelt.. és rám parancsolt..hogy ha legközelebb..veszekszünk..süssek neked sütit..a kedvenced..és akkor..felenyhülsz.. *Mosolyog merengőn bámulva a plafont. Yamában felrémlhet az orvos szava, miszerint elég ostobaságokat fog beszélni.* - De ki kell...hogy..ábrándítsalak.. a főztöm..pocsék..

Yamakasi

Előzmény | 2007.05.04. 22:30 - #10

*Meglepődik, hogy a lány mégsem jön be... de nem zavarja... bár... Megrázza fejét, s meglátja Narut. Elmosolyodik egy kicsit a kis "civakodáson", s lassan közelebb lépked. A nővérre néz, s csak bólint szavaira. Félénken lépked Naru mellé, s leguggol ágya mellé.* -Hát... Nem valami jól... de ahoz képest, ahogy kinéztél... *Lehajtja fejét, s eszébe jut a lányok szállásán történtek. Ekkor akarja Naru levenni az oxigénmaszkot.. Megcsóválja a fejét.* -Ne merd levenni!! *Parancsol rá, s a kérdésre lehajtja ismét a fejét.* -Én jól... És a.. ő is... Kint maradt, bár nem tudom miért... *Mégmindig le van hajtva a feje, s hangján érezni lehet a keserűséget.*

Narumi

Előzmény | 2007.05.04. 22:21 - #9

- Maga egy hárpia.. *Hallhatja Yama, amint belép az eltorzított, mély hangot, melyet egy női is követ.* - Lehet, de ha mégegyszer leveszi, nagyobbat ütök! - Kegyelem.. *Nevet fel a mély hang, majd köhögőgörcsbe fulladva el is hallgat.* - Pihenjen.. *A nővérke kimegy, ám ahogy Yama mellett elhalad, rámosolyog.* - Nagyon makacs..ha le akarná venni az oxigénmaszkot, vágjon rá a tenyerére. *Kacsint, majd kilép. Narumi egy rendbe szedett ágyon fekszik, derékig betakarózva, csupasz mellsőtestéből külömböző csövek állnak ki, míg orrát és száját egybefogva egy oxigénmaszk húzódik. A gépek nyugodtan vibrálnak, némelyik álmosan csipog, az egész terem hangulata békés. És Narumi is egy fokkal jobban néz ki, mint a műtőben* - Yama.. *Suttog, kábán kinyitva szemeit, s öccsére nézve megemeli a kézfejét, jelezve hogy jöjjön közelebb bátran.* - Hogy nézek..ki? *Mosolyodik el, bár a maszk tompítja szavait. Lassan oda is nyúl, és leemeli.* - Az a..hárpia ráütött..a kezemre..nők.. *Szélesedik ki mosolya. Na igen, tényleg kutya baja. Arcáról mégis lefagy a mosoly, aggódva összehúzza szemeit.* - Te jól vagy? Carmen..? *Pillant az ajtóra. Elfogja a légszomj, így kéretlen-kelletlen, de visszarakja a maszkot, ha eddig Yama nem parancsolta rá.*

Carmen

Előzmény | 2007.05.04. 22:16 - #8

*Az orvos szavait hallva mélyen meghajol.* - Nagyon köszönjük! *Elindul az ajtó felé, de aztán meg is torppan. Mozdulatlanná dermedve hallgatja Yamát.* ~Talán az lenne a legjobb, ha kettesben hagynám őket..~ *Elmosolyodik, és hátrébb lépve visszatapogatózik a székekhez. Leül az egyikre, és Yamakasi felsőjét összehúzva magán töprengve maga elé mered, miközben a folyosóra telepedő csendet hallgatja.*

Yamakasi

Előzmény | 2007.05.04. 22:02 - #7

*A lány szavaira nem mond semmit, csak két szót.* -Maradjon nálad. *Oldalra biccenti a fejét, s mélyen maga elé néz. Mikor nyílik az ajtó, rögtön feláll. Két kék ruhás segéd lép ki, s néhány percel később az orvos. Rögtön odarohan hozzá.* -Mi baja van?!?!?! *Nem is kell kérdeznie, már a választ meg is kapja. Megkönnyebbülten sóhajt, s felnéz.* -Hála az égnek... ~Köszönöm... De hogy nézzek ezek után a szemébe??~ *Gondolkodik magában, s az orvos szavaira a lányra néz.* -Ehh.. Én leszek az, aki bemegy ho... Oké. Akkor mindketten... *Oldalra fordítja fejét, majd megrohamozza az ajtót... Csak az a kérdés, hogy hol látja meg majd Narut...*

