|
Témaindító hozzászólás
|
2007.05.22. 13:38 - |
Gyönyörű, sűrű erdők, csillámló patakok, kellemes tisztások, hűs tavak. Minden, amit el tudsz képzelni! Távol a civilizációtól, egy félig érintetlen terület. Üdvözlünk a földi paradicsomban! |
[146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*Álmából felveri egy sikítás, aminek a következtében fel is ül, s Sakura is megébred.*
-Mi volt ez?
*Látja, hogy Naru már kel is fel, s menni készül, ő is megindulna, de Carmen már esik is be a bejáraton. Rögtön odarohan hozzá, s ha hagyja bátyja, akkor ő öleli át helyette.*
-Mi a baj? Mit csinált az a szemét veled??
*Nem várja meg a választ, eltolja magától, majd kilép naru után. Amint megpillantja Lukeot, s Carmenhez szól, megfogja a vállát.*
-Csak lassan a testel! Mit műveltél vele? Elmondod, vagy.. *Narura néz, valószínűleg elég közel van hozzá, így kikapja a fegyvert tőle, s megpörgeti a kezében* ...Hmm.. elmondod, vagy sem? Mert ha nem, remélem tudod, hogy mit fogok tenni.
*Néz mélyen a szemébe, s Sakura is kirohan végül. Morogva, fogvicsorgatva áll meg Carmen előtt, s őt védi, ha már Bobby nem képes rá! XD Elenegedi a fiú vállát, majd hátrébb lép egyet.*
-Nos?
*Hangjából lehet érezni, hogy türelmetlen.. nagyon..*
 
|
*Mérgesen a földre üt, mikor Carmen kirohan. Kimászik utána, de a morgó kutya látványára meghökkenve vissza is tántorodik.*
- Nyugi blöki.. semmi vész.. csigavér.. nincs baj..
*Látja, hogy Naru közelít, így vesz egy mély levegőt, és magabiztosságot erőltet magára. A láza már lement, a sebei még fájnak, de nem vészes. Most vagy nagymenő lesz, vagy jókisfiú. Legyen az utolsó.. figyelmen kívül hagyva Narumit próbálja meg kikerülni, és a szomszédos sátor felé indul*
- Hé, Carmen! Hagy magyarázzam meg! ~bár ezen nincs mit..~
|
*Gondolkozott azon, hogy visszaadja Carmen hálózsákját, de inkább nem kockáztatta meg. Gondosan elrejtette. Mikor Yamáék belépnek, mosolyogva rájuk néz. Figyeli öccsét, s mikor lefekszik, oldalra billentett fejjel biccent.*
- Jó éjt nektek is...
*Ledől ő is. Nincs kedve átöltözni.. a hátára fordul, ujjait összefűzi a hasán, és lassan lehunyja szemeit..
A sikításra kipattannak szemei, reflexből párnája alá nyúl és előrántja a fegyvert, ám felismeri, hogy csak Carmen hangja. Az álom kiröppen szemeiből, feláll és a cipzárért nyúl, ami pont ekkor nyílik ki, és alighogy kilép, Carmen már löki is vissza. Meglepődve néz rá, a fegyvert az övébe akasztja, miközben magához öleli a lányt.*
- Carmen.. ss, nyugodj meg.. mi a baj? Mi történt? Rosszat álmodtál?
*A dadogásra elnéz a sátor felé, a morgó Bobbyra, és összehúzza a szemeit.*
- Mi a fenét csinált?
*Kérdezi, miközben eltolja magától a lányt, Yamára néz, és a cipőjébe bújva kilép a sátorból. Luke sátra felé indul cseppet sem jókedvűen*
|
*Fél óra, vagy egy óra is beletelik, mire megérkezik az első életjel a sátor felől. Egy ismerősnek tűnő, de dobhártyaszakadtató sikítás, majd egy embertelenül nagy csattanás. Bobby morgása még ezeken is áthallatszik. A sátor cipzárja enged, Carmen pedig kis híján kiesik rajta. Bobby követi, de ő morogva megáll a sátor előtt, míg gazdája falfehéren, gyűrött pólóját igazgatva, könnyes szemekkel, szinte magán kívül zuhan neki a fiúk sátrának, letépi a cipzárt, és annak a nyakába ugrik akit először elér.*
- Yama..! Naru..! Ő.. Ő..
