|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 21:54 - |
|
A tágas társalgó helyiség tele van kényelmes fotelekkel, egy nagy kanapéval, és mindennel ami szükséges egy jó társalgáshoz. Az esti órákban gyertyafény árasztja el a meghitt kis helyiséget.. |
[372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
*A szavakra megcsóválja a fejét, a Sakurás részre bólint, és sóhajt.*
- De te mondtad, hogy mindig együtt leszünk.. az úgy nem megy, hogy nem vagy velünk! És amúgy is.. 14 gyerekhez elkél a segítség!
*Vigyorodik el, majd oldalra döntött fejjel kibaktat az ajtón és zsebredugja kezeit. Mély levegőt véve néz Narumira, majd elindul mellette.*
- Én örülnék neki, ha velünk maradnál.. szerintem Carmen is.
*Mosolyodik el, majd előre néz.* |
*Öccse szavaira meglepve pislog párat, aztán elmosolyodva öccse tarkóján pihenteti meg a kezét.*
- Öcskös.. nem fogunk elhidegülni attól, hogy külön élünk. Nem akarok bepofátlankodni a családi fészketekbe.. nem vagyok a gyereketek, és Carmen egész életében velem élt.. most itt lesz az alkalom, nem fogok mindig a körmötökre nézni. *mosolyog bíztatóan, de sietve hozzáteszi* csak heti kétszer..
*Kacsint rá, a Sakurás részre eltöpreng, és megvakargatja a tarkóját, majd vigyorogva vállat von.*
- Biztos nem bírja a férfizónát..
*Nyitja ki az ajtót és fejével kifelé biccent, majd töprengve kilépked ő is. Tényleg.. ha Yama és Carmen összeházasodik, és végez a suliban.. vele mi lesz?*
|
*A szavaka halványan elmosolyodik és Naru után lépked, majd megáll. A kérdésekre oldalra dönti merengve a fejét, majd sóhajt egyet.*
- Nem hiszem, hogy lesz külön lakás.. meg ha lesz is, szeretném, ha velünk jönnél! *elmosolyodik, majd lefagy arcáról* Nem akarok elhidegülni tőled emiatt..
*Elhúzza a száját, majd eltöpreng.*
- Sakura.. a régi szobámban lakik, nem hajlandó átjönni hozzád. Nem tudom mi baj van vele.. még hozzá is el kell ugranom, megetetni..
*Húzza össze szemeit, majd felnéz Narumira érdeklődve.* |
*Öccse szavaira behúzza a nyakát, majd szájhúzva bólint. Oké, rendben..sóhajt egyet, majd elmosolyodik, és nyújtózik egyet. Megpaskolja a fejét és az ajtó felé indul.*
- Az már a múlté.. na gyere!
*Sóhajt el, majd töprengve a kilincsre teszi a kezét. Hátranéz Yamára, de nem megy tovább.*
- Tényleg, és mi lesz az esküvő után? Még van itt egy évetek, aztán pá.. külön lakás? És Sakurával mi van?
*Gondolkozik el, hisz rég látta a kutyát. Bár, Bobbyt is..*
|
*A kijelentésre elhúzza a száját. Na igen.. és mit gondolhat róla..? Megcsóválja a fejlt, ahogy átkarolja a vállait felnéz rá. A szavakra összehúzza szemeit, majd megcsóválja a fejét.*
- Nem! Egyedül nem mehetsz! Legalább hagy legyek a közelben!
*Bólint makacsul, ahogy elengedi sóhajt egyet. A kérdésre oldalra dönti a fejét kíváncsi tekintettel, majd elmosolyodik.*
- Az még azért odébb van.. és rendben.
*Bólint egyet, majd félrefordítja a fejét egy mosollyal, majd le is fagy arcáról.*
- Nem tudnám mire mennék nélküled.. mindig segítettél, én meg úgy viselkedtem veled, mintha.. az ellenségem lettél volna.. sajnálom
*Csóválja meg a fejét és lassan visszanét Narumira.* |
- Hát, erre jó egy gazdag főnök
*Vigyorog mint a tejbetök, majd sóhajt egyet, és átkarolja Yama vállait. Bólint egyet, jelezve hogy rendben, majd eltöpreng.*
- De a találkára inkább ne gyere.. tisztességesen akarom lerendezni, de ha te is ott vagy, biztosan megpróbálnak felhúzni. Én nehezebben vesztem el a fejem
*Kacsint rá, majd egy sóhajjal az órájára néz, végül Yamára. Eltöpreng, majd mosolyogva elengedi.*
- Na? Megiszunk valamit? Beosonok két doboz sörért, és kiülünk a folyosóra. Használd ki, amíg még nincs bekötve a fejed!
