|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 21:44 - |
|
Lakói: Light Yagami
Két darab emeletes ágy, kissé szűkös de jól elférhető hellyel, kellemes berendezés. |
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Kippeit kezdi el nézegetni, a szavaira persze figyel, de máson mereng.*
~Ilyen hozzáállással ez nagyon nem lesz jó.. de hogyan érhetném el, hogy lelkesedjen kicsit a rajzolásért?~
- Na jó..
*Sóhajt fel, kibújik szép lassan a felsőjéből, leteszi maga mellé, és kikapja Kippei kezéből a papírt, miközben megigazítja az ingjének a gallérját, és végigfut a szövegen.*
- Plakát, emberek, színek.. a disco és az egyéb ilyenek annyira unalmas, lejárt dolgok. Kell valami egyedi, ami merész, és senkinek sem jutna eszébe.
*Pillant Kippeire, majd a papírra. Összehúzott szemekkel elmereng, a betűket fürkészi, majd oldalra dönti a fejét.*
- Legyen egy medencés buli, ahova a leghíresebb hazai DJ látogat el.. fürdőgatyás srácokkal, akik a bikinis lányokat dobálják a vízbe. Merészen kivágott ruhák, extrém helyzetek, és valami buborékos felirat. Vagy valami téli sportos..
*Töpreng, és Kippeire nézve átadja neki a gondolatmenetet. *
|
*A lány szavaira sóhajt egyet, s hátradől az ágyon.*
- Nem jó, ha álandóan észrevesznek.. de mindegy. Dolgozhatunk itt is, ha gondolod.
*Ül fel, előveszi a papírt, s olvasgatni kezdi.*
- Itt az áll, hogy valamilyen plakátot kell készíteni. Legyenek rajta emberek, színes legyen.. de a témát, hogy mire fel van a plakát, azt nekünk kell kitalálni. Ötlet?
*Néz Kokorora, majd unott arcot vágva a papírkára.*
- Holnap 14:00-ra a Beverly Hills Gimibe kell menni, leadjuk a rajzot, megvárjuk az eredményhírdetést és meg is kapjuk a díjat.. Ha! Nyerünk..
*Von vállat, s mély levegőt véve a plafonra néz.*
- Beverly Hills Gimi... hé, ott tanulnak Viktorék! *néz Kokorora, majd vissza a papírra* Remélem összefutunk velük.. legyen már ennyi jó benne.
*Von vállat, s Kokorora nézve oldalra dönti a fejét.*
|
*Madoka jókívánságára felkapja a fejét, majd lehajtja.*
~Igen, Kippeinek biztosan sikerül..~
- Viszont látásra!
*Kapja fel a fejét, de amint Kippeire nézne, ő már el is indult. Sietve felzárkózik mellé, ahogy kinyitotta az ajtót belép, s a falnak dőlve nézi, ahogy bemegy.*
- Örülnöd kéne, hogy téged észrevesznek.. hiába rajzol az ember tehetségesen, ha senkinek sem tűnik fel..
*Néz hosszan a padlóra, majd egy mosollyal a fiúra néz. Megvonja a vállait.*
- Ugyanmár, jó móka lesz..szeretsz rajzolni, nem? Hát akkor..? Összedugjuk a fejünket, és összedobunk valamit.. akkor viszont semmi értelme az egésznek, ha te nem élvezed.
*Dönti oldalra a fejét, a kérdésre mosolyogva megrázza a fejét.*
- Köszönöm, semmit..
*Az ágyhoz ballagva leül a szélére, és a földet kezdi el fürkészni. Ahogy Kippei mellé ül, ránéz.*
- És hol dolgozzunk? Nálam? Vagy keressünk egy üres termet? Esetleg itt?
*Néz körbe a fiú szobájában, pillantása megakad a berendezésen.*
|
*A válaszokat hallva elmosolyodva bólint egyet.*
- Ennek örülök! Sok sikert! Kippei, neked biztos sikerül..
*Néz rá, majd biccent nekik.*
- Sziasztok! Jó rajzolást!
