|
Témaindító hozzászólás
|
2008.06.12. 12:42 - |
Kissé elhagyatott ház.. a falakról már lekopott néhol a vakolat, a tetőről is leesett néhány cserép. A ház belülről mégis tisztatás uralkodik. Két emeletes. Alul van a nappali, a konyha, egy mosdó, a lépcsőfeljáró.. fent pedig négy szoba, egy Davidé, a többi meg már csak vendégszoba. És természetesen itt is található egy mosdó. A folyosón virágok díszelegnek, amiknek már elkell a víz.. ^^'' A lépcsőfeljárón is található néhol valamilyen növény, de nem igaziak, csak művirágok.. díszítés képpen. |
[179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*Figyelmesen hallgatja a szavakat és el is töpreng. Jó.. félreértette xD. Azt hitte, hogy a balesetet látta.. az utána levő dolgok már más tészta. Eltöpreng, ahogy a lány a végére és összehúzza a szemeit.*
- Hé! Nem úgy értettem a segítséget, hogy akkor ott segíts.. hanemőő.. valami másban..
*Vakargatja meg zavartan a tarkóját, majd sóhajt egyet. Előre nézve a térdeire dől és elhúzza a száját.*
- Amúgy tényleg érdekes.. a sors akarta így. Itt vagy a legjobb helyen.
*Bólintva a lányra néz, halvány mosollyal. Félrebiccenti a fejét és sóhajt egyet.*
- Az előbb félreértettelek.. azt hittem, hogy a balesetet láttad.. *összehúzza szemeit és előrenéz* ..amióta felébredtem a kórházban és megtudtam mi történt, azon gondolkozok, hogy miért kellett így történnie.. na meg utána jártam egy-két dolognak, és sok furcsaságot is találtam.. gyanakszom valamire.
*Zárja le ennyivel és hátradől a hintaágyban.*
|
*Szusszan egyet, majd megcsóválja a fejét.*
- Az előző betegem kórházi ápolásra szorult.. épp az orvosával vitatkoztam arról, hogy a csibefasírt extracsípős ketchuppal egy 78 éves ember számára nagyon is egészséges, és akkor tolták el a kisöcséd ágyát mellettünk. Csak egy pillanatra láttam az arcát, egyrészt mert iszonyúan siettek, másrészt mert nagyon sok orvos volt körülötte. Utána siettem, azt kérdezve, tudok-e valamit segíteni, így szépen nekem toltak hátulról egy másik ágyat. Te feküdtél rajta, rajtad meg egy orvos ült, és szinte már vért izzadva csinálta rajtad a szívmasszást, egy másik pedig mellettetek tartotta az infúziót. Akkor nem tudtam, hogy később téged kaplak meg betegnek.. a lapodon olvastam az adataidat, és akkor jöttem rá.. érdekes egybeesés, igaz? *pillant Davidre, és a térdeire dől* azt hiszem, az orvosok megpróbáltak mindent.. szerettem volna segíteni, de akkora volt a zűrzavar..
*Csóválja meg a fejét, hisz szépen félreértelmezte a "talán segíteni is tudsz"ot xD kicsit bűntudatosan a földet kezdi el piszkálni a lábával*
|
*Ahogy a lány belöki a hintaágyat mély levegőt vesz és rásegít ő is egy kicsit. A földet kezdi el fürkészni, majd a tájat.. a virágok még aránylag normálisan néznek ki. Összehúzza szemeit, a lány hangját meghallva bólint, hogy figyel, de nem néz oda. Ám ahogy megemlíti a baleset szót, felemeli a fejét, de még mindig nem néz Carolinera. A szél az arcába fúj néhány kósza tincset, amit sietve el is seper onnan. Ahogy a lány befejezi odakapja a meglepett pillantását.*
- Hogy érted, hogy ott voltál? Láttad mi történt?
*Fürkészi kíváncsian Caroline arcát, majd összehúzza szemeit és félrenéz.*
- Ha láttad mi történt, talán segíteni is tudsz..
*Dünnyögi hangos gondolatként, majd ismét ránéz.*
|
*Elpislog a kijelentésre oldalra. Hátő.. legalább lehet koszorút csinálni belőle xD a hintaágyat meglátva megszaporázza a lépteit, nézi egy kicsit a fiút, majd lehuppan mellé, és ezzel a lendülettel be is löki. Felnéz az égre, majd hátrahajtja a fejét. Elgondolkozik, majd eltöprengve összehúzza a szemeit*
- Reggel óta jár valami a fejemben..