*Zihál, még nincs egészen magánál, de igencsak meg van rémülve. Egy milliomos lánya, csak a filmekben látott ilyeneket..*
|
*Carmen leül mellé, s válaszol a kérdésre, ami nem hozzá szól.*
-Ha falkája lenne, biztosan érte jöttek volna..
*Oldalra biccenti a fejét, majd Carmen szépen leordítja a fejét. Összehúzza szemeit, majd feláll, amikor ő.*
-Ceh.. te nézz magadba! Egy ilyen alakon segítesz? Ehh.. méghogy én vagyok a sértett fél. *halkan hozzáteszi* Ez most így is van..
*Legyint egyet, mikor elmegy, s Bobbyt megsimogatha, majd ő is elmegy. Sóhajtva utánuk néz, majd a sátorra néz, ahol ma aludni fog, fognak. :P Lenéz Sakurára, aki értetlenül hegyezi a fülét, majd megindulnak mindketten a sátor felé. Felhúzza a cibzárt, engedi, hogy a kislány' előre mennyen, majd ő is bemegy. Behúzza vissza a cibzárt, majd sóhajtva letérdel. Narura néz.*
-Akkor aludjunk. A hálózsákom a másik sátorban maradt..
*Megcsóválja a fejét.*
-Nem baj. Ma így alszom..
*Lefekszik a másik térfélre', majd magához hívja Sakurát. Mellkasára hajtja a fejét, magához öleli, majd tarkója alá teszi másik kezét, úgy néz el Naru felé.*
-Jó éjszakát.
~Már ha ez jó lesz... valakinek biztos... de az nem én vagyok.~
*Szemforgatva sóhajt, végül lehunyja szemeit, s elalszik. Sakura éber tekintettel mered Narura, végül ő is lehunyja szemeit, s elalszik.*
|
*Mikor Naru bevonul, meglepve néz utána, de végül visszafordul. Töprengve Yamára néz, majd egy mosollyal feláll, és a tönkkel együtt leül mellé.*
- Biztosan van falkája..vagy pár társa, akivel él
*Válaszol Yama kérdésére, bár tudja, hogy nem neki szólt. Rámosolyog, ám a kijelentésre ez le is fagy arcáról. Mérges szusszanással áll fel.*
- Che, már megint ezt csinálod! Megint te vagy a sértett harcos, aki büszkén lelép a színről, hagyva hogy a barátnője hagy "turbékoljon"... nézz magadba!
*Kiáltja le a fejét, majd mérgesen, szinte a sátort feldöntve rántja le a cipzárt, és bemászik. Bobby Yamához megy, igyekszik megnyalni a kezét*
- Bobby! Gyere!
*Gazdája mérges kiáltására hátracsapja a füleit, behúzza a nyakát, és egy gyenge farokcsóválással beszalad a sátorba, a cipzár pedig csikorogva felhúzódik.*
|
*Figyelmesen hallgatj Carmen szavait, bár nem nagyon izgatja, hogy mi van vele. Sakura pedig csal nézi Carment, de rájön, hogy nem értette meg, hogy mit akar. XD Megcsóválja a fejét, majd a nadrágjába csimpaszkodik, s Yama felé húzza, majd el is engedi, mielőtt Bobby szétcincálná. :) Sompolyogva visszakullog Yamához, majd leteszi magát mellette. Néha felemeli a fejét, s az égre néz. Hátrahajtja füleit, majd vissza lehajtja a fejét a földre. Yama sóhajt egyet, s mikor Naru bejelenti, hogy rendet rak a sátrában elmosolyodik.*
-Miért? Olyan nagy a kupi?