Carmen

Előzmény | 2007.05.04. 21:54 - #6

*Meglepődik, mikor egy meleg anyag kerül a hátára, elzárva a hideg útját. Mosolya kiszélesedik, összehúzva magán biccent.* - Köszönöm.. *A fiú segítségével feláll, csak bólint arra, hogy nem miatta teszi..de ez is több a semminél. Leül a székre, s oldalra fordítja a fejét, míg egy kézzel tartja a felsőt hátán.* - De ha hiányolod, kérd csak vissza bármikor.. *Biccenti oldalra a fejét egy mosollyal. Mondana még valamit, de kinyílik az ajtó, és két kék ruhás segéd lép ki rajta, jóízűen beszélgetve.* - Hihetetlen! - Teljes képtelenség! - Ez bekerül az Évkönyvbe, az biztos! - A lényeg az, hogy igazán szerencsés pasas.. - Szerencsés?? Ezt túlélni, és utána vígan nevetni... - Fél perces gyógyulás, jhah. - Nem, Isteni csoda! - Jajj ne kezd már.. a doktor úr volt ügyes. - Vagy csak szerencséje volt. *Zárják le a beszélgetést, pár percen belül végül kilép az orvos is. Köpenye véres, mint ahogy kesztyűi is, amiket éppen lehúz kezeiről. Meglátva Yamáékat odaballag hozzájuk, bár valószínűleg már sietnek is hozzá.* - Összehordhatnék ezerféle szakszót, de azt hiszem a legegyszerűbb ez lesz: kutya baja. A műtét során többször is leállt a szíve az oxigénhiány miatt, így egy csövet juttattunk a tüdejébe, ahonnan kiszívtuk a vért. Magától nem kap levegőt, de ez csak idő kérdése, addig egy gép lélegezteti. Magánál van, a nővérkénk rendberakta. Hihetetlen, arra számítottam hogy egy roncs lesz a tüdeje, mégis alig sértette meg a penge..iszonyat mázlista pasas. Az altató hatása miatt még kába, de rögtön az volt az első mozdulata, hogy megragadta a köpenyem, magához rántott, és szépen megfenyegetett, hogy ha bántom az öccsét és a kisasszonyt, kitépi a bordáimat. *Nevet fel az orvos, majd elkomolyodva hátranéz a válla felett.* - Nem tudja még miket beszél, de ha elmúlik az altató hatása, kitisztul az agya.. jelenleg az állapota stabil, amíg fel nem épül benttartjuk. Bemehetnek hozzá, de egyszerre csak egy.. *Elhalkul, mivel sejti, hogy mindketten megrohamozzák fénysebességgel az ajtót, így gyorsan kitárja a karjait.* - Persze ez esetben mehetnek mindketten.. de rövid ideig! *Emeli fel véres mutatóujját, és egy biccentéssel tovább indul. Carmen pedig megrohamozza az ajtót*

Yamakasi

Előzmény | 2007.05.04. 21:37 - #5

-Ehh... Honann tudnád, hogy erős-e vagy sem? Bár... Lehet jobban ismered, mint én. *Vonja meg vállait, s összehúzott szemekkel elfordítja fejét a lánytól. Látja, hogy a lány az ajtónál ül, de nem érdekli, de nem hagyja nyugodni.* -Ceh... Meg akarsz fázni? *Rázza meg a fejét, majd odamegy a lányhoz, s letérdel mellé. Leveszi a meleg felsőjét és a lényra teríti.* -Tessék. *Majd gyorsan hozzáteszi.* -Ne hidd, hogy miattad csinálom! A bátyám miatt. *Elfordítja fejét, majd a lány vállaira teszi a két kezét.* -Gyere! Ülj le. *Segít felállni a lánynak, ha engedi, s a székhez vezeti. Közben szívfájdítva néz vissza az ajtóra.* ~Narumi...~ *Leül a lány mellé ő is, s csak némán figyeli az ajtót.*

Carmen

Előzmény | 2007.05.04. 21:30 - #4

*Nem ül le, mozdulatlanul áll, ökle mellkasánál, tincseiből néha a padlóra cseppen egy-egy vízcsepp, a fehér ruha, melyet a sofőrtől kapott a köpeny helyett sem takarja remegését. Hallja a külvilágot, Yamakasit, de nem reagál rá. Meredten szugerálja' az ajtót. Aztán lassan megmozdul, előbb oldalra fordítja fejét, aztán odavánszorog a székekhez, és leül Yama mellé. Már nem fogja meg a kezét, okult az előbbiből.* - Rendbe fog jönni. Nagyon erős.. *Suttog térdeire dőlve, lehajtott fejekkel, hogy a fiúnak, vagy önmaga bíztatására, azt még ő sem tudja. Carmen lassan feláll, kezével a falat tapogatva sétál vissza az ajtóhoz. Vállát a falnak nyomva szorítja össze szemeit, ezzel egy időben rogy le a földre. Az sem érdekli, hogy hideg a kő, ujjaival a talajra támaszkodva rázza meg fejét az ajtó előtt.* - Mi tart ennyi ideig..? *Átfordul, hátát a falnak döntve karolja át felhúzott térdeit, állát karjára fektetve vacog tovább. Hajat kellett volna szárítania..de már mindegy.* - Mindig azt mondta, hogy az élet egy kártyaparti barátok között. Lesz olyan, aki csal, lesz, amikor ő csal, de csak akkor ér véget, amikor ő úgy akarja.. *Elmosolyodik a kellemes emlékre, és egy sóhajjal hozzáteszi.* - És persze rögtön figyelmeztetett, hogy aki lerészegedik, az két körből kimarad... *Kicsit zagyvaságnak tűnhet amit mond, így egyből meg is rázza a fejét, hogy nem lényeg. Nyakláncához nyúl, s a medált markába zárva veri hátra fejét a falba párszor, aprón. Lehunyja szemeit, és elmerül a gondolataiban. A kétszárnyú ajtó túloldaláról pedig semmi hang.. *