*Elgondolkozik, hogyan is fejtse ki, és töprengve fürkészi az eget. Vesz egy mély levegőt, és lassan belekezd*
- A balesetednél én..
*A szél elkezd fújni így az arca nagy része bepofátlankodik az arcába, és eltakarja a szemeit.*
- ..ottvoltam
|
*A lányt meglátva feláll és odaballag. Zsebredugja egyik kezét és lenéz a földre. Nem mond semmit. Elindul a kerthez vezető ajtó felé. A kérdést hallva kíváncsian Carolinera néz, majd a karjára.*
- Oh.. mondtam, hogy csak egy karcolás. Már semmi baja.
*Bólint egyet határozottan, az ajtóhoz érve pedig kinyitja és előre engedi a lányt. Kilépdel utána, és elindul egy keskenyebb ösvényen. Carolinera pillant a válla felett, majd előre és sóhajt egyet. A hintaágy pedig már innen látható. El is néz felé.*
- Hát.. a kertet ne nagyon nézd, eléggé rossz állapotban van..
*Intézi a szavait a lány felé és megszaporázza a lépteit. A hintaágyhoz érve lecsüccsen rá és a lányra néz, majd el a virágokra és a régen nyírt fűre, ami már lassan az eget veri xD.. őhm.. mit is mondott..? Szép kilátás..? xD*
|
*Nincs el túl sokáig, hamar megfordul az egyenruhájában. Az ajtófélfába kapaszkodva kukkant be.*
- Megvagyok, mehetünk! Ezer éve nem ültem hintaágyban. Bár hintában sem
*Gondolkozik el, és ha David az ajtóhoz ér, akkor elindul utána. Nem tudja, merre kell menni, de azért felzárkózik mellé. Felpillant rá, majd a karjára néz.*
- Hogy vannak a sebeid?
|
*A szavakat hallva elhúzza a száját, halvány mosolykával, de nem mond semmit. A továbbiakra biccent és sóhajt.*
- Persze, nem megyek el sehova.. itt foglak várni a szobában.
*Néz a lány után, majd a kanapéhoz lépkedve leül. Elvesz az asztalról egy újságot és beleolvas. A balesetről egy cikk is van benne. Ezt meglátva összehúzza szemeit és a képet jól megnézve elhúzza a száját. Megcsóválja a fejét és egy nagy sóhajjal leteszi az asztalra. Itt valami nem stimm. Valami nagyon nincs rendben.. olyan ismerős neki a másik autó. Csak azt nem tudja, hogy honnan.. gondolkozik egy sort, majd elnéz az ajtó felé és a lábaira dőlve rákönyököl.*
|
*Az ötletre felemeli a fejét, de nem néz Davidre. Összerakja a porszívót, és elgondolkozik. Végülis csak a kertig meg vissza, és úgyis hintaágy.. bólint egy jó nagyot.*
- Rendben! Már meg is rendeltem az ebédet, csupa egészséges és finom dolog
*Örvendezik vidáman, és lehuppan az ágy szélére. Körbenéz, de akkora változást most nem csinált. Megállt a lendülete.. sóhajt egyet, és az órájára néz, majd végig magán, és felpattan.*
- Oké, átöltözök és mehetünk, de ne menj el nélkülem, mert eltévedek egyedül
*Kuncog fel zavartan, és az ajtóhoz siet. Ha David kiengedi, akkor kisurran, és már siet is a szobája felé, hogy minél hamarabb végezzen*
|
*A lányt meglátva összehúzza a szemeit, és biccent egyet.*
- Igen, fel.. nem sokat aludtam, inkább csak pihentem. *körbenéz a szobában* Látom te pedig hasznosan töltötted az időd..
*Eltöpreng, majd az ajtófélfának dőlve oldalra biccenti a fejét.*
- Arra gondoltam, hogy ebéd előtt kimehetnénk a kertbe.. van hintaágy, a kilátás szép..
*Von vállat és inkább elnéz az ablak felé. Rövid összegzés után pedig Carolinera pillant. Ő mit gondol? Jó ötlet kimenni? xD*
|
*A porszívóval vív ádáz csatát, majd úgy dönt, feladja, és inkább elterül a földön. Kényelmesen kinyújtózik és a plafont kezdi el figyelni, majd végignéz magán. Ez a gönc, áh.. ahogy David belép a szobába, a lendülettel összezárja a térdeit és felül. Felpislog rá, és elmosolyodik*
- Felébredtél? Annyit alszol, mint egy csecsemő..
