|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.21. 12:21 - |
|
A lovaglások során könnyű megsérülni, ezért a Kastély egyik kis zugába egy orvosi szoba épült. Az ápolónő kedves és mosolygós, de a komolyabb esetekkel már a kórház foglalkozik... |
[339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*Na jól van.. Carmennel valami nincs rendben.. ma egyik reakciója sem olyan, amilyennek várná az ember.. Yama ledöbben, hogy ennyire megértő vele.*
~Mi van? Engem mindenki hülyének néz??~
*Húzza össze szemeit, s karbateszi kezeit. Sakura Bobby mellé mászik, majd lelógatja mancsait az ágyról.*
- Carmen..
*Lép elé, s leguggol elé. Megfogja a két kezét.*
- Túlságosan megértő vagy.. mi történt? Az apád mondott valamit? Hova tűnt a régi Carmen? Én abba alányba szerettem bele! Ha az apád miatt vagy ilyen, ne tedd! Ne tedd azt, amit ő mond!
*Szorítja meg kezeit, majd elengedi, s feláll.*
- Részben örülök, hogy megértesz.. de szerintem nem vagy önmagad
*Halkítja le hangját, s megköszörüli a torkát.*
|
*Hát a fiú szavaira már nyitjá a száját hogy visszaszóljon valamit a kedves leintésre, de pár pillanat töprengés után inkább be is csukja. Bólint egyet.*
- Értem. Bobby?
*Kezét végighúzza az ágy szélén, és leül rá. Bobby odasiet hozzá, fejét a térdére hajtja és hagyja hogy gazdája simogassa a fejét.*
- Örülök, hogy végre rendbe jöttek köztetek a dolgok.. én is sokat beszéltem az utóbbi időben apával..
*Emeli fel a fejét és abbahagyja a simogatást, de mivel Bobby felnyüsszen már folytatja is. Oldalra dönti a fejét*
- És miket fogtok csinálni Naruval?
|
*A szavakra összehúzza szemeit. Felemeli kezet, s hátrébb lép.*
- Héé!! Nyugi van! Maradok. Igen. De nem fogom most lekötni magam. Most az eslő Naru. Vele leszek néhány napot, megpróbáljuk bepótolni a nem együtt töltött időt és aztán pedig te is jössz.
*Mosolyodik el, s elé lép.*
|
*A hirtelen csókra elolvad, lágyan viszonozza miközben kezeit felcsúsztatja Yama vállára. A szavait hallva széles mosollyal bólint.*
- Nagyon örülök, hogy így döntöttél..
*Az ölelés alatt szorosan Yamához bújik, s egy mély levegőt vesz. Bobby leheveredik Sakura mellé, mivel érzi hogy itt sokáig el fognak időzni.*
- Esetleg megünnepelhetnénk valahogy, hogy mégis maradsz.. kéne egy hely, időpont, hangulat, díszek, ennivaló..
*Kezd el töprengni és tervezgetni, miközben az ujján számolgat, majd megrázza a fejét. Átkarolja Yama nyakát*
- És csinálhatnánk valamit kettesben is...
*Szegény Yama XD Megy kettesben Naruval valahova, most meg Carmen is..*
|
*A szavakat hallva beharapja alsó ajkát, s két kezébe veszi a lány arcát, s hogy elnyomja a szavait megcsókolja, hosszan, szenvedélyesen, amennyire csak kitelik tőle. S elengedi.*
- Maradok! Beszélgettem Naruval, aztán megváltozott bennem valami. Döntöttem. Sohasem hagylak el titeket!
*Húzza ki magát, s átöleli a lányt, majd el is szakad tőle.*
|
*Bobby nagyon szereti az ilyen cinkos dolgokat, így meg se mukkan ;) Carmen viszont sikít egyet, amint elszakad a talajtól.*
- Tegyél leeeeee!
*A szavakat fel sem fogja, felháborodva, s a torkában dobogó szívvel fordul Yama felé.*
- Na persze, ne mondj ilyeneket hisz holnap már lehet hogy elmész talán örökre és én.. *megakad, lassan felemeli a fejét és döbbent arcot vág* azt mondtad, nem mész el?
