Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 21:44 - |
Lakói: Light Yagami
Két darab emeletes ágy, kissé szűkös de jól elférhető hellyel, kellemes berendezés. |
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Elnéz a fürdő felé, s összehúzza szemeit.* ~Remélem semmi baja.. rossz előrzetem van.. és ritkán szoktak ilyen megérzéseim lenni..~ *Húzza el a száját, s visszafordul a vacsihoz. Ekkor lép ki testvére a kérdésre elmosolyodik, s felé fordul.* - Pedig én.. sokmindent megtanultam.. volt rá időm *Ezt nem megbántásból mondja, ez az igazság. Megfogja az egyik tányért, majd a másikat, s az egyiket Narunak nyújtja.* - Tessék.. remélem ízleni fog.. *Von vállat egy mosollyal, majd eszébe jut a megérzése. Összehúzza szemeit, s bátyjára néz.* - Ugye minden rendben? Rossz érzésem volt az előbb.. *Hajtja le a fejét, majd fel is néz Narura. Aggódó szemekkel.*
|
*Bevonul a fürdőbe, és a mosdóhoz támolyog. Rádől, s megmarkolja a szélét, miközben másik kezével a mellkasát dörzsölgeti.*
~A fenébe.. régen volt már ilyen baja..~
*A gyógyszeréért nyúl, de menet közben visszahúzza a karját és féltérdre ereszkedik. Görcsösen kapaszkodik a csapban, és összeszorított fogakkal felnéz.*
- Nem.. fogom.. hagyni..
*Térdei reszketnek a súlya alatt, de sikerül talpra állnia. Félig kiegyenesedve, de megáll, leveszi a gyógyszeresdobozát, lecsapja a tetejét, kimarkol két szemet és víz nélkül lenyeli. Mellkasára szorított tenyérrel, a csap fölé görnyedve áll egészen addig, míg el nem múlnak az utolsó hullámig a görcsök. Megkönnyebbült sóhajjal kilép az ajtón, már azt is elfelejtette, hogy fürdeni akart XD megdörzsöli a tarkóját, és elmosolyodik.*
- Hmm, az öcsém csinálta ezeket a jó illatokat..? Alig hiszem el.
*Mosolyog, és közelebb lépked.*
|
*Ahogy előreengedi őket összehúzza szemeit, de nincs kedve vitázni.. XD Főleg ilyeneken nem. :P Naru ajtókinyitására gyanakvón bátyjára néz, s karbateszi kezeit.* - Nem szoktad kulcsrazárni? *Csóválja meg a fejét, belépeget a kutyájával, becsukja maguk után, majd sóhajtva nekidől. Naru szavaira bólint egyet.* - Rendben! Menj csak *Elengedi Sakurát, majd a hűtőhöz rohan, majd inkább a kis pulthoz, kinyitja a kis szekrényt, előveszi a tésztát.. ^^'' Naru kérésére.. XD Odateszi főni, s addig a hűtőhöz megy, kinyitja, elővesz pár alapanyagot, azt egy tálba önti, s elkezdi kavargatni egy fakanállal. Kész van, így leteszi a pultra, a tésztához battyog, leemli a tűzről, elvgégi vele a teendőket, kiönti egy tálba, majd a mosogatóba pakolja. A tésztára ráönti a fincsi öntetféleséget, hogy legyen valami íze is. Összekavargatja, majd elővesz két tányért, s szed bele.*
|
*A határozott kijelentést esze ágában sincs megcáfolni.. ő úgyis pocsékul főz XD. Bólint, a kérdésre töprengve a kutyára néz, majd az égre.*
- Végülis én bármit megeszek. Lehetne valami tésztaféle..
*Dönti oldalra a fejét, s mély levegőt vesz. Lassacskán, de beérnek a Kastélyba, ahol most Naru engedi előre Yamáékat, engedelmesen belépked utánuk és behúzza az ajtókat. A lépcsőn felkocogva ráfordul a folyosóra, bár egy pillanatra meginong, de aztán vissza is nyeri magabiztos tartását. A szobához érve lenyomja a kilincset és belöki az ajtót. Nem szokta kulcsra zárni XD*
- Otthon édes otthon..
*Rogy le az ágyára és Yamára néz, majd a fürdőszoba ajtajára. Egyik kezét mellkasára csúsztatja, s lassan feláll.*
- Amíg te főzöl, bevonulok..
