|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 21:44 - |
|
Lakói: Light Yagami
Két darab emeletes ágy, kissé szűkös de jól elférhető hellyel, kellemes berendezés. |
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Elővesz egy doboz szőlőlevet, becsukja a hűtőajtót, és a pultra teszi. Levesz egy poharat és elkezdi tölteni magának, Kippei ajánlatára viszont olyan hirtelen fordul a fiú felé, hogy a szőlőlevet szépen mellé önti.*
- Nem! Vagyis... jaj.. *emeli fel gyorsan a dobozt, és kapkodva a fejéhez nyúl* ..úgy értem szívesen, csak.. *teszi le távol a dobozt, előkap pár pzs-t, és elkezdi feltörölgetni a pultra folyt levet. Miután végzett kidobja őket, és bevizez néhányat a fiúra nézve.* Szó sem lehet arról, hogy te a földön aludj!! Nagy az az ágy, nem? Mármint... áá..
*Fordul el a fiútól nyakig vörösen, hisz ezt most eléggé félreérhetően jelentette ki, ráadásul a papírzsebkendő is rongyosra ázott, amiért elbambult.. Sietve kidobja, elővesz egy másikat, s enyhén bevizezve áttörli vele a pultot, majd azt is kidobja, és a pultot figyelve belekortyol a poharába.*
|
*Mélyen elmereng, s néha a lányra néz, de azért színezget. A szavakra felnéz, biccent, a kérdésre eltöpreng.*
- Nem.. köszi.
*Néz utána, majd egy sóhajjal elmereng. Az órájára néz, s már eléggé elszaladt az idő. 18 óra. Kokorora nézve sóhajt.*
- Szerintem ma már ne menj haza. Aludj itt, van hely.. *töpreng el, majd megvonja a vállait* Majd én a földön alszom. Te meg az ágyon..
*Visszafordul a rajzhoz, s nekilát a további színezésnek.*
|
*A színesceruzákat meglátva felnéz, de aztán visszamerül a rajzba. Átnyúl egy narancs és egy citromsárgáért, és elkezdi megrajzolgatni Kippei karján áthajolva a férfi felett levő lámpát. Haja az arcába omlik, de átlát a fürtök között így ez nem igazán zavarja. Sietve a füle mögé tűri egy részét, majd folytatja a lámpa kidolgozását. Amint végzett visszacsúsztatja a ceruzákat a helyére, majd egy sóhajjal a sarkaira ül. Körbenéz, végül a fiúra.*
- Ha megengeded, kiszolgálnám magam egy pohár üdítővel.. *áll talpra* te is kérsz?
*Dönti oldalra a fejét, és a választól függően a hűtőhöz ballag. Kinyitja, lehajol, és elkezdi fürkészni a tartalmát.*
|
*Az ötletre bólint, visszafordul a rajzhoz, s kézbe véve a cerkáját kidolgozza a részleteket.*
- Így szerintem jó is lesz.. hol az a színes cerka?
*Áll fel, s a szekrényhez sietve elővesz egy készletet, visszamegy a rajzhoz, s sóhajtva kinyitja. Elővesz egy színt, s a manus ruháját kezdi el színezgetni. Oldalra dönti a fejét, s elmerül a gondoltaiban.*
|
*Ahogy a fiú felnevet, elégedetten elmosolyodik, a szavaira visszahúzza a kezeit.*
- Tudtam én hogy tudsz te nevetni..
*Ahogy Kippei felül, mosolyogva a sarkaira ül, kezeit a térdeire teszi, és oldalra dönti a fejét. Mikor Kippei kisimít egy tincset, tágra nyílnak a szemei. Ahogy a rajzra néz ő az asztal felé fordítja a fejét.*
- Akkor..folytassuk.. az idő hiánya miatt szerintem színes ceruza megfelelő lesz.