*Némán gondolkozik egy darabig, meg sem moccan, mint aki szoborrá dermedt.. aztán sikítva Yama nyakába ugrik.*
- Yamaaaa! Úgy örülök!!
*Szorítja össze a szemeit és jó alaposan megszorongatja a fiút, majd elszakad tőle.*
- És hogy hogy meggondoltad magad?
|
*Mikor Naru visszahúzza meglepődik, de nem tud mit tenni. A takaró rajta, Naru nem engedi, hogy felkeljen.. hát, oké.. XD Kibújik a takaró alól, s ekkor megy Naru. Megszólla beteges hangon, mint aki a hlálán van..*
- Szia.. Naru..
*Hangtalanul lehúzza agáról a takarót, s az ágy másik oldalán lemászik. Sakura pedig felugrik az ágyra, s elfekszik.. XD Yama lenéz Bobbyra, s a szája elé teszi a kezét, hogy maradjon csöndbe. Carmen mögé lopakodik, s hirtelen átkarolja a derekét, a magasba emeli.*
- Nem megyek el!!
*Mondja nevetve, s leteszi a lányt, de semmi pénzért nem engedi el. Bekecsókol a nyakába, s szembefordítja magával. De azért fel van készülve arra is, hogy szép kis fejmosást kap.. XD*
|
*Lenyomja a kilincset és egy erőltetett mosollyal belép. Naru hangjára összerezzen.*
- Sziasztok.. rosszkor jöttem?
*Dönti oldalra a fejét, de Naru már megy is kifelé. Meglepve áll félre az útból.*
- Hé.. hát..jó..
*Ő nem tartja vissza, inkább zavartan Yama felé fordul, és lecsatolja Bobbyról a pórázt, az ágyra teszi és megköszörüli a torkát.*
|
*Mosolyogva néz öccsére, ám a kopogásra megdermed. Felül*
- Carmen?
*Ahogy öccse engedélyt ad heves fejrázással talpra ugrik, elkapja Yama karját és ellenvetést nem várva az ágyra nyomja, rádobja a takarót és leülve az ajtó felé kapja a pillantását.*
- Sziaaaa! Én akkor most megyek is, hagylak titeket beszélgetni.. Yama is biztos felállna már..egész nap pihent..
*Bólogat nagyon komolyan, talpra áll, de a következő pillanatban már a kilincset fogja, és ha nincs ellenvetés, kilép.*
|
*Naru szavaira bólint egyet, s elmosolyodik.*
- Én is örülök.. nem hittem volna még pár hónapja, hogy így el tudunk majd beszélgetni
*Dönti oldalra a fejét, s ekkor hallja az erőteljes kopogást. Összehúzza szemeit.*
- Ez Carmen lesz..
*Az ajtó felé fordul.*
- Gyere be!
|
*A gyengélkedő felé sétál Bobbyval, de többször is megtorpan, hogy könnypatakjait csillapítani tudja.*
- Nem fogom tudni visszafogni magam.. Jajj Bobbyyy! De nem! Erősnek kell lennem!
*Szipog egyet, s eltökélt arccal, makacsul tovább sétál. Bobby engedelmesen vezeti, de ahogy gazdája újból megáll, hátranéz rá.*
- De nem bírom kiiii.. elmegy, érted?! Lehet hogy végleg.. de akkor is vidám arcot kell vágnom! Egy mosolygós Carment kell az eszébe vésnie, és nem egy bőgő, szőke libát..
*Törli le a könnyeit, és a gyengélkedő elé érve mély levegőt vesz, majd erőteljesen bekopog.*
|
*Yama eltökélt szavaira karba teszi a kezeit, kíváncsian oldalra dönti a fejét, aztán megadó sóhajjal bólint.*
- Rendben. Nekem is van..
*Gondolkodik el, de nem sejti hogy valószínűleg ugyanaz, mint Yamának XD Nyújtózik egy nagyot, és mosolyogva végigméri öccsét.*
- Azért örülök, hogy tudtunk beszélgetni. Nagyon örülök..