*Jelenti ki, s már el is tűnik az ajtó mögött, mely kattanva bezáródik.*
|
*A szavakra elmosolyodik, s biccent egyet. Ekkor engedi el bátyja. A szavait hallva szemforgatva sóhajt, s lenéz Sakurára.* - Sakura! Melyikünk fagyiját szeretnéd majd? Ne mert elárulni.. *Teszi kezét a szájához, s az utolsó mondatot a kutyához intézi. Sakura vakkant egyet, s Naru mellé cammog. Yama csalódott arcot vágva elhúzza a száját.* - Áruló.. *Mély levegőt vesz, s felzárkózik a többiekhez. A kutyára sandít.* - Ezt még visszakapod.. *Nyújtja ki rá a nyelvét, mire Sakura megcsóválja a farkát, s tovább lépked.* - Azt hittem, hogy a kutya az ember legjobb barátja.. hát *Sandít le mégegyszer a kutyára, majd előre néz egy sóhajjal. A kapuhoz érve kinyitja, előre enged mindenkit, s kilép utánuk, majd bezárja.*
|
*Yama szavaira elneveti magát, és egy sóhajjal megpaskolja a vállát.*
- Én csak örülök, ha lógsz még rajtam egy kicsit.. tekintve hogy már a te nyakadon is lógnak
*Kacsint sokat sejtően Yamára, de már ő is látja a kaput. Sunyi oldalpillantással lenéz öccsére, és lassan elengedi.*
- Jobb lesz ha sietünk.. ki kell választanom milyen fagyit kérjek, hogy Sakura is jóllakjon..
*Ereszt meg egy sunyi vigyort, és futásnak ered.*
|
*Mikor átkarolják a vállait felnéz bátyjára, majd előre. A szavakat hallva oldalra dönti a fejét és elmosolyodik.* - Rám csak részben lenne büszke.. de rád *Néz fel Narura, majd előre. A kérdésre eltöpreng, majd elmosolyodik, s felnéz Narura.* - Szerintem maradok a nyakadon.. mit szólsz? *Dönti oldalra a fejét, s előre néz, majd le Sakurára, s fel. Kiérnek az akadémia területéről is lassan..*
|
*Öccse szavait hallva elmosolyodik, de ahogy belekarol kikarol belőle, és inkább átkarolja a vállait. Kicsit közelebb húzza magához.*
- Bizony öcskös.. büszke lenne rád.. nagyon büszke!
*Néz le Yamára, bár most az ő szemében csillog némi büszkeség.. igen, neki ilyen öccse van.. kihúzza magát még jobban, lenéz Sakurára hogy megvan-e, és úgy lépked tovább.*
- Tudod már, hogy mihez akarsz kezdeni, amint betöltöd a 18at?
|
*Némán lépked a földet nézve, s mikor bátyja megszorítja a vállát felnéz rá, s oldalra dönti a fejét. Előre mered, majd sóhajt egyet. Megrázza a fejét, s elhesegeti a rossz emlékeket, s felnéz.* - Anya biztos örülne neki, ha így látna minket.. *Fordul Naruhoz, majd lenéz a kutyára, s tovább sétál. Belekarol naruba, s elmosolyodik.*
|
*Megáll a folyosón, kihúzza magát, és úgy néz Yama után. Sóhajt egyet és megdönti kissé oldalra a fejét.*
~Yama..~
*Megrázza a fejét, eltökélt arcot vág és úgy zárkózik fel, amint öccse mellé ért kezét a vállára teszi, s kissé megszorítja, de nem néz rá. Előre mered... lassan lehúzza kezét a fiú válláról, és zsebre rakja. Egy sóhaj szakad fel tüdejéből, de nem mond semmit. Nem tud mit.. eszébe jut valami ami kiül az arcára is. Némán merengve lépked Yama mellett*
|
*Hát, az ötletre egészen elkenődik.. lehajtja a fejét, s szótlanul ballag tovább.* - Jó lenne meglátogatni.. hiányzik.. *Törnek fel belőle a könnyek, de le is törli őket. Eszébe jut Carmen, s oldalra dönti a fejét.* ~Emlékezzek a jó dolgokra..~ *Mély levegőt vesz, s ismét a földre néz. Sakura örömmel fogadná a simogatást, de gazdája egyből tovább húzza. Most nem nagyon foglalkozik a külvilággal.. elmerül az emlékekben..*
|
*Nem nagyon akarja felvetni öccse előtt, de a kérlelésére sóhajt egyet. Nyugalmat erőltet magára, és megereszt egy apró mosolyt, hogy eltűntesse levertségét.*
- Egyszer elnézhetnénk a temetőbe, anyához... nagyon régen jártam már nála. Ki kéne cserélni a virágokat.. friss vizet hozni.. rendberakni.. és csak úgy simán..meglátogatni
*Néz le öccsére, majd előre. Sóhajt egyet*
- De megértem, ha nem szeretnél.. és nem is most. Majd valamikor máskor.. de inkább felejtsük is el.
*Rázza meg a fejét, s lehajol megsimogatni Sakurát*
|
- Az én kutyám *Vág vissza Narunak, s sóhajt. A kérdésre odanéz.* - Na mi? Mondjaaad! *Nyújtja el a hangját, s belekraol mégjobban bátyjába.* - Biztos jó ötlet!! Mond eeel! *Néz fel rá gyermeki ártatlansággal, s előre néz. Sakura engedelmesen ballag mellettük, néha megáll szaglászni, de jön is tovább.*
|
*Elmosolyodik, amint öccse belekarol, de a kijelentésére előbb értetlen, majd felháborodott arcot vág.*
- Neeeeeem! *nyújtja el a hangját* Olyat kap amilyet én!
