|
Témaindító hozzászólás
|
2007.10.02. 06:05 - |
| >>Ideiglenes<< Tantermek sokaságát nyomorították be az első emeletre. Szünet a folyosókon töltendő, az órák általában 7:10kor kezdődnek. |
[457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
*A kiáltásra ő is felkapja a fejét, szerencsére már kiürítette a gyomra tartalmát. Zihálva ül be a sarkai közé, és félretűr az arcából egy csatakos hajtincset.*
~Nem, ez nem nekem való.. nem bírom tartani a lépést a lányokkal.. *lehunyja a szemeit, majd eltökélten felnyitja* ..dehogynem! Menni fog! Muszáj, nem hagyhatok ki még három hónapot! Néhányszor kiugrok mosdóba, aztán hozzá fogok szokni!~
*Feltápászkodik, Kokoro kérdésére kitámolyog az ajtón, és fáradtan legyintget.*
- Minden rendben, ne aggódj.. nem kell segítség, már 6 hónapja ez megy. Ahogy hallom a szöszi türelmetlen.. úgyis mindjárt csengetnek, menjünk. Nem akarok elkésni a kémiáról..
*Sóhajt, iszik egy kortyot a csapból, és kilépkedve a mosdóból az ajtó felé indul. Menet közben megtorpan, majd magához inti Kokorot, és átkarolja a vállait.*
- Jó, az ajtóig segíthetsz.. de tovább nem.. még a végén Viktor képes lenne hazazavarni. A kémia óráig márpedig egy percig se tágítok az iskolából!!
*Csökönyösen bólint, és töprengve a plafonra néz.*
|
*Ahogy Corni a mosdóba rohan, nagyokat pislog, és aggódva utána néz.*
- Minden rendben?
*A hangokat meghallva inkább Yama mellé hátrál, és fintorogva, egyetértőn bólogat.*
- Az biztos.. nem kellemes..
*A Carmenes részhez érve akaratlanul is felkuncog, és az ajtó felé néz mosolyogva.*
- Ilyen lenne? Én nem ezt az oldalát ismerem. Hercegnő, azt meg kell hagyni, de általában csak fel akarja hívni magára a figyelmet. Ő nem verekedik, hanem kicsit hisztériázik.. tudod, a szeme miatt nem nagyon tudott kibontakozni, ezért most megragad minden alkalmat, hogy felfigyeljenek rá.
*Vonja meg a vállait és a mosdó ajtajához lépegetve Corni életjelei után fülel. Carmen kiáltására összerezzen, és hátranéz a válla felett kíváncsian (kép).*
- Mintha téged keresne.. szerintem fontos.
*Dönti oldalra a fejét, és Yamára néz, majd a földre, végül be Cornira.*
- Jól vagy..?
|
*Nézi ahogy a levél Kippei fejének repül, és kezd megnyugodni. Összehúzza szemeit, majd kíváncsian oldalra dönti a fejét, s mikor a levél repül vissza Viktornak, egy jól irányzott mozdulattal eltéríti az útját, így az a földre pottyan. Leborul a székről és érte vetődik, a markába zárja, majd a ruháját porolgatva feláll, és mintha mi se történt volna, visszaül, elfordul Viktortól és sietve kihajtogatja, bár nem olvassa végig, a macskakaparásból ki tud szűrni pár szót. Eltátja a száját, hátradobja Viktornak, Wadere sandít, és Kippei mellé ülve felé fordul.*
- Nem lehetsz ennyire nyuszi! Kivel fogsz akkor táncolni? És kinek az oldalán ülsz majd a templomban? A-a, el kell hívnod valakit!