*Elindul ő is a folyosón, s mély levegőt vesz.*
~Tehetségesnek tűnik ez a fiú.. nem tudom, de a lányban is van valami.. de lehet tévedek.~
*Néz fel a plafonra, majd megszaporázza lépteit. Lassan eltűnik a folyosó végén.*
|
*Madoka szavaira behúzza a nyakát, s Kokorora néz. Elveszi a papírt, s olvasgatni kezdi. Felnéz, s látja Kokoron az eltökéltséget.*
~Hm? *húzza össze szemeit, majd értelmes arcot vág* Hát.. akármit is forgat a fejében, kíváncsi vagyok.~
*Zsebreteszi a papírkát, s Madokára néz.*
- Rendben. Elkészülünk vele! Ott leszünk.
*Von vállat, s zsebredugja kezeit. Nem baj, hogy illetlenség.. xD*
- Akkor.. viszont látásra
*Húzza ki zsebéből az eddig keresett kulcsot, s az ajtóhoz ballagva beledugja a zárba, elfordítja, s kinyilík az ajtó. Kokorora néz, majd elbök fejével a szobája felé. Ha jön, akkor előre engedi, s belép utána. Becsukja az ajtót, s ledobja szépen a táskáját a helyére, majd szemforgatva sóhajt.*
- Remek.. mindig engem szúrnak ki.. rajzverseny.. rajzverseny.. áhh
*Csóválja meg a fejét, s Kokorora néz.*
- Nem tudom hogy fog sikerülni.. semmi kedvem hozzá.. de egy tanárnak nem mondhatom azt, hogy nincs kedvem.. felhozná, hogy az iskoláért meg kell tennem, meg hogy ez nem kedv kérdése.. satöbbi.. *szemforgatva sóhajt, s a hűtőhöz ballag* Kérsz valamit inni? *néz a lányra, ha választ kapott, akkor felsorolja, hogy mi van, ha választott, akkor tölt neki, s odaadja* Nem tudom mit várnak tőlem..
*Húzza el a száját, s sóhajt. Ha Kokoro még állna, akkor ránéz.*
- Nem ülsz le?
*Ha nem áll, akkor nem kérdezi meg. Leül mellé, s a lábaira dőlve a szőnyeget kezdi el nézegetni.*
|
*A tanárnő szavaira összehúzza magát, kezét a mellkasához emeli és fürge bólogatásba fog.*
- Rendben értem jól van! Elvállalom!
~Fűha, rajzverseny.. vele..?~
*Néz Kippeire, majd beharapva az ajkát félrefordítja a fejét, és lehunyja a szemeit.*
~Mindent bele kell adnom! Ő a kisujjából rázza ki a versenyeket, nekem meg nagy izgalmat okoz mindegyik..~
*Eszébe jut az interjú, s felidézi Kippei szavait. Arcára eltökéltség ül ki, bólint egy aprót.*
~Gondoskodni fogok róla, hogy ezt a versenyt tényleg élvezze!~
*A nőre néz, és egy mosollyal átveszi a másik papírt. Bólint.*
- Köszönjük szépen, azonnal hozzákezdünk! Nem okozunk csalódást
*Néz Kippeire, majd vissza a nőre, és elkezdi fejben átírni a mai programját.*
|
*Kokoro válaszára felkapja a fejét, s összehúzza szemeit.*
- Rátok van szükség! Nincs idő mást keresni! Nem várok semmiféle ellenvetést, kibúvót, vagy egyebet! Ti ketten mentek!
*Bólint, beírja a nevüket, majd átnyjút egy másik papírt.*
- A papírra le van írva a helyszín, a feladat. Meg minden, ami lényeges. Számítok rátok!
*Dönti oldalra a fejét, s várakozón lehajtja a fejét.*
|
*A válaszra biccent, a női hangra megtorpan, s hátranéz. Összehúzza szemeit, a verseny hallatára oldalra dönti a fejét.*
- Verseny? Milyen.. á, rajzverseny.. értem.. *nyújtja ő is a kezét, az ötletre Kokorora néz, a szavaira szemforgatva sóhajt, majd visszanéz Madokára* Én elvállalom. Semmi akadálya, hogy benevezzek.. valakivel..