*Javítja ki Yamát egy határozott bólintással, és egy sóhajtással leballag a lépcsőn. Eltöpreng, és Yamára néz.*
- Tudod mi jutott eszembe?
*Néz öccsére, de aztán meg is rázza a fejét, és ismét előre néz.*
- Mindegy, nem jó ötlet.. inkább menjünk!
*Húzza ki magát mosolyogva, és kilépve a Kastélyból a kapu felé indul.*
|
*Sakurára néz és ő is elneveti magát, leguggol hozzá, s elveszi tőle a pórázt.* - Igen! Szóval te is jössz, kislány *Paskolja meg a fejét, mire felvakkant. Rácsatolja a pórázt, s felegyenesedik.* - Akkor mehetünk is *Sóhajt egyet, s megindul a kutyával az ajtó felé, kilép, s elindul Naru mellett. A kérdésre bólint egyet, az idétlen kérdésre idétlen grimaszt vág.* - Majd ő kap olyat, amilyet én. *Csóválja meg a fejét, s elmosolyodik. Bátyja mellé lép, s ha nem bánja, akkor belekarol, úgy megy tovább.*
|
*Öccse szavaira eltöpreng, Sakurát meglátva elneveti magát. Bólogat.*
- Sakura szavazott! Vigyük el sétálni.. majd megyünk amerre a szimatunk visz, és kilyukadunk valahol.
*Néz fel öccsére, és ha egyetért akkor megvárja míg indulásra készre csinálja, addig az ajtóhoz megy, kinyitja, zsebre teszi a kulcsot és a kezét a kilincsen hagyva hátrafordul. Ha mehetnek, akkor kilép, kiengedi előre a párost, behúzza maguk után az ajtót és elindul a folyosón.*
- Menet közben elugorhatnánk fagyizni.. mit szóltok? *eszébe jut valami, így sóhajtva Sakurára néz* Honnan fogjuk tudni milyen fagyit kér, ha nem tud beszélni..?
|
*Az arc paskolásra összehúzza szemeit.* - Oké! *Mosolyodik el, s nézi, ahogy bátyja rendberakja magát. Feláll, végignéz magán, majd legyint egyet. Ő jól van így, ahogy van.* - Nem tudok. Elég hülye helyekre mászkáltam régen, de inkább oda nem viszlek el téged *Vág egy ostoba grimaszt, majd oldalra dönti a fejét. Sakura a pórázzal a szájában néz fel Yamára. És vele senki sem törődik? :(*
|
*Öccse kérdésére hümmögve oldalra dönti a fejét. Figyeli, ahogy Yama lehajtja a fejét, töpreng kicsit, majd egyik karját a nyaka köré fonja oldalról, és megpaskolja az arcát.*
- Jól van, benne vagyok! Akkor viszont felöltözök..
*Engedi el öccsét, feláll, az ágyához megy és kézbe veszi az oda kikészített felsőjét. Belebújik, majd zoknit húz, belebújik a cipőibe, és nyújtózik egyet.*
- Na és merre menjünk? Ismersz valami jó helyet?
*Azért ő is eltöpreng. Elmosolyodik*
- Hát, törzsvendégek vagyunk már a kórházban.. de oda nem hiszem hogy be akarunk menni
*Rázza meg a fejét egy fintorral.*
|
*A rövid ölelést viszonozza, a szavakra elmosolyodik.* - Ehh... bármit? Ezt komolyan mondtad? Hát.. inkább csak sétáljunk. A városba. Mit szólsz hozzá? *Kérdezi egy mosollyal, majd vállat von. Lehajtja a fejét, s mély levegőt vesz. Nem bír szabadulni a régi emlékektől.. ami előbb utóbb megint fel fog törni belőle.. és annak nem lesz jó vége.. de ki tudja?*
|
*Yama válaszára sóhajtva megrázza a fejét. Miért hiszi folyton azt, hogy baj van? Bíznia kéne ennyire.. és ráadásul ezt is.. naaa neeeeem, többet nem gondolunk rá a mai nap!! Elhúzza a száját, de gyorsan összeszedi magát, és ha Yama hagyja röviden megöleli, megveregeti a hátát és elszakad tőle.*
- Ma lehet kívánságműsor. Azt csinálom amihez kedved van. Kártyázunk, sétálunk, kukkolunk vagy sztriptízbárba megyünk, célbadobálunk falat rongálunk vagy lejátszunk egy videojátékpartit és egymást gyilkoljuk a szörnyekben, küldetéseket csinálunk egymást támogatva vagy kicsi rózsaszín figurákkal felhőkön ugrándozunk. Szóval bármit
*Von vállat egy mosollyal*
|
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|