*Áll fel és a felsőjéhez ballagva megigazítja a könyékig feltűrt ingjét. Kézbe veszi a pulcsiját, összehajtogatja, s az ágyra visszatéve visszamegy a rajzhoz. Kézbe veszi a ceruzáját, és visszamerül a leányzója szoknyájába.*
|
*A szavakra értelmes arcot vág, de nem teszi le.. hé, kiveszik a kezéből a cerkát. Összehúzza szemeit, s ahogy a hátára döntik értelmesen pislog a lányra. A szavakra félrenéz, a csikizésre elneveti magát, de elkapja a lány kezeit.*
- Kokoro! Kérlek, ne!
*Ül fel, ha tud, ha nem, akkor a lány lejjebb csúszik. Nem lényeges. A lány arcát kezdi el fürkészni, majd félretűr egy tincset. A szemeit kezdi el fürkészni, majd egy fejrázással elhúzza a kezét, s a rajzra mered, mintha annyira érdekes lenne.*
|
*A válaszra kissé meglepődve Kippeire néz (kép). Figyeli egy darabig, majd leteszi a ceruzáját.*
- Figyelj..
*Szól neki halkan, hisz nem akarja, hogy egy szép kis csíkot húzzon keresztben a papíron. Ha nem tenné le a ceruzát, akkor egyszerűen kiveszi a kezéből és a sajátja mellé rakja, ha felemelte a papírról akkor elkapja a fiú vállait, és megpróbálja egy lendülettel a hátára dönteni. Ha sikerült, fölé magasodik.*
- Színezzünk, vagy fessünk? Nem érdekel, milyen helyezést érünk el, ha nem élvezem a munkát akkor nem csinálom meg.. de ha ilyen kuka vagy, nem fogom élvezni.
*Vág nagyon komoly arcot, elengedi a fiú vállait, és helyette elkezdi csikizni az oldalát. Ha máshogy nem bírja nevetésre, akkor majd így.*
|
*A kérdésre sóhajt egyet, s bólint.*
- Igen. Vele... de ahogy ismerem rövid időn belül a nyakamba varja és szépen lelép.. nem az a minta családanya..
*Von vállat, s elhúzza a száját. Nem szeret a családjáról beszélni.. megcsóválja a fejét. A szavakra felnéz, majd a rajzra. Elkezdi kidolgozni az emberkéket, a két csajszit, majd elmerengve bele is feledkezik a rajzolásba.*
|
*Kippei szavait kíváncsian hallgatja, amint befejezi a rajzra néz.*
- Biztosan furcsa lehetett. Az egyik pillanatban még azt hiszed, egyedül vagy, aztán kiderül, hogy 3 éve bátyó vagy.. az apám azt hitte, önállóságra nevel, ha vesz nekem egy házat egy másik országban, és bead egy Akadémiára egy másik kontinensen. Dehát, nem hibáztatom érte.. ha nem hiányzok az új családjából, akkor nem is élnék velük szívesen. A húgod édesanyáddal lakik?
*Néz Kippeire, de a fiúnak persze nem muszáj válaszolni.. csak érdeklődik. Visszanéz a rajzra, és megrajzolgatja vázlatosan a cigarettafüstöt, és a félig leszakadt, mennyezetről lelógó lámpát. Rajzol a háttérbe egy ajtót is, ahol két sietve felvázolt férfi áll egy-egy géppisztollyal a kezükben, a lábuknál kis vértócsa. Felnéz, majd oldalra dönti a fejét.*
- Lassan el is kezdhetjük rendesen kidolgozni..
|
*Elmélyülten rajzolgat, s eltöpreng. A kérdésre összerezzen, s Kokorora néz, majd vissza a rajzra.*
- Van egy kishugom.. Yuzuyu a neve. 5 éves. Néha kiborító.. de nem lényeges. 3 éves volt, amikor megtudtam, hogy a kishugom. Ő se tudta eddig.. fel sem fogta. Én is csak nehezen..
*Néz Kokorora, majd egy sóhajjal a rajzra. Összehúzza szemeit, s úgy nézegeti egy darabig, majd egy sóhajjal tovább rajzolgat. A lány ruháját szépen megrajzolja, majd az arcát is. Sóhajtva elgondolkozik, s töpreng egy sort, majd egy fejrázással el is veti az ötletét. Nincs kedve újrakezdeni, nna..*
|
*Folyamatosan jár az agya, hogy hogyan is lehetne jobbá tenni a rajzot, de amire gondol az nem illik a figuráikhoz. Sóhajt, Kippeire sandít, majd visszatér a rajzoláshoz.*
- Neked van testvéred?