*Suttogva körbenéz, töprengve hümmög egy sort, majd pillantása megállapodik az egyik lányon, és még halkabbra veszi a hangját.*
- Ő mindenen elsírja magát..nem ajánlom, hacsak nem akarsz venni négy zacskó papírzsepit. *Egy másik lányra néz* Ő meg folyton idétlenül vihog. Blőe, ki nem állhatom.. az ott csinos, de nem szeret esküvőkre járni, amióta a szülei elváltak
*Mutat egy másikra, majd hümmögve tovább vezeti a tekintetét. Pillantása megállapodik a széken, amin ül, elvigyorodik, majd sátáni vigyorral hol Kippeire, hol a székre néz. Megveregeti a fiú vállát, feláll, és visszaballag a helyére. Szépen kihúzza magát, egymásra teszi a lábait, keresztbe pakolja a lábait, és jelentkezik.*
- Wade.. ne haragudj.. *kezd bele ártatlan hangon, szendén pislog hozzá* Mindjárt kicsengetnek, de visszahívhatnám Yamakasit? Fontos beszédem lenne vele. Sürgős. És a lányok is sokáig vannak, lehet hogy baj van. Megengeded?
*Dönti oldalra a fejét, ha engedélyt kapott megbiccenti a fejét, ahogy tanították neki illemtan órán, majd megköszörüli a torkát, az ajtóra néz, és lehunyja a szemét. Hirtelen kipattannak a szemei, két kézzel az asztalra csap és felugrik*
- YAMAKASIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!
*Zihálva kifújja magát, majd folytatja*
- BESZÉLNEM KELL VELEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEED!!!
*Zihál, majd visszaül a székébe, fújtat egy kicsit, végül egy bájos mosollyal az őt bámuló, idióta arccal pislogó osztálytársaira néz.*
- Köszönöm, tanárúr..
|
*Amint valaki fejbedobja odafordul, a cetlit meglátva kibontja. Elolvassa, s sóhajt egyet. Előkap egy tollat, s választ ír.*
- "Ja.. nem lennék a helyében. Ömm, egyedül megyek. De ott leszek, ne aggódj."
*Gyűri össze, s dobja Viktornak, majd sóhajtva az ajtó felé néz, végül Wadere.*
|
*Carmen gyilkos pillantására behúzza a nyakát, s az asztal szélére húzódik. Elég neki egy agresszív nőszemély az életében, az pedig Corni.. megrázza a fejét, s Wadere néz, majd az ajtóra, végül Kippei felé. Elővesz egy cetlit, s írogatni kezd rá.*
- "Nem lennék Yamakasi helyében.. Carmen eléggé felrobbanós típus. te hogy vagy vele? És kivel fogsz jönni az esküvőre? Jó lenne, ha találnál magadnak valakit addigra."
*Gyűri össze a papírkát, s eldobja Kippei felé, de szépen fejbetalálja. Oldalra tekintve fütyörészni kezd, majd a rajzára hasalva elgondolkodik.*
|
*A válaszra oldalra dönti a fejét.*
- Ha ti mondjátok
*Vonja meg vállait, s kezet mos, majd sóhajt. Corni reagciójára összehúzza szemeit, s úgy néz utána. A hangokra beleborzong, s összeszorítja fogait.*
- Ajj.. nem lehet kellemes..
*Rázza ki a hideg, s összefonja maga előtt a karjait.*
- Carmen ebben a helyzetben az én nyakamon lógna és engem nyaggatna.. panaszkodna
*Rázza meg a fejét, s eltereli rossz gondolatait a jövővel kapcsolatban..*
- 14 gyerek..
*Suttogja halkan, s megrázza a fejét. Kokoro felé fordulva értelmes arcot vág. Nyitná a száját, hogy kérdezzen valamit, majd be is csukja.*
|
*Megtörli vizes kezeit a gatyájában, de Kokoro válaszára gyanakvóan összehúzott szemekkel bólint.*
- Ha te mondod..
*Ám ahogy odajön hozzá, és a vállára hajtja a fejét, meglepve lenéz rá, majd egy szelíd mosollyal magához öleli.*
- Királylány, nekem sem volt ám könnyű. Lehet, hogy nemsokára férjhez megyek, megszületnek a kicsikéim, és én vagyok a világ legboldogabb nője egy aranyat érő srác oldalán, de ez nem ilyen könnyen jött össze. Te csak 9 éve vagy belezúgva, én pólyás korom óta rajongok Viktorért. *vonja meg a vállait, de inkább elűzi a múlt rossz gondolatait, és felemeli Kokoro állát, majd rákacsint* Egyszer csak feltűnik neki, hogy milyen csodálatos csajszi ül mellette már 9 éve. Amúgy meg nagyon sötét!