*Elneveti magát, majd Carmenre néz.*
~Ceh.. érezze jól magát Lukeal.. engem nem érdekel.. ne számítson rá, hogy majd átmegyek, vagy ilyesmi.. neem..~
*A mondat közepén elfordítja a fejét, majd sóhajtva lenéz kutyájára. Megcirógatja a fejét, majd elnéz az erdő felé.*
-Vajon többen vagytok?
*Néz hol az erdőre, hol a kutyára. Sakura hátrahajtott fülekkel ül fel, majd sóhajtva lehajtja a fejét. Gazdája megsimogatja, majd ismét a lányra néz.*
-Szerintem ne bízz benne.. nemhiszem, hogy meg akar változni.. de te tudod. Engem nem izgat. És a fürdés.. öhm.. intézd el magad..
*Mondja kedvesen, majd vállat vonva ismét maga elé néz, közben a kutya fejét dögönyözve.*
|
*Mikor Carmen hozzávágja a szendvicset, elneveti magát, de nem szól semmit. Ráérősen elkezdi eszegetni, s bár egyáltalán nem érdekli, hogy van Luke, figyelmesen hallgatja a szavait. A kijelentésre, miszerint nem hajlandóak segíteni, megvonja a vállait.*
- Majd ha haldoklik, segítek. Amúgy is, te alszol vele, engem nem zavar, ha bűzlik..
*Vigyorodik el, lenyeli az utolsó falatokat is, és nyújtózik egyet. Yamára néz, majd Carmenre, végül a kutyákra, és megköszörüli a torkát.*
- Öhm, azt hiszem rendet rakok a sátramban..
*Feláll, és egy mosollyal eltűnik a sátrában.*
|
*Naru kérdésére megdermed, majd kikap egy szendvicset, de nem odadobja, hanem hozzá vágja ;) a másikat Yamának nyújtja. Előveszi a tegnapi konzervet is, amit Sakura nem evett meg, így Bobby sajnálja, de nem tud Naruhoz menni :P mohón nekiesik a vacsinak, Carmen pedig Sakurára néz. Mikor odajön hozzá, rámosolyog, és felmutat egy konzervdobozt*
- Ma sem kérsz?
*Mikor Yamára néz, ő is odanéz, majd leguggol hozzá és halkan odasúgja neki.*
- A gazdád meg a bátyja hagy főjön a saját levében..
*Végigsimít a fején, ha hagyja, majd Bobbyén. Neki most nincs étvágya.. majd eszik később. Leül ő is, és azért válaszol a kérdésre.*
- Pihen. Adtam neki gyógyszert, meg borogatást, evett is. Talán mire felébred, lemegy a láza, utána ellátom a sebeit. Jó lenne levinni fürdeni is, de gondolom rátok nem számíthatok
*Sóhajt szemforgatva, és az égre néz térdeire támaszkodva. Félhangosan megjegyzi*
- Szerintem meg akar változni..
~Vagy csak a láz miatt ilyen fura..~
|
*Mikor a lány kilép a kérdésre elégedetten maga elé néz.*
-Hmm.. lehet, hogy tévedtem. mégis lesz vacsi.
*Mosolyodik el, majd töprengve a lányra néz. Naru kérdésére elhúzza a száját, s ő is ránéz. SZemforgatva sóhajt, majd megpaskolja Sakura fejét, aki élvezi is azt. A lányra néz, majd oldara biccenti a fejét.*
-Ceh.. kíváncsi vagyok, hogy bírod vele..
*Elhalkítja a hangját, s eltöpreng még a vacsorán.*
-Egy szendvics megfelel.