*Fekszik végig az ágyon, s elmerül a gondolataiban.*
|
*A szavakra elmosolyodik, s el is neveti magát.*
- Oké! Megegyeztünk!
*Bólint egyet, bátyja után néz. Ő is rendberakja magát, de a kisírt szemeit, sajnos nem tudja palástolni.. hát, van ilyen.. A szavakat hallva bólint.*
- Oké. De a régi szobám is megmarad.. mert ha átviszek minden cuccot, akkor a tieid kiszorulnak
*Vakarja meg a tarkóját, s elvigyorodik, de eszébe jut valami.*
- De mielőtt még hozzád költöznék, van valami, amit el kell intéznem.. Carmennek is el kell mondanom, hogy maradok, de ezen kívül van valami más is
*Bólint eltökélt arcot vágva, s Narura néz.*
- Ne kérdezd, hogy mi! Ezt az egyet hagy oldjam meg egyedül. Rendben?
*Odalépeget Naruhoz, s mély levegőt vesz. Kikerüli és az ablakhoz sétál, kinéz rajta. Sakura előmászik az égy alól, nyújtózik egyet.. hmmm milyen jót aludt, amíg ők itt lelkiztek.. azta.. Gazdájához cammog, s leül mellé. Ásít egyet, majd Naru lábához szökken, s felnéz rá, megcsóválja a farkát, végül a fal mellé áll, ahogy a nagyobbak.. XD*
|
*Ahogy öccse lendületből átöleli megtántorodik, és nevetve viszonozza. Ahogy elszakad tőle teljesen elérzékenyül, és szipog egyet.*
- Tudod, mondtam hogy egy férfi sosem sír egy másik férfi előtt.. *dörzsölgeti meg a szemeit és körbenéz* ..de vegyük úgy hogy nem láttunk semmit, jó?
*Dünnyögi, lomhán összeborzolja öccse haját ha tudja, és az ablakhoz ballag hogy rendberakja magát. Elsősorban letörli a csak összegyűlt könnycseppjeit, mély levegőt vesz, megigazítja a ruháját, eltökélt arcot vág, és csak ezután fordul vissza.*
- Akkor amint akarsz, hozhatod a cuccaid.. felszabadítok neked pár helyet, és behozatok még egy ágyat. Nem probléma!
*Von vállat és lehuppan az ágyra. Kézbe veszi a kedvenc kis bábuját, és mosolyogva megrázogatja a szoknyáját.*
- Ezt kirakom az ágyamhoz ^^
|
*A kérdésre összehúzza szemeit, a magyarázkodásra bólint egyet.*
- Rendben! Odaköltözök!
*Átöleli lendületből Narut. Összeszorítja szemeit.*
- Mindig is erre vágytam.. hogy veled legyek.. Naru..
*Öleli át szorosabban, de a könnyeit megint nem tudja elrejteni. Elszakad tőle, s egyből le is törli a cseppeket, s bátyjára néz.*
|
- Na de..
*Tiltakozna öccse kijelentésére, miszerint nem marad bent addig, de az ölelésre nem folytatja. Lassan elmosolyodik.*
- Rendben... kivételesen egyet kell értenem.. te, öcskös.. nem akarsz hozzám költözni?
*Néz kíváncsian öccsére, és gyorsan magyarázkodni kezd*
- Persze persze, tudom hogy régen tűzzel vassal elleneztem, de most sem hagynám hogy a szívem miatt költözz be, hisz nekem nem felügyelő, hanem tesó kell.. spórolnánk egy szobát, te meggyőződnél róla hogy a bátyád a lehető legegészségtelenebb módon él, és én is látnám hogy nem lesz semmi baja a sebednek.
*Néz Yama oldalára, majd az arcára a választ várva.*
|
*Szusszan egyet, s karbateszi kezeit.*
- Videójáték? Jól hangzik
*Mosolyodik el, s felnéz bátyjára. Mikor felhúzza és átöleli meglepődik. S ideje sincs viszonozni.*
- Holnap már kiengednek.. szóval jól vagyok. De úgy döntöttem, hogy már ma sem maradok bent!
