|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 21:51 - |
|
Lakói: Carmen Callaway, Alexis Callaway, Kokoro Tokunaga és Bobby
Egy emeletes ágy és két sima ágy található meg itt. Ez sokkal tágasabb, mint a fiúk szobája, ám kisebb a felszereltség és vékonyabbak a falak.
|
[654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
*Összehúzza a szemeit, s kissé lehajtja a fejét. Egy kicsit sem fél.*
- Carmen, lépj hátra..
*Nem válaszol Lukenak, daccal teli, borongós tekintete mindent elárul. Felszegi az állát, ekkor lép be elé öccse. Elkerekednek a szemei, felrázva kiált fel.*
- Ne!
*Ahogy eldördül a lövés, már lép is Yama mögé, és a hóna alá benyúlva ül le vele a földre lassan. Öccse felsőtestét az ölébe húzva, szorosan tartja.*
- Idióta! Miért ugrottál közénk?! Meg en halj nekem! Maradj ébren, hallod?!
|
*Naru berobbanására elkerekednek a szemei.*
- Naru.. ne! Menny ki!
*Mordul rá, de Luke szavait hallva ökölbe szorítja kezeit.*
- Nem engedem, hogy bántsd a bátyám!
*Eldobja a kést Luke felé, s beáll Naru elé, mikor elsül a fegyver. A földre rogy, s sebéhez nyúl, ami a gyomrát találta el.*
- Carmen.. Naru..
*Behunyja szemeit, s egy mosollyal kinyitja, de össze is szorítja. A fájdalom.. Lukera néz, akinek vagy talált, vagy nem a kés*
- Átkozott...
|
*Narumira nézve sóhajt.*
- Felébredt az eddig alvó véreb.. maradj ki ebből!
*Visszanéz Yamára egy vigyorral, de Naru folytatja. Szusszan egyet.*
- Na figyelj, haver! Neked meg a szívednek már úgyis mindegy.. bár igaz, hogy megkönnyítem a szenvedéseidet, és még nagylelkű is leszek.. nem látod, ahogy megölöm az öcséd! Bár kissé hülye vagy.. meghalsz ezért a majomért?
*Visszafordítja a fegyver csövét Naru felsőteste felé.*
- Te tudod..
*Meghúzza a ravaszt.*
|
*Yamára néz meglepve, így Luke el is veszi a fegyvert. Megszeppen.*
- Kérlek, ne bántsd!
*Naru berobbanására belép mögé, és a válla felett kukucskál ki.*
- Sajnálom.. nem akartam.. én.. én nem ezt.. én csak segíteni szerettem volna...
|
*Érzi, ahogy Carmen kirántja a fegyvert, a lökésre megtántorodik.*
- Hogy az a... Carmen!
*Int Bobbynak hogy maradjon, és Carmen után siet. Ha tudja, betuszkolja maga mögé, és úgy néz hol a fegyverre, hol Yamára.*
- Luke, ne merészeld bántani őt..
*Szűri fogai közt, Carmen előtt állva*
- Tedd le, mielőtt tőlem kapsz!
|
*Luke szavaira nem figyel, már újból támadna de Carmen beront. A fegyver láttán összehúzza a szemeit.*
- Te hagyd abba!
*Leengedi a kést.*
- Nem érted, hogy téged akarlak megvédeni?!
*Luke ekkor kapja ki a fegyvert a lány kezéből. A fiúra néz.*
~Nem.. nem adhatom fel.. hmm, ez ugyanolyan helyzet, amikor én akartam Carment megölni, csak akkor Narunál volt a fegyver...~
|
*A vágás váratlanul éri, félreugrik de a penge szép kis csíkot vág az arcán. Guggolásba érkezik, megtörli arcát és a kézfején levő vérre néz.*
- Ez szép volt..
*Felegyenesedik, ekkor jön be Carmen. Elneveti magát*
- Ne röhögtess, te meg a vérontás?
*Ha nem figyel, a csövet emgragadva kirántja a kezéből, a levegőbe dobja, majd elkapva Yamára szegezi.*
- Köszönöm, szivi. Így már egyértelműen matt helyzet..
|
- Megígérted?
