|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 21:44 - |
|
Lakói: Light Yagami
Két darab emeletes ágy, kissé szűkös de jól elférhető hellyel, kellemes berendezés. |
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Mosolyogva megcsóválja a fejét, mikor Naru "megengedi hogy turbékoljanak". Sóhajt egyet, és az ágyhoz lépve leül rá. Bobby persze egyből letámadja a kekszeket, és zacskóstól elkezdi rágcsálni.*
- Hmm, Naru?
*Eszébe jut valami, és miközben az asztalhoz tapogatózik egy teáért, a fiúk felé fordítja fejét.*
- Régebben szó volt egy kis piknikről. Persze akkor Yamának esze ágában sem volt hármasban jönni *húzza el a száját, és sóhajt egyet* de talán most kibírja mindkettőnkkel. Mi lenne, ha Naru a szép szemeivel és a bájos mosolyával kikönyörögne egy másfél napos kikérőt? Sátorozás a csillagok alatt, tábortűz, jó kis erdős kalandok..
*Álmodozva veszi kézbe az egyik teát, de mivel forró még nem kortyol bele, csak mereng, azt várva, melyik testvér fogja lehurrogni :P*
|
*Meglepődik, mikor a lány átkarolja a nyakát, a kérdésre elhúzza a száját, majd elmosolyodik.*
-Nem figyel..
*Mondja halkan, s a csókot rögtön viszonozza. A lány után néz fejcsóválva.*
~Naru előtt.. na jól van. Megmondta, hogy ne ITT nyali-falizzunk..~
*Mikor Carmenhez intázi Naru a szavait összehúzza szemeit, s feáll. Mondana valamit, de visszafogja magát.*
~Ceh... talán ő nem volt sohasem szerelmes?? És nem csinált ilyet?? Ehh..~
*Fejcsóválva figyeli őket, majd visszaül az ágyra.*
|
*Megcsóválja a fejét, mikor Carmen Yamához megy, és egy sóhajjal elfordul.*
~Már megint kezdik..~
*Mosolyogva megrázza ismét a fejét, és addig a teán mesterkedik elmélyülten. Carmen kérdésére hátranéz, és mosolyogva megfogja a kezét, jelezve hogy arra van.*
- Nem kell, turbékoljatok csak.. úgyis meg kell tanulnom teát főzni.. ne lepődjetek meg, ha kicsit keserű lesz..
*Néz töprengve a plafonra, majd a vállait megvonva legyint. Még pár perc, és már három gőzölgő teával egyensúlyozgat az asztalhoz.*
- Neked, pajti?
*Pillant a kutyára, körbenéz, a mini hűtőjéből előkapja a házikekszét és lerakja a földre.*
- Szolgáld ki magad...
|
*Yama szavaira magához vonja Bobbyt, és végigsimít a fején.*
- Hmm, nem is tudom.. szerinted ki a jobb célpont?
*Feláll, és kiengesztelő mosollyal a hang felé indul, ha Yama nem megy el akkor átkarolja a nyakát és kiszélesíti mosolyát. Naru meg forduljon el :P*
- Téged sose bántanálak, ne aggódj.. hm, figyel?
*Halkítja le a hangját, bár a választól függetlenül nyom egy röpke csókot Yama szájára, és ha hagyja már indul is Naru felé.*
- Segíthetek valamiben?
|
*Carmen szédelegve az ágyhoz megy, s a párnát dobja felé, rögtön elkapja. Megcsóválja a fejét.*
-Most kit akarsz célozni? Engem vagy Narut?
*Neveti el magát, s Naru kérdésére bólint.*
-Persze..
*Leül a lány mellé, s onnan figyeli, ahogy bátyja teát főz. Carmenre néz, majd Narura.*
|
- Amennyiben nem fogtok minden másodpercben egymás szájában barangolni, nem zavar.
*Kacsint a párosra, Carmen bosszútervére csak karba tett kezekkel mosolyog.*
- Maradjatok csak. Öcskös, te is kérsz egy teát?
*Néz rá, miközben az éjjeliszekrénye felé indul a hozzávalókért. Mikor a párna repül, szépen kereszttűzbe kerül, így lebukik és inkább oson az éjjeliszekrény vele.*
- Héhó, legalább engem hagyjatok ki belőle
*Csóválja meg a fejét, és a hozzávalókkal a kezében a falnak dől, hol a lányra, hol az öccsére nézve.*
~Tényleg aranyosak együtt, de van egy olyan érzésem, hogy lesz még pár heves vitájuk.. a mai fiatalok bármin képesek összekapni..~
|
*Mosolyogva hallgatja a testvérpárt, ám amikor felemelik a földről, elkerekednek a szemei. A pörgésnél összeszorítja a szemeit és megkapaszkodik Naru vállaiban.*
- Naaaruuuuu tegyééél leee!
*Sikítja torkaszakadtából, és mikor végre a földre kerül, szédelegve borul Yama karjaiba.*
- A bátyád közveszélyes..