Yamakasi

Előzmény | 2007.05.04. 21:19 - #3

*Összerezzen a további fejleményekre.* -Naruuu!!!!!!!!!!! Nem teheted ezt!!!! *Tényleg sírva fakad.... Nem maradt számára senki... csak ő... anyja elhagyta őket, apját sosem ismerte... Megszorítja a fiú kezét.* -Naru... Bátyám... Nem hagyhatsz itt!! Annyi mindent kell még mondanom... És sokmindent helyrehoznom... *Kihúzzák a hordágyat, ő is megy! Nem hagyja magára bátyját! Mikor felérnek, látja a feliratot: Műtő... S ekkor mondják neki, hogy nem mehet be... Lassan szívfájdítva elengedi Naru kezét...* -Bátyám... *Még utána néz, s kezét mellkasához emeli, s ökölbe szorítja. Lenéz a földre, a behunyja szemeit.* ~Miért voltam ilyen vele? 14 éves koromtól ezt csinálom... De miért...~ *Elhesegeti gondolatait, ekkor lép be a "kiscsaj". Kinyitja szemeit, s a lányra néz. Megcsóválja a fejét, majd leül az egyik székre, amiből akad elég... Majd a lány is leülhet, mondjuk mellé, neki aztán teljesen mindegy. Közben au ajtót figyeli, hogy mikor hajlandóak kijönni és mondani valamit. Néha fel-fel áll, s járkál egyet, majd visszaül.* -Naru...

Carmen

Előzmény | 2007.05.04. 21:07 - #2

*Lehet hallani előről a szipogást, s vele együtt Carmen hangját. A kocsi rázkódik kicsit, amint a lány könyöke a sofőr bordái közé fúródik.* - Hát nem aranyos? *A mentős összehúzott szemekkel néz maga elé, társa aggódva figyeli. Csak néha váltanak egy-egy komoly pillantást, s az egyik ilyen után felcsatolják egy lélegeztető gépre.* - Megpróbáljuk? - Próbáljuk.. *Biccentenek egymásnak, s a főmentős ismét pulzust mér, másik kezével a sebhez szorítja a kötszert. Felkapja fejét, mikor az egyik gép ismét elkezd csipogni.* - Ettől tartottam.. összeomlik a tüdeje, hol járunk már?! - Mindjárt odaérünk, még néhány perc! - Neki nincs néhány perce! *Szól előre ingerülten a főorvos, mire egy éles kanyarral befarol a mentőautó a Kórház udvarába. A mentősök egyből lépnek, kipattanva kihúzzák a hordágyat, ha Yama jön, akkor mellette kezdik el befelé tolni. Egy orvos rohan oda hozzájuk, így a mentős elkezd magyarázni.* - Késszúrás a gyomornál, valószínűleg a tüdő is sérült. Út közben leállt a szíve, a pulzus 170. *Beérnek a kórházba, végiggurulnak a folyosón, ám egy ajtó elé érve a mentős óvatosan kihámozza Naru kezét a fiúéból, ha még ott van és fogja.* - Sajnálom, ide nem jöhetsz be! *Azzal eltűnnek a kétszárnyú ajtó mögött. A falon egy szép nagy felirat díszeleg "MŰTŐ". Pár perccel később Carmen is befut, fehér, nővér ruhában, és miután megbotlik egy szemetesben, s hasát fogva az ajtóhoz lépked, karjait összefonva mellkasánál sóhajt fel.* - Naru...

-Doorcsy-

Előzmény | 2007.05.04. 20:47 - #1

Egy jól felszerelt kórház modern gépekkel és különleges orvosokkal. A komoly balesetek elszenvedői ellátogathatnak ide néhányszor. Az építmény hatalmas, nagy benne a nyüzsgés, de minden nap megmentenek néhány életet..egyszer talán a Tiéd.

[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]