*tápászkodik fel, és nekilát összerakni a porszívót. Feltekeri a zsinórját, és összerendezi porszívó formába.*
|
*Fél óra után félretolja a papírokat és nyújtózkodva feláll.*
~Ennyi elég is lesz mára...~
*Ásít egyet, az ajtóhoz érve kilöki és kiballag. Már messziről hallja, hogy a lány takarít.. a porzsívó.. sóhajt egyet és leérve a szobához rápillant. Figyeli ahogy takarít, majd megcsóválja a fejét és eltűnik a konyhába vezető ajtó mögött. A hűtőhöz ballag, vesz ki magának innivalót, tölt magának, majd vissza is teszi. Megfogva a poharat iszik néhány kortyot, majd meglötyögtetve belepillant. Elmereng a dolgokon, végül leteszi a poharat és elindul vissza a szobába. Mármint abba a szobába, ahol Caroline épp takarít.*
|
*A konyhapulton ücsörög, néz hol jobbra, hol balra, majd sóhajt egyet. Uncsizik.. gondol egyet, felemeli a telefonkagylót, és rendel cézársalátát. Nyújtózik egy nagyot, miután kiücsörögte magát, lehuppan a pultról. Elnyom egy ásítást, elvonul megkeresni a porszívót, és nekilát a takarításhoz.*
|
*Ahogy az ajtó becsukódik még pihen egy ideig, majd lassan felnyílnak szemei és elpillant az ajtó felé. Lassan felül és elgondolkozik, majd a fiókhoz közelebb csusszanva kihúzza, kivesz belőle régi lapokat és azt kezdi el olvasgatni. Az apja dokumentumai közül néhány olyan, amit fontosnak tartott. A fejébe vette, hogy nyomoz egy kicsit a baleset után, végül úgy döntött, itt kezdi el. A múltban. Elmélyülten olvasgat, egy papírsercegéssel leteszi maga mellé és jön a következő. Összehúzza a szemeit és egyik ujját az állához illeszti.*
~Volt egy másik cég a közelben.. hm..~
*Tovább olvasgat és annyira belemerül, hogyha valaki bejönne, se venné észre.*
|
*A válaszra sóhajt egyet. Tényleg.. elfelejtette. Fürkészi a tájat, majd felkapja a fejét. Elmosolyodik és Davidre néz, de látva hogy alszik, leesik az álla*
- Te alszol?! Most keltél fel!!
*Hüledezik az ágya mellett állva, s még egy jóideig tátott szájjal figyeli. Aztán lassan sóhajt egyet, behunyja a szemeit, mély levegő, megnyugszik. Igazít egy takarót Davidre, elmosolyodva fürkészi egy kicsit, majd megcsóválja a fejét*
- Férfiak.. annyit alszik, mint egy csecsemő.. hát akkor, álmodj szépeket!
*Kilépked az ajtón, halkan behúzza maga után, és lábujjhegyen eloson*
|
*Caroline szavaira bólint egyet, majd körbenéz a szobában.*
- Nem is állt szándékomban elmenni sehova..
*Odalépked az űgyához és leül rá, majd elfekszik. A plafont kezd el fürkészni, a kérdésekre meglepve a lányra néz és elhúzza a száját.*
- Mint említettem nincsenek rokonaim.. legalábbis nem tudok róluk. És nem vagyok társaság kedvelő.. így barátok sincsenek nagyon.
*Mély levegőt véve a plafonra néz, majd az oldalára fordul és magához öleli a kispárnáját. Néz ki egy ideig a fejéből, majd lecsukódnak a szemei és ha a lány nem szól hozzá, akkor elszundikál.*
|
*Bedobálta a szobáiba a vizes ruháit, és magára kapta a legfelső száraz göncöt. Hát ez.. nem is tudja minek lehet nevezni.. ilyen hétköznapi lányos akármi.. mindegy, ruha, az a lényeg. Biztos valaki viccből tette bele.. épp David szobáját szellőzteti, közben keményeket boxol a párnába, inkább felverés, mint dühlevezetés céljából. Megtörli a homlokát, de David hangjára ugrik egy szépet és a mellkasához kap. Látva, hogy nem ellenség, megkönnyebbült sóhajnak álcázva kifújja a levegőt, a kijelentésére fürkészi egy kicsit. Inkább nem kérdőjelezi meg a szavait, lassan elmosolyodik, majd nyújtózik egyet.*
- Jó, most találjuk ki, mit csináljunk a nap hátralevő részében! A házon belül
*Vált át kicsit hideg, sötét hangnemre. Ő mégegyszer ki nem viszi a fiút az utcára, ne is álmodozzon! Max a kapuig és vissza. Elgondolkozva az ablakhoz lépeget, és kinéz rajta*
- Nem akarsz felhívni valakit? Távoli rokon? Barátok? Kollégák? Akárki..