*Vigyorodik el, és kíváncsian zsebre dugja az egyik kezét.*
|
*Ahogy Naru elkezd nevetni értelmesen nézi, amint elindul az ajtó felé hátulról átölelve fogja vissza, mint egy kisgyerek. Lassan elengedi, majd oldalra döntött fejjel sóhajt. A hajborzolásra odakapja kezeit és visszaigazítja a haját. A szavakra elhúzza a száját, majd félrenéz.*
- De nem kérhetem tőled, hogy te fizesd ki..
*Csóválja meg a fejét, majd visszanéz Narumira.*
- Viszont ha.. segítenél... *pislog párat, majd lehunyja szemeit* Együtt biztosan sikerülne..
*Halványan elmosolyodik, majd lefagy arcáról és felnéz.* |
*Yama szavait tök komolyan hallgatja, aztán mikor a végére ér kitör belőle az idétlen vihogás. A hasát fogva, könnyes szemekkel röhög, majd hirtelen felegyenesedik és felindultan az ajtó felé indul, Yamának le kéne fogni.*
- Majd én megmutatom ki áll kin bosszút!! Csak kerüljenek a kezeim közé!!
*Kalimpál öklével, de egy sóhajjal le is nyugszik. Öccsére nézve eltöpreng, majd elhúzza a száját, végül oldalra dönti a fejét. Kézbe kéne vennie ezt az ügyet, mert lenne pár ötlete, de.. Yama tutira nem engedné. Bólint egyet, majd összeborzolja a haját.*
- Jó! Fizetünk! Megvetted, tehát úgy illik hogy ki is kell fizetni. De hagyd rám.. szervezz meg egy találkát, megszerzem a pénzt és lerendezem a srácokkal. Te most törődj a hercegnőddel! Nyugi
*Vigyorog rá, majd lehunyt szemekkel félredönti a fejét.*
|
*A komoly arcra behúzza a nyakát. A szavakra bólint, hogy természetesen tudja. Elhúzza a száját és félrenéz... pedig épp egy ilyen zűrös ügy kellős közepében áll. A további szavakra összehúzza szemeit, majd kezeit Naru vállaira teszi, hogy figyeljen rá.*
- Hé, öhm.. *elengedi vállait és eltöpreng, majd sóhajt* ..pedig épp egy ilyen ügyben vagyok nyakig benne.. épp ezért akartam elmenni, hogy titeket ne keverjelek bele. *fejcsóvál* Emlékszel? Azok a fiúk.. a karácsonyi bulira eljöttek.. Viktor gyerekeit is kiszemelték.. és kaptam két választási lehetőséget. Vagy fizetek, vagy visszamegyek hozzájuk.. ha egyiket sem választom, rajtatok állnak bosszút.. *elhúzza a száját* ..napok óta azon gondolkodom, hogy mit csináljak.. nem fognak leszállni rólam, vagyis most egy időre talán..
*Összefonja maga előtt karjait, majd félrenéz.* |
*Ahogy Yama átöleli meglepve pislog párat, a szavaira elmosolyodva átöleli, majd zavartan felnevet.*
- Hehehe, hát most mit mondjak..? Tudom..
*Húzza ki magát büszkén, ahogy elszakad tőle Yama megveregeti a vállát. Megköszörüli a torkát, és egy pillanatra tényleg szigorúvá és komollyá változik az arca. Keze Yama vállára nehezedik, s felemeli a mutatóujját.*
- Az esküvő komoly dolog.. innentől már elkezdődik a ti privát kis életetek, mint Viktoréknál.. viszont elvárom, hogy viselkedj vőlegényként is! Ne keveredj hülyeségekbe, és ha már elhatároztad magad, ne rezelj be félúton..
*Hirtelen felcsillannak a szemei, majd lassan gonosz vigyor suhan az ajkaira. Elengedi az öccsét, és karba tett kezekkel eltöpreng.*
- Miért is ne..? Ott lenne az anyakönyvvezető, hivatalos lenne minden, de egy kis szín.. miért is ne..?