*Csóválja meg a fejét. Ahogy Yama kijön mély levegőt vesz, és fontoskodó arcot vág.*
- Ami azt illeti beszélhetnél a drág..
*Nem tudja befejezni, mert befogják a száját. Méltatlankodó arcot vág, majd szemforgatva int, hogy befogta, de elengedhetik. Yama kérdéseire szélesen mosolyog, Kokoroéra ő is az ajtó felé pislog, majd töprengve összehúzza a szemeit. Elkapja Kokoro alkarját, tekintete a földön cikázik két pont között.*
- Ajjaj.. ojajajj..
*Emeli másik kezét a hasához, majd a szájához, végül sarkon fordul, és mintha marathon futó világbajnok lenne, úgy sprintel be a női mosdó egyik fülkéjébe, feltépi a reteszt, bevágja maga után az ajtót mely vissza is csapódik, és onnantól már csak a tartalmas, érdekes, és mindenekfelett gusztusos hangok szűrődnek ki.*
|
*Ahogy Corni kijön utána megáll, és hátranéz. A kérdésre elhúzza a száját, tekintete a hasára vándorol, majd inkább félrenéz.*
- Semmi baj..
*Mered egy kicsit oldalra, majd egy sóhajjal lehajtja a fejét, és összeszorítja a szemeit.*
- Csak nem értem néha, hogy lehetek ennyire beleesve.. már általános óta.. de észre se vesz.. ott ül mellettem, és szinte az agyára megyek.. ez annyira pocsék..
*Lépked Cornihoz, homlokát a lány vállára hajtja, és átöleli a derekát. Ám Yama hangját meghallva felkapja a fejét, sietve szipog egyet, és megtörli a szemeit.*
- Baj? Nincs baj, csak meghatódtam. Két kis lurkó..
*Néz Corni hasára, de ha barátnője elkezdene mondani valamit, befogja a száját, és Yamára néz.*
- Köszönjük, nagyon kedves tőled.. Carmen terrorizál?
*Néz el az ajtó felé, és sóhajt.*
|
*Nem is figyel a többiekre, de amint Yama meglóg, nagyokat pislogva néz az ajtóra, majd észbekapva integet utána.*
- Héé, azonnal gyere vissza!!
*Hisztizik, de lenyomják a székre. Durcásan karba teszi a kezeit, az ajánlatra gyilkolós tekintettel Viktorra néz, majd a másik irányba Kippei felé, végül maga elé, és sértődötten bólint.*
- Jó
*Adja be a derekát, és ujjaival türelmetlenül dobol a könyökén. Szikrázó pillantásokat vet az ajtóra.*
|
*Sóhajtva nézi a párost, Kokoro kérdésére odafordul, és biccent. Amikor Corni is felemelkedik kíváncsian pislog, de a szavait hallva kínosan behúzza a nyakát, és bólogatni kezd.*
- Őő persze persze, menj csak..
*Vesz egy mély levegőt, és összehúzott szemekkel visszafordul, de Yama már ki is süvít az ajtón. Összeráncolja a homlokát.*
~Érdekes osztály..~
*Carmenre sandít, és ha ő is hirtelen ki akarna menni pisilni, elkapja és lenyomja a Viktor melletti székre.*
- Nyugodj meg, majd a következő órán odakötözöd a zongora elé! Rendben?
*Dönti oldalra a fejét, és ha megnyugodott akkor Viktor rajzára néz. Elmosolyodva figyelgeti egy darabig, majd a hajába túrva visszaindul az asztala felé. Menet közben Kippei rajzát is megcsodálja, majd egy fáradt sóhajjal lehuppan a tanári székre. Kimerítő osztály..*
|
*Tovább rajzolgat, ő nem nyilatkozik! Najó, felnéz, s Yamára sandítva elvigyorodik.*
- Talán mégis zomgorzáhatnál! Vagy tegyem meg én? Az fájni fog mindenkinek..