*Megvonja vállait, s ha megkapta, akkor meg is eszi gyorsan, illetve a felét, s a többit Sakurának adja. Elfogadja, ő is megeszi, bár nem olyan, mint amit ő szokott enni, de nem baj. ;) Sakura feláll helyéről, s ha még Carmen nem ment be, akkor a lábához sompolyog, s angyalian felpislog rá, majd Yamára bök a fejével.*
|
*Töprengve figyeli a lányt, a kérdésre elvigyorodik.*
- Naná! Illetve.. természetesen
*Megköszörüli a torkát, bár meglepi, hogy a lány bájvigyor nélkül is önként megeteti. Félig felülve, sunyi mosollyal figyeli, miközben eszik. Majd elégedetten visszadől a hátára, kezeit hasánál fűzi össze, a borogatás kellemes hűsítő érzésére lehunyja a szemeit.*
- Megvárlak
*Szélesedik ki mosolya, és amint a lány kiment, kényelmesen nyújtózik egyet.*
~Gyönyörű éjszaka elé nézünk..~
|
- Biztos nem zavartok
*Mosolyog öccsére, a feltételezésre elneveti magát, és megcsóválja a fejét. Ekkor érkezik Bobby, csurom vizesen, és pár perc múlva Carmen is kimászik. Szomorúan hallja, hogy a palacsinta elfogyott :( megvonja a vállait.*
- Egy sima szendvics is megteszi.
*Mosolyog a lány felé, és a térdeire könyökölve csettint Bobbyt figyelve.*
- Pszt, pajti.. gyere csak..
*Ha odajön, akkor széles mosollyal megdögönyözi a fejét, ha nem, akkor Sakuránál próbálkozik be. A sátorra néz, majd Carmenre*
- És ő? Hogy van? Túléli?
*Húzza el a száját Yamára sandítva*
|
*Mikor Luke megfogja a kezét, meglepődve néz rá. A szavait hallva elkerekednek a szemei, és hosszan a fiúra mered, majd egy mosollyal megszorítja a kezét.*
~Talán ő is megváltozik, mint Yama..~
- Yamakasi miatt ne aggódj. Veled alszom, és ha ő ezt nem bírja elviselni, akkor nyugodtan aludjon kint.
*Bobby lihegve érkezik vissza, bár minden porcikája csurom vizes, csak a kendő nem annyira, mint kéne.. bemászik, és már épp kirázná magát, mikor gazdája felül és rászól. Egy félmosollyal átveszi a kendőt, kicsavarja kutyája bundájából a vizet, és a hideg rongyot Luke homlokára helyezi. Kedvesen rámosolyog, és a hűtőtáskához mászik.*
- Éhes vagy?
*Ha bólint, akkor a tegnapról megmaradt palacsintát ugyan hidegen, de odacipeli neki. A sarkaira ül, és egyet kivéve a szájához emeli. Mint egy kisbabát, úgy eteti meg, majd elpakol és felveszi a hűtőtáskát.*
- Pihenj, addig összedobok valamit enni a fiúknak.
*Kimászik a sátorból, kihívja Bobbyt is, és behúzza a cipzárt. Nyújtózik egyet, és lerakja a saját fatönkjéhez a hűtőtáskát.*
- Na nézzük csak.. ki mit kér enni? A palacsinta elfogyott.
|
*Naru szavaira bólint.*
-Na látod.
*Ekkor viharzik ki Bobby a kendővel, majd Carmen. A szavakat hallva összehúzza szemeit, s karbateszi kezeit.*
-Egy gondal kevesebb.
*Gondol itt Bobbyra, s lenéz Sakurára, aki most érkezett vissza. Mondana valamit, de inkább kihagyja. Carmen visszamegy a sátorba. Megcsóválja a fejét, majd leül egy fatönkre.*
-Nem lesz ennek jó vége...
*Csóválja a fejét, s Sakura pedig oldalra biccentett fejjel néz a sátorra, ahol éjszaka aludt.*
-Most nem ott fogunk.