*Motyogja neki nevetve, és két kezét a gyomrára szorítva dől neki, ha engedi. A kérdésre, miszerint maradjanak-e, elkezd bólogatni.*
- Már csak azért is, hogy megkereshessek egy párnát, vagy valami nagyot, keményet, és hegyeset, amivel leüthetem..
*Komolyan is gondolja, pisszegve Bobbynak megfogja a pórázát, és tapogatózva elindul a szobában.*
- Addig is, hol az a tea?
*Mosolyog hátra, és az ágyhoz érve leül, az ölébe veszi a párnát és feldobja a levegőbe, majd egy vigyorral eldobja Yamakasi felé. Nem tud célozni pontosan, de talán a közelébe ér.*
|
*Carmen a vállára hajtja a fejét, ezen elmosolyodik, s végigsimít arcán. Naru beáll elé, és összeborzolja a haját. Szemforgató sóhajjal néz rá.*
-Ne legyél már gyerekes!
*Megvonja vállait, s bátyja megindul Carmen felé. Karbateszi kezeit, s sóhajt.*
~Mindig ezt csinálja...~
*Nézi, ahogy "játszanak", s a kijelentésre, hogy maradhattak volna tovább, elmosolyodik.*
-Azthittem nem szereted, hogy ITT nyali-falizunk!!
*Megvonja vállait, s a lányra néz.*
-Maradjunk vagy ne?
|
*A némiképp felháborodott szavakra szemforgatva sóhajt egyet, és sajnálatos módon a dögönyözést abbahagyva felegyenesedik. A fejét csóválva szökken Yama mellé, és ha hagyja a vállát átkarolva röviden összeborzolja a haját.*
- Ugyanmár, butus.. csak vicceltem. Ne szívd mellre
*Veregeti meg a vállát, és a "beszólásra" Carmenre néz. Elvigyorodva rázza meg a fejét.*
- Te is kiérdemelsz egy kis körhintát..
*Indul meg felé, és ha Yama nem védi meg, igyekszik a karjaiba kapva forogni vele amíg el nem szédülnek teljesen.*
- Húúúúúúú
*Igen, megint feltört belőle a gyerek. Le is teszi a lányt, és szédelegve megrázza a fejét.*
- Jól van, megkaptátok méltó büntetéseteket.
*Vágja haptákba magát, és az ajtóra néz szájhúzva.*
- Maradhattatok volna egy teára. De ha siettek...
|
- Miért baj ha "ITT" nyali-falizunk?
*Kérdezi félig durcásan, félig nevetve. Mikor Yama felállni készül, sietve felpattan, és ha hagyja a karját átölelve a vállára hajtja a fejét.*
- Szerintem édesen nézünk ki ketten, és punktum
*Bólint is egyet, és lehunyja a szemeit. Bobby a hátára gurul, és mancsait felhúzva élvezi hogy vééégree valaki hosszú távon is dögönyözi. Yamakasi mehetnékjére azonban felpattan, és besorol gazdája mellé.*
- Na igen, hagyunk Gyűrük Urát olvasni. Csak nehogy eltévedj Középföldjén, hobbit
*Kuncog a szája elé kapva a kezét, de mielőtt segbebillentik pimaszkodásért, elbújik Yamakasi mögé.*
|
*Carmen az ölébe ül. Naru kedves kérdésére elhúzza a száját.*
-Miért, talán baj?
*Néz rá összehúzott szemekkel, s megcsóválja a fejét.*
~Nem értem..mi a baja, ha ezt csináljuk??~
*Töprengve Carmenre néz, majd Bobbyra, akit épp dögönyöznek. Egy sóhajjal feláll, óvatosan, hogy a lány is fel tudjon. Az ajtó felé néz, majd Narura.*
-Akkor nem zavarunk...
*Megcsóválja a fejét, s a lányra néz, várva, hogy ő is jöjjön.*
|
- Örülök, hogy minden rendben veletek.
*Mosolyodik el, de nem teszi le a könyvet. A kérdésre, miszerint ő olvas-e, egy grimasszal felnéz, majd visszamerül. A másikra,ahol a könyv felől érdeklődik, megvillantja felé a borítóját.*
- Gyűrük Ura trilógia
*Bobbyt csak a szeme sarkából látja. Egy sóhajjal lerakja a könyvet, féltérdre ereszkedik mellette, és elkezdi dögönyözni az állát. Testvérére nézve elhúzza a száját*
- Ugye nem akartok ITT nyali-falizni?
*Megcsóválja a fejét. Hát, neki nem való a szerelem, de ha öccséék így gondolják :P csak nee előőtteee*
|
*Durcásan összevonja a szemöldökét, amikor Naru csak "félvállról" törődik vele. El is húzza a kezét, a kérdésre viszont elmosolyodik. Válaszolna, de Yama megelőzi, a szavaira helyeslőn bólogat. Meglepődik, mikor az ágy felé rántják, de ha Yama ennyire akarja, belehuppan az ölébe és kényelmesen elhelyezkedik.*
- Hmm, olvasol? Te?