*Dönti oldalra a fejét, majd egy sóhajjal a rajzához fordul. Még a szemeit megrajzolja, kidolgozza, a csíkokat belerajzolgatja, meg a picike részleteket, s a színesceruzához nyúlva kiszínezgeti. //Rajz >> KATT// Majd egy sóhajjal hátradől a székben. Észreveszi, hogy elég sokan eltűntek, de nem zavartatja magát. Majd előkerülnek..*
|
*Carmen pillantására elsüllyed, s a pad alá rejtőzködve pislog ki rá, majd oldalra dönti a fejét.*
- Persze, hogyne! Yamakasi.. *fordul felé s halkan belekezd* Gyakorolj..
*Vág ártatlan arcot, de ahogy kirohan sóhajtva felmászik vissza a székre. Nézi, ahogy egyre kevesebben lesznek, majd vissazfordul a rajzához. Még rajzol neki bajszot, s elégedetten hátradől. //Rajz >> KATT//*
|
*Wade szavaira összehúzza szemeit, s amint Carmen nekifeszül a lányos erejével nagyokat pislog.*
- Neem!
*Teszi karba kezeit, s hátrasandít Carmenre, majd vissza maga elé. Észreveszi, hogy a két lány kikéreckedik mosdóba, így sietve Wadehez fordul.*
- Én is kimehetnék a mosdóba..?
*Nem is vár választ, kitér Carmen kezei közül, s sietve az ajtó felé indul, feltépi a kilincset, majd bezárja, s az ajtónak dőlve megkönnyebbülten sóhajt.*
- Huh.. ez meleg volt..
*Felnéz, s a lányokat meglátva oldalra dönti a fejét, majd megrázza. Elindul utánuk, majd a csaphoz lépkedve kezet mos, s úgy néz a lányokra. Kokorora nézve összehúzza szemeit.*
- Valami baj van, lányok? Kit kell megvern? Örömmel segítek!
*Vigyorodik el, s mellkasa előtt összefogja a kezeit, s kíváncsian megvonja vállait.*
- Jójó.. másban tudok segíteni?
*Vág már együttérző arcot, s sietve elnéz a tanterem ajtaja felé. Remélhetőleg Carmen nem jön utána.. xD*
|
*Nagyokat pislogva néz Yamára, Carmen felcsattanására elmosolyodik, és ahogy nekifeszül hogy megtolja Yamát, felkuncog. Sietve a szája elé emeli a kezét, és tovább simogatja Silver fejét. Miután sikerült elnyomni a kuncogását, mély levegőt véve ásít egyet, majd megrázza a fejét. Nehéz hozzászokni a korán keléshez. Széles mosollyal visszanéz a trió felé*
- Carmen nem az a beletörődős fajta..
*Dünnyögi inkább csak halkan, ekkor áll fel Kokoro. Barátnője után nézve kíváncsian oldalra billenti a fejét, majd a hasát fogva feláll.*
- Elnézést, tanárúr, kimennék én is.. tudja, biológia.. a kicsik a hugyhólyagomat labdának nézik. A meccs eddig döntetlen, de ha nem sietek a fiú fog győzni.
*Sóhajt fel, és ha engedélyt kapott, akkor biccentve az ajtóhoz totyorog, majd kilépked barátnője után. Körbenéz, és a mosdó felé lépkedve beéri Kokorot.*
- Minden rendben?
*Dönti oldalra a fejét mosolyogva, és a csaphoz ballagva kezet mos.*
|
*Kippei válaszára megszeppen kicsit, és elszontyolodva maga elé mered (1.kép).*
- Ne haragudj.. csak..
*Elnéz oldalra, majd bizonytalanul felemelkedik a székéből, és Wade felé fordul. Látja, hogy eléggé elfoglaltak Yamakasi győzködésében, így csak halkan szól oda.*
- Tanárúr, kimehetek a mosdóba?