*Jelenti ki gazdája, majd sóhajtva lefekszik a földre. Megsimogatja a fejét, majd Narura néz.*
-Biztos nem zavarunk? *sóhajt* Szerintem a vacsiról is lemondhatok... Gondolom Lukeé lesz a részem... Nem baj.
*Vonja meg vállait.*
|
*Kicsit több ásványvíz érkezik egyszerre, mint amennyit le tud nyelni, így fájó szívvel, de leveszi kezét Carmen fenekéről. Oldalra biccentett fejjel nézi, ahogy a kutya a kendővel a szájában elsüvít. A lány szavára bólint, és amíg kimegy, lehunyja szemeit. Érzi, amint a gyógyszer lassan, de kifejti hatását.. nem néz fel, de hallja hogy a lány vissza is ért, a szavaira meglepődve, némi fintorral arcán fordul felé.*
~Ez most lelkizik nekem? Hát.. ha a csajoknak ez kell..~
*Mikor ledől mellé, Carmen keze után nyúl, és ha engedi, megfogva rámosolyog.*
- Én teljesen megértem őket. Nagyon csúnyán bántam veletek, és én sem segítenék nekik az ő helyükben. ~na meg amúgy sem..~ De nem kell aggódnod, túlélem.. nyugodtan aludj csak velük, elleszek én egyedül is ebben a sátorban. Nem akarom, hogy a m..Yamakasi féltékeny legyen, és miattam veszekedjeketek
~Ó milyen szép műsor lesz itt (6)~
|
*Yama kérdésére eltöpreng, majd egy mosollyal válaszol.*
- Nem örülök neki, hogy kettesben maradnak, de én sem bírnék ki vele egy éjszakát.. természetesen, gyertek csak.
*A másik kérdésre ő is elneveti magát, de megrázza a fejét. Inkább nem válaszol.. nem szívtelen, de ezt nem fejti ki. XD. Az utolsó kérdést hallva elkomolyodik, és sóhajt egyet.*
- Az látszik, hogy nincs jó bőrben, de ki van zárva, hogy a sztorija igaz lenne.. és ahogy ismerem, amint jobban lesz, teljes gőzzel elkezd színészkedni. Jobb lesz szemmel tartani..
*Ekkor süvít ki a sátorból Bobby, majd Carmen is kilép. Ránéz, a szavait hallva mondana valamit, de inkább becsukja a száját. Megrázza a fejét*
~Nem lesz ennek jó vége..~
|
- Menj csak
*Mosolyog Narura, Luke szavaira mély levegőt vesz. Közelebb hajol hozzá, egyik kezével benyúl a feje alá, és megemeli, másikkal berakja a szájába a gyógyszert, és odatartva az üveget megbillenti. Mikor megérzi a kezet a fenekén, sóhajt, és kicsit meredekebben dönti a fiú szájába az innivalót, ezzel célozva arra, hogy rossz helyen tapogatózik. Ha visszahúzza a mancsát, akkor elveszi a szájától az üveget, rácsavarja a kupakot, és füttyent egyet. Bobby felkapja a fejét, majd beszalad a sátorba.*
- A fiúkat inkább meg sem kérem, nincsenek ma segítőkész hangulatban.. kérlek vidd el ezt a tóhoz, amit találtál..
*Vesz elő egy kendőt, és a kutya szájába adja*
- Vizezd be, és hozd vissza amilyen gyorsan csak tudod! Menni fog?
*Biccenti oldalra a fejét reménykedve, kutyája viszont a kendővel a szájában vakkant egyet, és nyílként kilő a sátorból.*
- Egy pillanat..
*Néz Lukera, és ő is feláll. Kilép a sátorból, és a fiúkra nézve sóhajt egyet. Nem tud mit mondani, így megrázza a fejét inkább, és mély levegőt vesz*
- Ne fájjon a fejetek, majd én gondoskodok Lukeról..vegyétek úgy, hogy itt sincs. Bobby miatt sem kell aggódni, velem alszik..