*Néz fel a fiúra, majd visszahajtja fejét a mellkasára. Keze beleütközik a fegyverbe, a kintről beszűrődő hangok méginkább ösztönzik. Ujjait a markolatra fogja, kirántja a fegyvert, és Narut ellökve magától beront a szobába.*
- Hagyjátok abba!
|
- Ne félj, Yama nem lenne képes ölni.. túl jó lélek, még ha Lukeról is van szó. És én sem hagyom, hogy sok vér follyon!
*Lehajtja a fejét*
- Amúgy is.. nem tehetek semmit.. megígértem..
*Felszegi fejét, és ahogy magához öleli Carment, előbukkan hátul az övében lógó fegyver*
|
*Nézi, ahogy Carmen Naru karjaiban, végre biztonságban van. Mély levegőt vesz, s Luke felé fordul.*
- Fogd be! Nagyszájú? Ilyen voltam eddig is!
*Nem, többet nem vár. Mégegyszer elnéz Naurék felé, majd Lukera. Hirtelen közelebb lép hozzá, és a kés pengéjével megpróbálja felsérteni a nyakát. Hátrébb is lép, s végignéz a pengén, ahogy végig csorog rajta a vér. Elvigyorodik.*
|
*Nézi ahogy Narumi a kutya meg Carmen kimennek, és Yama felé fordul. Elvigyorodva felemeli a kését, amin még látszik néhány csepp vér.*
- Milyen irónikus.. a barátnőd vére hamarosan keveredni fog a tiéddel. Mióta lettél ilyen nagyszájú? Bár nekem mindegy, most nem lesz itt a bátyád, hogy megvédjen!
|
*Yama morgására megszeppen, a lökést nem tudja hárítani, Naru karjaiból pedig nincs menekvés.*
~Olyan durva velem.. Luke jobban érdekli, mint én..~
*Félrefordítja a fejét Naru mély pillantására, a szavait hallva bólint. Benéz a nyitott ajtón, és visszabújik Naru karjaiba. Bobby morogva néz befelé, de leül a páros mellé.*
- Kérlek Naru.. ne hagyd, hogy megsérüljenek.. avatkozz bele! Szedd szét őket!
*Megtörli a szemeit és szipogva belefúrja arcát a fiú ruhájába*
|
*Ahogy Carmen odalép hozzá, szorosan a karjaiba zárja, fejét vállára húzza.*
- Semmi baj, Hercegnő.. nincs baj, nyugalom..
*Nézi, ahogy a lány Yamához megy, és ahogy öccse elutasítja. Ha Carmen a lökéstől felé billen, akkor ismét a karjaiba zárja. Yama szavaira mondana valamit, de némán bólint. Felidézi az ígéretét, és nem.. most nem avatkozhat közbe. Lesz majd neki is egy beszélgetése Lukeal, de ebben a meccsben ő csak bíró.*
- Gyere...
*Jelenti ki, és ha Carmen nagyon ellenkezik, akkor a karjaiba kapja. Menet közben a pótkulcsával kiengedi Bobbyt is. Ha kell, akkor a nyakörvénél fogva húzza ki, de az ajtót nem csukja be. Carment a falhoz nyomja a vállainál fogva, és mélyen a szemeibe néz.*
- Ne aggódj, nem esik bajuk, erről gondoskodok! Hogy van a karod?
|
*Lukeot nézi, majd a késre figyel.*
- Engedd el! Narut pedig hagyd!
*Luke szavaira a késére néz, majd rá.*
- Ahogy akarod!
*Carmen Naru karjaiban köt ki, ami pont jó. Mélyen Luke szemébe néz, s lép egyet előre. Mikor Carmen átkarolja oldalról, nem néz rá, a szavait viszont hallja.*
- Dehogynem kell! Ne avatkozz bele! Már rég kijárna neki, most megkapja!
*Mordul rá Carmenre, majd Lukera néz*
~Carmen... menny már el innen!~
*Narura néz, s odalöki a lányt*
- Vidd el innen!
*Néz bátyjára, s Luke felé lép.*
- Te pedig..
*Felmutatja a kést.*
~Megöllek! Nem viccelek!~
|
*A két fiú betoppanására nagyot dobban a szíve, ám amikor Luke kése megmozdul torkánál, láthatóan megremeg.*
- Yama..