*Sandít Kokorora, majd karbateszi kezeit. Oldalra dötnött fejjel figyeli a tanárnőt, majd a plafonra néz.*
~Még egy verseny.. oké. Valószínűleg Kokoroval.. nem rossz.~
*Néz a lányra, majd egy sóhajjal várakozón Madokára.*
|
*A kérdésre a fiúra néz, és elmosolyodva megrázza a fejét.*
- Nem teljesen.. Cornelia az öccsével lakik, Carmen pedig egyedül. Én is jól megvagyok..vannak halaim és hörcsögeim. Nem vagyok az a társasági lény..
*Vonja meg a vállait, a női hangra megáll, és kíváncsian hátranéz (kép). A nőre nézve viszonozza a biccentést, a szavait hallva lenéz a földre.*
~Hihetetlen, mennyire ismert.. pedig Carmen is gyönyörűen rajzol, mégse keresik fel versenyekért..~
*Ahogy a nő a kezét nyújtja, felkapja a fejét, sietve megrázza, a szavaira meglepődve pislog párat.*
- Hogy én? Hát..én.. *dörzsölgeti meg a tarkóját, majd Kippeire néz* Megkeressem neked Carment? Ő biztosan szívesen elvállalja, ketten tutira nyertek.
*Billenti oldalra a fejét, és a nőre néz, majd vissza Kippeire.*
|
*Elhúzott szájjal siet a folyosón, s szinte már fut.*
~Hol lehet? Kippei Katakura.. Kippei.. áhh, elég érdekes név.. melyikbe.. hol.. merre keressem?~
*Nézegeti a képet, ami a kezében van, majd megtorpan. Megforgatja kezeiben, majd egy unott sóhajjal leengedi a kezét. Lehajtja a fejét, s félretűr egy tincset a szemeiből.*
- Reménytelen.. héé
*Néz fel, s elmosolyodik. A képre néz, majd bólint.*
- Kippei Katakura!!
*Integet neki, s ha észrevette, ha nem, gyorsan odamegy. Hátőő, nem egészen olyan, mint egy tanár.. nem? Első látásra főleg nem.. nna, mindegy. Kokorot észrevéve biccent neki, majd sóhajt.*
- Nos.. őő *elővesz a zsebéből egy papírkát, s Kippeinek nyújtja* Egy rajzverseny kezdődik, de a határidő az holnap van. Sajnos csak most tudtuk meg, hogy mikor lesz. Remélem számíthatunk rád.. jaj, de modortalan vagyok. Madoka Asazuki *nyújtja a kezét először Kippeinek, majd Kokoronak* Én is grafikát tanítok, mint Wade... visszatérve a versenyre, ketten kell, hogy jelentkezzetek. *a lányra néz, s összehúzza szemeit* Remélem te is jól tudsz rajzolni.. szükség lenne kettőtökre!
*Bólint egyet, elővesz még egy papírt, a jelentkezési papírt, s a falhoz lépve elkezdi kitölteni, de a neveket még nem írja oda.*
|
*A válaszra sóhajtva bólint, a kérdésre Kokorora néz.*
- Hát.. *elmosolyodik* Ki akarna velem lakni? Rossz szobatárs vagyok.. szóval egyedül
*Von vállat, s tovább lépked. Sóhajt egyet, majd zsebredugja kezeit.*
- Gondolom te valamelyik barátnőddel. Igaz?
*Néz a lányra, majd oldalra dönti a fejét egy mosollyal.*
|
- Ott leszek.. *néz mosolyogva Kippeire, majd előre* ..csak amíg ti pezsgőztök, tortáztok és felkéritek a gyönyörű estélyis lányokat egy keringőre, én két elbűvölő kisembernek fogok énekelni, óránként pelust ellenőrzök, és addig dajkálom őket míg le nem zsibbad a karom.