*Visszamászik a sátorba, de csak kutyája miatt nem húzza be a cipzárt. Leül Luke mellé, és töprengve maga elé mered.*
- Én értem, hogy nem kedvelnek, de szorulhatna beléjük több emberség is.. egy lázat nem lehet színlelni..
*Sóhajt, és míg Bobbyt várja, lefekszik Luke mellé. Tart egy fél méter távolságot azért..*
|
*A lány kijelentésére eltáltja a száját, majd erőt vesz magán.*
~Ha így állunk.. rendben. Te akartad.~
*Bólint, majd Naru szavaira összehúzza szemeit.*
-Te csak ne avatkozz bele!
*Morcosan ránéz, s mikor beviszik a sátorba Lukeot, ő nem megy be. Karbatett kezekkel bámul az égre, s mikor bátjya kijön, ránéz.*
-Medvék vannak itt, de tuti, hogy nem verekdett vele.. *sóhajt* Nem költözhetnék át hozzátok? Meg Sakura is? Én nem leszek Lukeal egy térben, az biztos... Bobby meg kibír egy éjszakát Sakurával. Nem?
*Kérdezi, miközben bátyjára néz. Majd elneveti magát.*
-Tényleg szívtelen vagyok?
*Megcsóválja a fejét, majd leguggol Sakurához, aki végig mellette volt. Megsimogatja a fejét, majd a domboldalra szalad.*
-El van..
*Sakura leül a domb tetejére, s elnéz a távolba. Már nincs honvágya, megszokta az embereket.. csak a fia. Sóhajtva eszébe jut, majd felnéz az égre. Vonyításra nyitja száját, s vonyít is. S mielőtt leszólnák abbahagyja. A távolból is hallani lehet sok kutya vonyítását, ezen elmosolyodik. Oldalra biccenti a fejét, majd elnéz gazdája felé.*
-Remélem az akadémián nem fogja ezt csinálni.
*Elneveti magát, majd Narura néz.*
-Szerintem Luke színészkedik?
|
*Yamakasi szavaira csak magában vigyorodik el. Kívülről inkább fenttartja a haldokló szerepét.*
~Fognak ezek még vitázni miattam.. pedig most tényleg nem direkt jöttem hozzájuk.. hehe~
*A sátorba érve engedelmes tűri, hogy a hátára fektessék, és csak figyeli a kapkodó lányt. A kérdésére elvigyorodik, majd gyorsan el is komorodik, megrázza a fejét, miközben megpróbál felülni, de nem jár sikerrel.*
- Sajnálom, nem megy.. kérlek, itass meg.. innék egyedül, de.. *felmutatja a jobb alkarját* azt hiszem eltört a medvével való vad viaskodásban..
*Rázza meg a fejét keserűen, mikor Naru kimegy, önbizalma méginkább nő. Ha Carmen a szájához tartja az üveget, akkor mohón belekortyol, miközben bal keze ösztönszerűen felemelkedik, hogy végigsimítson a lány fenekén.. hiába, lázas o:))*
|
- Öcskös, ne most féltékenykedj..
*Rázza meg a fejét, bár szíve szerint ő is itthagyná Lukeot. De azért követi Carmen utasításait, és a sátorba bemászva óvatosan lefekteti. A lány mellé térdel, a kérésére bólint, és a kezébe nyomja a dobozt. Mikor elkezd keresgélni a gyógyszerek között, odanyúl, hogy segítsen, így meg is lepődik, mikor a lány megtalálja. Értetlenül oldalra biccenti a fejét.*
~Talán csak tapintásról állapította meg.. ~
*Megrázza a fejét, és ha nincs rá szükség, akkor feláll és kimászik a sátorból. Luke cuccaira néz, majd a fákra, és sóhajt egyet.*
- Medve, mi?
*Szól öccsének, ha a közelben van*
|
[146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