*Biccenti oldalra a fejét egy pimasz vigyorral, ám ez le is fagy róla. Bobby leül Naru elé, türelmesen, és hol a könyvre néz, hol rá. Őt miért nem dajkálja meg senki??*
|
*Mikor Carmen Naru nevét mondja, összehúzza szemeit. Olyan kis hercegnős stílus.. nem baj. Végül Narura néz, összehúzza szemeit, s karbateszi kezeit. Végre észreveszi, hogy ketten vannak. Leengedi kezeit, majd közelebb lép a bátyjához.*
-Igen... újra együtt. Megbeszéltük a dolgokat...
*ELmosolyodik, majd az ágy felé lép, s leül rá.*
-Hm. Milyen könyvet olvasol?
*Néz Narura, majd megfogja Carmen kezét, ha elég közel van hozzá, s magához rántja.*
|
*Az íróasztalánál ücsörögve olvas, mikor nyílik az ajtó. Fel sem néz, úgy áll fel.*
- Sziasztok..
*Dünnyögi a könyvben elmerülve, bár szívesen beszólna valamit a kopogás miatt, de most túl elfoglalt.. vakon benyúlva tapogatja ki Carmen kezét, egy röpke puszit lehet rá, majd az arcára, aztán visszamerül a sorok közé.*
- Miben segíthetek?
*Olvas még egy kicsit, majd feleszmél. Összehúzza a szemeit, aztán felnéz a párosra.*
- Ti? Ketten? Együtt?
*Mered rájuk egy kicsit azzal a furcsa pillantásával, majd visszamerül a könyvbe.*
- Oké.
*Hát.. ez már no comment :P*
|
*Mosolyogva bólint, a szálláshoz felérve még rövidebbre fogja Bobby pórázát, mielőtt kitörne az örömtől. Bizonytalanul lép be a szobába, ömm.. igen, kopogás nélkül.*
- Naruuu?
*Nyújtja ki előre a kezét, kis hercegkisasszonyos nyávogással, jelezve hogy most rögtön kéretik az említett személynek megfogni. Ha megtette, egy pusziért nyújtózkodik, remélhetőleg Yama rá nem lesz féltékeny.*
|
~Méghogy lehiggadni... nem is vagyok feldúlt, se mérges... illetve... jah, semmi bajom!~
*Veszekszik magával, s bátyja szavaira odanéz.*
-Nem lesz szükség... ismerhetnél.
*Megrázza a fejét, s amint Narumi elmegy, végignéz a szobán, s ledobja a táskáját. Az ablakhoz sétál, s a párkányra teszi két kezét, úgy néz ki rajta.*
~Miért kellett így végződnie? Mit rontottam el?!~
*Összeszorítja szemeit, majd egy sóhajjal befejezi gondolatait. Megfordul, s az ágyra pillant.*
~Jobb lesz, ha lefekszem...~
*Egy sóhajjal az ágyhoz lép, s lefekszik rá, abban a ruhában, amiben van. Mély levegőt vesz, majd lehunyja szemeit. Lassan el is alszik...*
|
*Öccse "bókjára" csak zavart vigyorral megdörzsöli a tarkóját. Utána megy, napszemüvegét közben elrejti ismét zsebében. A szobájához felérve megtorpan, kezeit zsebre dugja, és lenéz a földre.*
- Rendben.. akkor békén is hagylak. Próbálj meg lehiggadni, és ép ésszel végiggondolni mindent. A szobámban leszek, ha esetleg...
*Nem fejezi be, Yama csak érti mire gondol. Rámosolyogva biccent neki, és ha nincs kifogása a távozás ellen, akkor lassú léptekkel tovább megy a folyosón. A szobája elé érve előtúrja kulcsát, kinyitja az ajtót, bemegy, be is zárja maga után, és egy sóhajjal körbenéz. Az összegyűrt levél láttán elhúzza a száját, és a kuka felé rúgja, majd ezzel a lendülettel az ágyra borul. Mély levegőt vesz, és elmereng.*
|
*Beront a szobájába, s dühösen kiréntja a szekrény fiókját, kránt egy két ruhát, majd egy bőröndbe gyömöszöli mindet.*
~Nem maradhatok.~
*Összehúzza a szemeit, majd még egy ruhát gyömöszöl bőröndjébe. Végül becsukja, s egy sóhajjal a kezébe veszi, majd körbenéz a szobán.*
~Nem kellett volna idejönni... Naru mindig magával ráncigál... ceh.. többé nem követem sehova. Az fix.~
*Jelenti ki határozottan, majd eszébe jut, hogy nem kéne ennyi mindent vinnie.. túl feltünő lenne.. visszapakol mindent, majd egykisebb hátizsákot vesz elő. Bepakolja a fontosabb dolgokat, majd kiront az ajtón, s elindul a maga útján.*
|
*A sofőrre néz, s ekkor érkezik a mentő. Egy sóhajjal Carmenre néz.*
-Én is szeretlek.
*Bobbyt is észreveszi maga mögött, de nem figyel rá. Most nem lényeges.. A mentősök átveszik a lányt, majd egy belenyugodó sóhajjal áll megdermedve. A mentős kérdésére bólint, s már be is ül hátra Carmen mellé. Gyorsan száguldanak a kórház felé, s megkönnyebbülten sóhajt.*
|
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