*Kiradírozza az egyik vonalat, és kijavítva az ablak börtönrácsos keretét, majd választ várva Kippeire pislog.*
|
*Hát, lehajtja a fejét. Nem értékelik a vicceit.. :'( A kérdésre sóhajt egyet, s eltöpreng.*
- Azzal még ráérünk..
*Tér vissza a rajzolásra, s megrajzolja a manust teljesen. Majd elkezdi a másik csajszit is. Kihívó felső, és minden, ami kell.. xD*
|
*Amíg Kippei a manust rajzolja a fotelban, addig ő a fotelra dőlt egyik lányba kezd. Mini farmerszoknyával, toppal, majd átmászik Kippei mellé, és a helység környezetét kezdi el rajzolni. Kippei kérdésére felkapja a fejét, és kissé zavarba jön.*
- Rólam? Őő, legyen.. persze..
*Ereszt meg egy mosolyt, Kippei cerkájára néz, majd egy sóhajjal folytatja az ablakokat.*
- Milyen betűtipussal írjunk?
*Mászik át Kippei másik oldalára, és elhajol előre megigazítva a lánya copfját. A sarkaira ülve bólint, és távolról nézegeti meg az eddigi vázlatot.*
|
*A lány szavaira elneveti magát, s bólint egyet.*
- Persze, marad az ötlet! Nekem nem jutott volna eszembe..
*Teszi hozzá töprengve, majd oldalra dönti a fejét. Középre rajzol egy vázlatot, egy emberkéről, aki egy fotelben ül. Amit Kokoro mondott. A lányra néz, majd töprengve vissza a rajzra. Elvigyorodva visszafordul a lányhoz.*
- Az egyik lányt mintázhatnám rólad. Mit szólsz? Sztár leszel!
*Vigyorog, mint a tejbetök, majd megvonja vállait.*
|
*Ahogy Kippei a vállára teszi a kezét, nagyokat pislog, a szavaira elmosolyodik.*
- Hát, egyedi lenne, az biztos..
*Nézi, ahogy feláll, a lapot meglátva magának is kerít egy ceruzát. Feltűri a felsője ujjait könyékig, és mély levegőt vesz.*
- Először nagyjából helyezzük el az összes manga figurát..
*Töpreng el, húz egy vonalat a papíron, majd felkapja a fejét.*
- Mit szólnál egy fotelben ülő, cigarettás, öltönyös emberhez, akit körbevesz két cicababa? Dohányfüst, félhomály, fegyverek.. már ha komolyan gondoltad, és nem ragaszkodsz a bikinihez
*Vonja meg a vállait mosolyogva, de a gondolatai kicsit elkalandoznak.*
|
*A lány szavait figyelmesen hallgatja, s oldalra dönti a fejét.*
~Szóval meghalt az anyja.. értem.~
*Húzza el a száját, ahogy letérdel mellé ránéz, s lassan elmosolyodik. A vállára teszi a kezét, úgy hallgatja.*
- Rendben... remélem elkészülünk vele..
*A további szavakra elneveti magát.*
- Nem is olyan rossz ötlet!
*Bólogat, feláll, s ahogy feláll, végigsimít a lány karján. A szekrényhez lépve kinyitja, s kutakodni kezd a lapok között, majd elővesz egy A/2-es lapot, s visszaballag az ágyhoz, s leteszi.*
- Huh.. ezzel el leszünk egy darabig..
*Néz végig rajta, majd letérdel, s sóhajt. A lányra néz töprengve, majd egy fejrázással a kezébe vesz egycerkát, s oldalra dönti a fejét.*
- Akkor, hol kezdjük..?