*Ha engedélyt kapott, akkor biccentve az ajtóhoz siet, lenyomja a kilincset, kilép, majd becsukva az ajtót behunyja a szemeit (2.kép)*
~Olyan nehéz.. ott ül mellettem, szívem szerint megölelném, vagy csak megfognám a kezét, és mégsem tehetem. Akárhogy próbálok közeledni, mindig elbaltázom..~
*Megrázza a fejét, megtörli a szemeit, és a padlót figyelve a mosdó felé indul.*
|
*Yama szavaira összehúzza a szemeit és felváltva néz hol rá, hol Wadere, de az utolsó kijelentésre felcsattan és ökölbe szorított kezeit a combjához csapja le.*
- De én igenis erőltetem!! Zongorázni fogsz, az érthető ha zavarban vagy, de nem mentség rá hogy az osztály elszalasszon egy ilyen tökjó alkalmat! Zongorázni fogsz!
*Lép Yama mögé és elkezdi tolni a zongora felé. Teljes lányos erejéből nekifeszül, ha tolni nemtudja, akkor megpróbálja húzni.*
- Te fogsz zongorázni Liáék esküvőjén, a mi esküvőnkön, a 14 gyerekünk esküvőjén, és ha nem leszel elég öreg akkor az undokáink esküvőjén is, itt az idő hogy elkezdj gyakorolni!!!
*Teszi csípőre a kezeit, és szúrós szemekkel Viktorra mered megerősítést várva.*
|
*Nagyokat pislog amint Carmen visszaráncigálja, de hát legyen.. a szavait hallva kíváncsian Yamakasira néz, a heves tiltakozásra elmosolyodik.*
- Ugyan.. *eltöpreng, próbál finoman fogalmazni, hogy ne tűnjön durvának vagy tolakodónak* ..nincs miért megilletődnöd, ha tényleg olyan jól zongorázol, mi szívesen meghallgatunk. Persze nem erőltetem
*Emeli fel sietve mindkét kezét*
|
*Wade szavaira felnéz, majd megvonja vállait. Inkább nem mond semmit. Elmélyülten rajzol, de ahogy Kokoro belekotynyeleskedik ránéz összehúzott szemekkel.*
- Kösz, de nem kértem a tanácsod..
*Fordul vissza a rajzához, s oldalra dönti a fejét. Egy sóhajjal hátradől a székben, s ekkor állítják fel Yamakasit. Ránéz, majd Carmenre, s megcsóválja a fejét.*
|
*A rajzával van elfoglalva, de az egészből csak annyi látszik, hogy van egy nagy zöld paca.. xD Hátjoh, ő nem grafikára jár.. és nem is rajzos.. megvonja vállait, s ekkor ér hozzájuk Wade. Felpislog rá, majd Yamára, végül egy sóhajjal tovább rajzol.*
- Oké, meglesz
*Mosolyodik el, Carmen ötletére felkapja a fejét.*
- Ez remek ötlet!! Yamakasii, hajrá!
*Mosolyog a fiúra, de mivel látja, hogy nincs ínyére a dolog megvonja vállait, s tovább rajzol.*
|
*Visszakapva Viktor levelét, s elolvasva elvigyorodik. Megcsóválja a fejét, s már írna vissza valamit, mikor a tanár épp előttük áll meg. Gyorsan lesöpri az asztalról, s felnéz rá. A szavakra félrefordítja a fejét.*
- Aham.. mindenki csak a bátyám által ismer..
*Von vállat, s a rajzához visszafordulva sóhajt egyet. Vitkorra sandít, majd fel a plafonra. Ekkor áll fel Carmen és rántja fel. Meglepetten áll fel, s értetlenül pislog párat. Az ötletre hevesen megrázza a fejét.*
- Neeem!!!! Csak előtted zongoráztam még, mások ellőt nem! És ez ezentúl sem lesz másképp!
*Makacskodik, s félrefordítja a fejét. Félszemmel Wadere sandít. Corni bíztatására ránéz, majd sóhajt.*
- De nem. Akkor sem. Csak Carmen előtt zongoráztam életemben.. nem fogok! És kész!
*Fordítja félre a fejét ismét, s mély levegőt vesz.*
|
[457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