*Hátranéz kíváncsian, majd elmerül a kinti tájban*
|
*A szavakra hátranéz a válla felett, majd visszapillant maga elé és lehajtja a fejét. A bamba vigyort pedig nem is látja. A szavakra sóhajt egyet, ahogy megfordul a lánynak már csak a hűlt helyét látja. Összehúzza a szemeit, majd megtörli az arcát és sóhajt. Lepakolja a törölközőt a székre, magára húzza óvatosan a felsőjét, majd átvesz egy szárazabb alsógatyát, rávesz egy nadrágot és egy kis mamuszba a székhez totyog. Kézbeveszi a törölközőt, kiteríti a radiátorra és kilépked az ajtón. A szobáját veszi célba. A lányt meglátva elgondolkozik és sóhajt egy nagyot. Halványan elmosolyodik. Eltöpreng és hangosan is kimondja utána.*
- Jól esik, hogy ennyit törődsz velem..
*Jegyzi meg, majd az ajtófélfának dől és lehajtja a fejét.*
|
*"Egy lánnyal a nyakamon". Na ha most gyerek lenne, tuti pityeregne. Nézi, ahogy a fiú kiballag, és csak akkor eszmél fel, amikor eldünnyög. Megrezzen, majd sietve megrázza a fejét*
- Ü-ü, semmi gond, én erőltettem túlságosan..
*Sietve elzárja a vizet és kilép a fülkéből. Felületesen kicsavarja a ruhájából a vizet, felkapja a földön levő cuccait, és David felé fordul fülig érő, erőltetett és igen bamba vigyorral.*
- Megcsinálom az ágyadat addig.. olyan kiszolgálásod van, mint a királyoknak
*Kacsint rá, de most ő nem vár beleegyezést vagy ellenvetést. Sarkon fordul, és a következő pillanat töredékének másodperce alatt már csukódik is mögötte az ajtó. Persze árulkodó víztócsák vezetik útján xD*
|
*A beszólásra összehúzza szemeit és inkább félrenéz.*
- Nem sportolok, bocsánat.....
*Szusszan egyet, ahogy a hab az orrára kerül a lányra néz. A szavakra elhúzza a száját.*
- Nagyon jó élet, komolyan.. egy lánnyal a nyakamon, aki csak az ápolóm.. rajta kívül pedig senkim sincs.. najó, kész vagyok.. elég volt legalábbis
*Nem vár beleegyezést, de ellenvetést sem. Kimászik a fülkéből és elkapva egy törölközőt nekilát megtörölgetni magát. A lányra sandít, majd merengve előre és elhúzza a száját.*
- Sosem voltam társaság kedvelő... sajnálom.
*Dünnyögi egy fokkal halkabban, de a lány még hallhatja.*
|
*Azt a részét fogja fel a beszédnek, hogy jó. Elcsavargatja kicsit a csapot, majd miután beállított mindent, bevizezi a szivacsot. Nyom bele egy kis tusfürdőt is, bár lehet hogy egy sampon volt, nem figyelte meg nagyon.. mindegy, habzik, az a lényeg. A kérdésre rosszalló pillantást vet a fiúra, és a szivaccsal elkezdi megmosdatni a nyakát.*
- Élvezhetnéd egy picikét jobban is a női kényesztetést, hidd el, nekem sem az minden vágyam hogy félmeztelen férfiakat mosdassak, de szeretem csinálni, ha az illetőnek mondjuk kockás a hasa.. szóval hidd el, hogy most én se élvezem
*Uff, neeem, ez nem volt burkolt beszólás xD egyáltalán nem! Vagy csak annyira burkolt, hogy ő maga se vette észre. Áttér a mellkasára, de mielőtt a páciens teljesen megsértődik, játékos-mosolygós pillantással felnéz rá, és a mutatóujjával egy kevés habot ken David orrára.*
- Ugyanmár, lazíts egy kicsit! Még fiatal vagy, és előtted áll az élet
*Bólint egyet, és nekilát megmosni a fiú karját, precízen ügyelve a frissen vart sebére. Annyira koncentrál, hogy még a nyelve is kilóg a szájából, mintha autókázna, úgy vezetgeti a szivacsot, másik kezével a fiú karját támasztja.*
|
[179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