*Néz Kokorora, majd kíváncsian a rajzra.*
|
*A fiú válaszára bólint, és lehajtja a fejét (kép).*
- Értem.. nekem a rajzolás egy védelmet nyújtó világ, egy zug, ahova menekülhetek. Édesanyám halála után kellett valami, ami megadja az akkor összetört, gyermeki légkört..így elkezdtem rajzolni. Soha senki sem dícsért meg, s tudtam, hogy így teljesen felesleges, de én nem csak az elismerésért rajzolok.. számomra a rajzolás egy kedves dolog. Nem kérem senkitől, hogy értsék meg, miről rajzolok, mert nem nekik csinálom.
*Sóhajt, kisimítja a papírt amennyire tudja, és Kippei asztalára teszi.*
- Minden rajzban van valami különleges..akkor is, ha a feje négyszer nagyobb mint kéne, vagy ha elrontottad a mintázatát. Mindegyik rajz mesél valamit..
*Simítgatja tovább a gyűrődéseket, majd az asztalon hagyva a fiú felé fordul. Mellé ballag, és letérdel vissza az útmutatós papírhoz.*
- Azt írják, hogy elfogadott méret az A/3 és az A/2. Tudom, hogy kevés időnk van, de A/2ben jól mutatna.. mit szólsz?
*Néz a fiúra, majd ismét a papírra. Ujjait az ajkaira nyomja töprengve.*
- Lehet fegyveres is.. meghívás a Fegyveres Gengszterek és Divatból Kiment Maffiák találkozójára. Belépés ingyenes, kilépés két golyóval a választott végtagodban..
*Vág nagyon komoly arcot, majd sietve félrefordítja a fejét, és próbálja elnyomni a kuncogását.*
|
*A kérdésre felkapja a fejét, s abbahagyja a szedegetést. Oldalra dönti a fejét, a további kérdésekre megvonja vállait.*
- Nem tudom. Talán a véremben van.. passz. Szeretem csinálni, de igazán csak akkor, ha nem mondják meg, hogy mikor, milyet, mivel.. meg minden. Így nem tudok normálisat rajzolni..
*Sóhajtva összeszedi a többi rajzát, feláll, s visszateszi a szekrénybe. Elővesz pár üres rajzlapot, rajzeszközökez, s Kokorora néz.*
- A manga nem rossz ötlet viszont.. ez szerintem egyedi lesz.. hmm
*Az ágyhoz ballag, elővesz egy kemény alapú könyvet, rátesz egy rajzlapot, letérdel az ágy mellé. Töpreng egy kicsit, majd nekilát valami rajznak.*
|
*Kippei válaszára elhúzza a száját, és sóhajtva nézi, ahogy feláll.*ˇ
~Nem túl lelkes..~
*Ahogy kipotyognak a rajzok, kíváncsian pislog. Feláll és azonnal odasiet, segítene összeszedegetni, de az egyik a kuka mellett landol. Oldalra döntve a fejét elmosolyodik, odalépked, felveszi és széthajtogatja. Hirtelen felkapja a fejét.*
- Manga.. miért is ne..? Azt nem szabták ki, hogy milyen emberek.. mehetne mangában az egész..
*Motyog maga elé, de hallhatóan, majd a rajzra néz, de nem dobja ki.*
- Te.. miért kezdtél el rajzolni? Mi késztetett rá?
*Nem néz Kippeire, az összegyűrt rajzát nézegeti.*
|
*Amint Kokoro leveszi a felsőjét értelmesen néz, a szavaira oldalra dönti a fejét. Az ötleten kezd el töprengeni, majd sóhajt.*
- Nem rossz ötlet.. meg is csinálhatjuk ezt..
*Von vállat, feláll, s a rajzos szekrényéhez, kinyitja, s szépen potyognak ki belőle a rajzok. Mindenféle.. magnák, képregények, sima rajzok, festmény-féleségek.. minden, ami csak kell. Megelepetten pislog a rajzokra, majd egy sóhajjal a szekrény ajtajának üt.*
- Áhh.. ez nem lehet igaz!
*Hajol le, majd letérdel, s elkezdi összeszedegetni a rajzait.*
- Ez már kész röhej.. mi jöhet ma még?!
*Néz a plafonra, majd tovább szedegeti a rajzait. Egyet megfog, megnézegeti, majd összegyűri, s a kukába próbálja dobni, de mellé. Nem lényeg.. visszafordul a rajzokhoz.*
|
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