*Töpreng el a plafont figyelve, valószínűleg meg kell kicsit rázni, hogy figyeljen.*
|
*A szavakra összehúzza szemeit, majd lassan elmosolyodik. Ahogy átkarolja a nyakát megy utána, a szavakra mosolyogva oldalra dönti a fejét, a "bátyád szuper" kijelentésre bólint. Tényleg az.. Hagyja, hogy kinyisság a száját, bár nem érti minek.. de lassan leesik neki. Á, az egészség.. rendben. A kéznyújtásra megfogja, majd átöleli bátyját szorosan.*
- Köszönöm.. te vagy a legjobb! Nem kívánhatnák jobb testvért nálad..
*Hunyja le szemeit, majd elszakad tőle és mély levegőt vesz.* |
*Hát jó, akkor zsebre dugja a kezét. Kíváncsian fürkészi Yamát, a szavait hallva elneveit magát. Elnéz oldalra, majd megrázza a fejét.*
- Öcskös, én nem vagyok mostoha, és nem sajátítom ki Carment, ha veled boldog.. lehet, hogy érzek iránta valamit, de én akkor vagyok boldog, ha látom hogy ti is azok vagytok. És ő melletted boldog, úgyhogy hajrá! *paskolja meg a fejét* Én csak azt akarom, hogy mindketten sokat vihogjatok..
*Bólogat, az utolsó kijelentésére átkarolja öccse nyakát, és magához rántva a fotel felé ballag.*
- Jó! De figyelembe kell vennem, hogy a védencemről van szó, és csak olyannak adom a kezét, aki megérdemli! *Vág roppant komoly arcot, a fotelnél megáll, és Yama vállait fogva, szigorúan elkezdi méregetni* 18 múltál, ő nemsokára lesz 17.. jó, a kor ideális. A bátyád szuper! Rendben, család is megvan.. pénz.. az majd lesz valahogy.. *vonja meg a vállait, és ha Yama hagyja, kinyitja a száját és benéz* Egészség rendben.. oké! Áldásom rátok!
*Nyújtja a kezét ismét Yamának, és látszik rajta, hogy őszinte.*
|
*A halk szavakra összehúzza szemeit, de nem mond semmit. Ahogy Naru feláll ránéz, majd fürkészi az arcát. Meglepődik a mosolygós szemeken, ahogy végigsimít az arcán nagyokat pislog. A szavakra meghökken, majd becsukja a száját. A kezet meglátva lenéz, majd fel Narura.*
- Na várj.. túl könnyen fogadod..
*Teszi hozzá halkan, majd kíváncsian végigméri bátyját.*
- Figyelj.. mivel veled töltötte a legtöbb időt, ezért tőled is megkérném a kezét..
*Dönti oldalra a fejét, majd mély levegőt vesz.* |
*Ahogy öccse kijelenti hogy van még valami, kíváncsian figyel. Az egyenes kijelentésre pislog párat töprengve, kissé meglepődve, majd lassan elmosolyodik, és halkan megszólal.*
- Csak nyíltan, bele a közepébe, mi? Ez tetszik..
*Sóhajt fel és fürkészi egy ideig Yamát, majd szelíd mosollyal feltápászkodik, és odaballag hozzá. Végigsimít az arcán, majd a vállán megpihenteti a kezét, és mosolygó szemekkel fürkészi.*
- Áldásom rátok! Örülök, hogy végre révbe értek..
*Dugja zsebre az egyik kezét, a másikat pedig mosolyogva Yamának nyújtja, egy kézfogásra*
|
*Ahogy Naeu hátraesik összehúzza szemeit, a szavaira idételn arcot vág. Jjó.. de.. áh, mindegy. A kérdésre megcsóválja a fejét.*
- Nem.. nem bántam meg.. csak..
*Sóhajt egyet, majd oldalra dönti a fejét.*
- Azt hittem jobban ki leszel akadva..
*Suttogja halkan, inkább magának, mint Naruminak. Eszébe jut valami.. van még valami, amit el kell mondani. Erről már tényleg tudnia kell. Összehúzza szemeit, majd sóhajt egyet.*
- Van még valami..
*Húzza el a száját, majd mély levegőt vesz.*
- Ma reggel megkértem Carmen kezét..
*Pislog párat, majd lehajtja a fejét.* |
*Miközben Yamát hallgatja, az egyik újságban kezd lapozgatni, és hintázgat a fotellel. A kertelésre nem is figyel oda, de amint öccse a lényegre tér, mint akit kupán vágnak. Döbbenten Yamára néz és kicsit túl nagyot lök a fotelen, így hátraborul egy "wááá"val. A plafonra pislog, majd sóhajtva elhunyja a szemeit.*
- Nem, ezt nem kell tudnom..