*Húzza ki magát, ellenvetést nem tűrve néz Narura.*
- Már ma veled akarok lenni! Annyi évet elpazaroltunk!
*Megöleli bátyját, s szorosabban.*
- Nem akarok több évet úgy leélni..
*Elszakad tőle, s letörli könnyeit, majd mély levegőt vesz.*
|
*Idétlen, bugyuta arcot vág amint Yama megnézi a homlokát, és sietve lesöpri onnan a kezét.*
- Miért, ott is vannak ám csinos lányok! Mint a doktornő. Meg Carmen.. meg a doktornő
*Bólogat töprengve, bár az ismétlés fel se tűnik neki. Megzavarodva legyint egyet, a jelzőre elmosolyodik.*
- Jól van öcskös, kitalálunk valami mást.. van időnk.. lehet szabadidős, vagy csak bezárkózunk a szobámba és egész nap videójátékozunk!
*Vigyorodik el lelkesen csillogó szemekkel. Sóhajt egyet, feláll, és öccse vállait elkapva felhúzza őt is. Ismét megöleli Yamát, ha hagyja, de el se engedi.*
- De legelőször gyógyulj meg.. az egészségednél nincs fontosabb..
|
*Elmosolyodik a szavakon, s letörli könnyeit. Ő nem szégyenli. Kész. A szavakra sóhajt egyet. A kérdésre összehúzza szemeit. Elszakad bátyjától, s megvonja vállait.*
- Nem vagyok oda érte.. engem más érdekel..t..
*Javítja ki magát, mivel el kell felejtenie minden féle zűrös kis elfoglaltságát.. XD Mikor megfogja a két vállát bátyja szemeibe néz.*
- Rendben.. elmehetünk.. hova? *akad fenn a sztirptízbár szón, s eléggé értelmes fejet vág* Naru.. jól vagy? Vagy agyadra ment a múlt..?
*Fogja meg bátyja homlokát, majd elmosolyodik.*
- Oké.. nem vagy lázas.. akkor igazat beszélsz.. nem. Oda nem megyünk. Nincs szükségem rá. Majd kitaláunk valami más programot.. bátyám
*Mosolyodik el, s oldalra dönti a fejét.*
|
*Öccse igazat ad neki, ezen szusszanva elmosolyodik. Ám ahogy odajön hozzá és megöleli, meglepve néz rá. Egy darabig némán gondolkodik a szavain, majd egy bíztató mosollyal magához öleli, s lehunyja a szemeit.*
- Hát persze, mostmár örökre együtt maradunk, te lüke.. soha nem hagylak el.. és mostantól annyi ölelést kapsz, hogy a végén azért fogsz rimánkodni, hagyjam már abba..
*Öleli még szorosabban magához a fiút, s egy mély levegőt vesz. Megtörli a szemeit, melyekbe könnyek szök..nem nem, biztos csak belement valami, amikor nem figyelt.*
- Köszönöm neked.. tiszta szívű vagy, és ez az adottság hatalmas áldás.. te figyelj.. szereted a focit?
*Tolja el magától öccsét, és kutakodik egy sort a zsebében, majd előhúz két jegyet és vállat von.*
- Mert éppenséggel tényleg van két jegyem arra a focimeccsre.. annyiban hazudtam csak Carmennek, hogy még nem találtam ki hogy mit kezdjek vele.
*Dönti oldalra a fejét, de el is teszi. Megfogja Yama két vállát és mélyen a szemeibe néz.*
- Menjünk el valahova, mint egy bátty az öccsével.. nők nélkül.. Sakura addig ellesz Bobbyval, Carmen meg örül hogy nem nyaggatjuk egy napra. Még sztriptízbárba is elviszlek most az egyszer, ha arra van szükséged
*Kacsint Yamára, s hátradől a falnak. Kinyújtja az egyik lábát*
|
[339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