*Vonja meg a vállait, de szívesen csinálná azért. Szereti a gyerekeket.. sóhajt egyet, ahogy a fiúk szállására érnek, becsúsztatja mindkét kezét a farzsebeibe. Az ajtókat kezdi el figyelni, majd Kippeire néz.*
- És egyedül laksz, vagy van szobatársad?
|
*A válaszra elhúzza a száját. Jójó, nem fogja erőltetni.. sóhajt egyet.*
- Oké
*Kinyitja az ajtót, s hagyja, hogy előre menjenek, kilép utánuk, becsukja, majd zsebredugja a kezeit. A földet fürkészi, s úgy indul el a zongora terem felé.*
~Ezt szépen elrontottam.. lehet, hogy sohasem lehetek ismét vele.. *Carmenre néz egy pillanatra, majd ismét a földre* Jogos.. én szúrtam el. Lehet így a legjobb.. segítek, ahol csak tudok. Ennyi lesz..~
*Bólint egyet, s mély levegőt vesz. Felnéz, s kinyitja az ajtót a lépcsők felé. Bobby remélhetőleg figyelmezteti a lányt, mivel Yama eléggé elmereng.*
|
*Bobby engedelmesen odaballag hozzá, látva hogy indulnak. Lehajol és megfogja a pórázt, végigsimít a kutya fején, a kérdésre megrázza a fejét.*
- Nem kell, köszönöm. Még a végén Bobby azt hinné, hogy felesleges.. pedig nélküled nem megyek sokra, igaz?
*Vakargatja meg a kutya füle tövét, aki lehunyt szemekkel élvezi. Mosolyogva felegyenesedik.*
- Akkor menjünk..
*Biccenti oldalra a fejét, és Bobby már húzza is az ajtó felé.*
|
*A felcsattanásra elhúzza a száját, s hátradől az ágyon.*
- Értem..
*Sóhajt egyet, s tarkójánál összefűzi ujjait, úgy fürkészi a plafont.*
- Nem is gondoltam, hogy jelent valamit.. csak a te szádból akartam megtudni.. de megteszek mindent érted..
*Ül fel egy sóhajjal, s lehajtja a fejét. A kérdésre felnéz, s oldalra dönti a fejét.*
- Most? Mehetünk.. Segítsek?
*Áll fel, s karbateszi kezeit, majd lenéz Bobbyra, végül vissza Carmenre.*
|
*A fiú kérdésére lassacskán felemeli a fejét és lazít az ölelésen. Nagyokat pislog, arcát elönti a pír, majd fokozatosan pipacsvörös lesz. Megrázza a fejét és sietve elszakad a fiútól.*
- Semmit!! Ez nem jelent semmit!! Nekem udvarolni kell, egy ölelés nem vesz le a lábamról!!
*Harapja le a fiú orrát, felpattan és karba tett kezekkel, durcásan elfordul, de még mindig vörös. Bobby kíváncsian figyeli a jelenetet, és az ajtó felé pislog.*
- Akkor.. *vesz egy mély levegőt, és megnyugodva visszafordul* ..megyünk zongorázni?
|
*A szavakra felnyitja a szemeit, a szorosabb ölelére elmosolyodik.*
- Carmen..
*Suttogja halkan, s ismét lehunyja szemeit. Mit is mondhatna? A lány még csak azt mondta, hogy nem bírja ki fél óránál tovább nélküle.. de ez mit takar? Lenéz a lányra.*
- Ez mit jelent..?
*Húzza össze szemeit, mert még semmiben sem biztos.. tűnhet 'sötétnek', vagy akárminek.. de inkább megkérdezi, mint hogy tévesen ítélkezzen.. vagy reménykedjen.*
|
*Lassacskán sikerül rávenni magát arra, hogy felnyissa a szemeit, de a fiútól még mindig nem hajlandó elszakadni. Mély levegőt vesz, és gyengén megrázza a fejét.*
- Azt hiszem hogy nem bírom ki nélküled fél óránál tovább..
*Hunyja be ismét a szemeit, és szorosabban öleli át Yamát.*
|
*A simogatásra lenéz a lányra, majd elmosolyodik. Lehunyja szemeit, s úgy öleli tovább. Végigsimít a lány hátát, s sóhajt. Most megint nem tud mit mondani.. xD De jobb is, ha nem mond semmit.. szorosabban öleli át, s simogatja a hátát.*
|
*Ahogy a fiú megöleli sóhajt egyet, a szavaira már nem is figyel. Felé fordulva először csak bizonytalanul, aztán két kézzel öleli át a derekát, fejét mellkasára hajtja. Yama 15 percig, ő 30 percig bírta XD. Nem hajlandó elengedni a fiút, a hátát simogatva öleli lehunyt szemekkel. Mondana valamit, de nem tud.. és nem is akar.*
|
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