*Rázza meg a fejét és csinál egy hátrabukfencet. Felállítja a fotelt, majd felegyenesedve leporolgatja a ruháját.*
- Öcskös, a bátyád vagyok, de a szexuális életed nem tartozik rám..
*Néz szúrósan Yamára, majd egy sóhajjal visszahuppan a fotelbe. Maga elé húz egy újságot, de úgy érzi hogy nincs vége, így vissza is tolja, és kíváncsian Yamát kezdi el fürkészni. Sóhajt*
- Olyan idétlen arcot vágsz.. csak nem bántad meg, vagy mi?
*Billenti oldalra a fejét, majd megcsóválja és tovább túrkál az újságok között.*
|
*Jó, akkor ő megy előre. Ahogy bátyja leül ő állva marad. Kívűncsian nézi, a szavakra bólint, majd sóhajt.*
- Komoly is.. és nem tudom hogy kezdjem el.
*Húzza össze szemeit, majd félrefordítja a fejét.*
- Naru én.. tudod, hogy szeretem Carment.. és.. *szusszan egyet, majd bátyjára néz* ..sokáig úgy voltam vele, hogy itt hagyom ezt a helyet. Egyedül elmegyek innen, úgy, hogy nem tudtok rólam semmit.. főleg az utóbbi időbe, amióta mondtad, hogy te is.. szereted.. *sóhajt, majd összefonja maga előtt karjait* ..tegnap éjszaka.. Carmen.. Naru, úgy érzem tudnod kell.. *süti le szemeit, majd megcsóválja a fejét* ..együtt voltunk.. úgy..
*Néz fel, majd a falhoz hátrálva nekidől és elhúzza a száját. Mély levegőt véve fürkészi Narumi arcát, majd egy sóhajjal félrenéz.* |
*Öccse szavaira kíváncsian bólint egyet. A társalgó ajtajához érve kinyitja és előre engedi öccsét, majd beballag ő is és behúzza maguk után az ajtót. Lehuppan az egyik fotelbe, és félig fekve Yamára néz.*
- Figyelek. Hm, elég komolynak tűnsz
*Vigyorog öccsére, és a társalgó falán lógó képeket kezdi el figyelni.*
|
*Ahogy Kokoro megáll ő is megáll. A felcsattanására elhúzza a száját.*
- Nem, nem, nem tart senkisem annak! Kokoro..
*Néz az elrobog lány után, majd elhúzza a száját.*
~Remek.. most mit csináljak?~
*Lassan elindul, ekkor jön oda hozzá Yamakasi. Megáll és ránézve hallgatja a szavait. Néhány résznél mondana valamit, de inkább nem teszi. Sóhajt.*
- Talán így lesz a legjobb.. holnap.
*Néz a fiú után, majd szájhúzva megfrodul és elindul az ő szobája felé. A talajt fürkészve töpreng.*
~Hihető és ésszerű magyarázat? Az őszinteség remélem megfelel.. mást nem tudok mondani. A fogadást sem tudtam magamban tartani, ezt meg főleg nem fogom tudni.. ha el is mondom neki az igazat.. úgy érzem nem fog megbocsátani..~
*Sóhajt egyet, s megcsóválja a fejét. Ha senkisem állítja meg, akkor eltűnik saját ajtaja mögött..* |
*Kokoro felcsattanására ránéz, majd elhúzza a száját.*
~Talán mégsem most kellett volna megbeszélniük..~
*Csóválja meg a fejét, s odaballag Kippeihez. Miel már a szálláson vannak körbenéz, majd megáll és visszahúzza a fiút. Hagyja, hogy Naru és a lányok tovább menjenek, ő pedig Kippei felé fordul.*
- Szerintem már ezt inkább hagyd. Látod, nem lenne jó, ha most háborgatnád.. eléggé pipa rád.
*Dönti oldalra a fejét és lehúzza a kezét Kippei válláról.*
- Majd holnap megbeszélitek.. engem ugyan nem érint, de remélem nem fogod összetörni a szívét.. *elhúzza a száját, majd folytatja* ..nem venném a szívemre. Hugomként tekintek rá, és nem szeretném, ha koppanna.. szóval holnapig állj elő valami hihető és ésszerű magyarázattal.
*Bólint, s választ nem várva tovább indul, s zsebredugja kezeit. Ha a többiek már bementek, akkor megy utánuk, s bezárja az ajtót.* |
[372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