*Nyöszörög halkan, mikor szerelme kése is előkerül, ám a hideg acél az arcán elnémulásra készteti. A hajcsókra összerándul a gyomra, a lökésre rásegítve borul Naru mellkasára. Félelemtől reszketve, elgyengült lábakkal. Görcsösen belemarkol a ruhájába, és szorosan hozzábújva néz el Yamáék felé. Talán percek is eltelhetnek, mire elszakad Narutól és kezét kinyújtva Yama felé lép hozzá.*
- Kérlek..
*Ha odaért, oldalról odanyomul hozzá és a derekát/mellkasát átölelve vállgödréhez fúrja az arcát.*
- Ne verekedjetek.. kérlek..
*Bobby pedig tovább kaparja a Naru felé eső fürdő ajtaját.*
|
*Carmen szavait meg sem hallja, a testvérpár berobbanására elvigyorodik. Yama szavaira ügyet sem vet, hisz kezdjük az idősebbel. Végigméri Narumit*
- A nagy véreb.. mi van kopó, nincs szükséged a védencedre? Meguntad talán? És te meg mit pattogsz?!
*Néz végül Yamakasira. Karját szorosabban fonja a lány dereka köré, magához szorítja és a késre néz.*
- Mekkora egód van, heh.. nem, nekem nem te kellesz, csak ő.. *néz Carmenre, a kést a torkáról felfelé húzza lassan az álláig* ez már rég nem rólad szól, Yamakasi! Ha akartam valakit, azt megkaptam. Ha nem sikerült megkapni, akkor meg nem engedem át másnak! Ő már az enyém! Ezt nevelték belém! A félelem mindenkit ártatlanná tesz.. *a kés lapját végighúzza Carmen arcán, majd Narumira néz*
- Jól van, legyen. Móresre tanítom az öcséd, aztán téged, végül csak kettesben maradunk, szivem!
*Nyom egy csókot a lány hajára, és ellöki magától*
|
*Öccse mozdulataira összehúzza a szemeit és eltöpreng.*
~Úgy viselkedik mintha ő lenne az idősebb.. öcskös, szállj magadba, ÉN vagyok a bátty, és ÉN vagyok a.. vagyis ő az ÉN védencem!~
*Morcosan szusszan egyet, és gyors kiegészíti magát.*
~..és nem vagyok féltékeny! Vagyis igen, de nem azért mert.. ó a fenébe!~
*Néz a nyitott ajtóra, és Yama után lép, a látványra azonban vissza is nyúl, hátra az övéhez.*
~Nem.. nem fedhetem fel a fegyvert.. Carmen megölne, és Luke is..~
*Öccsére néz, majd vissza a párosra, gyomra görcsbe ugrik.*
~Már meg tudja védeni Carment az én segítségem nélkül is.. és megígértem, hogy hagyom a saját lábán állni.. már nincs Carmennek sem szüksége egy testőrre.. hát, ez van~
*Lehajtja a fejét, majd fel is szegi. Kitárja a karjait hogyha Carmen tud, odajöhessen hozzá. Ez esetben szorosan a karjaiba zárja.*
|
*Az ismerős hang hallatán összeszorul a szíve.*
~Ne merd bántani, te szemét!~
*Narut elengedi, s a kilincsre teszi a kezét.*
~Ha kés van nála, azt ki tudom fürkészni... de Narut nem engedem hogy bármit is tegyen! Az én ügyem, Carmené és Lukeé~
*Előrántja a kést a zsebéből, s felmutatja, miközben végignéz az éles pengén.*
- Most véged van, Luke Besson!
*Benyit, jobban mondva beront az ajtón.*
- Carmen! Luke!
*Néz végig a pároson, s hátra sandít Narura. Ha be akarna tolakodni - nem engedi! Végigméri a terepet.*
- Luke, engedd el! Most még elmehetsz! Később már halott leszel! Nem érdekel semmi sem! Csak Naru és Carmen! Ha én kellek neked, hát gyere! De ne! Ismétlem ne Carmenen állj bosszút!
*Ökölbe szorul másik keze, s a kést egyenesen Lukera irányítja, amit könnyedén oda tud dobni, s eltalálhatja.*
- Carment hagyd ki ebből!
|
- Luke, tedd azt le... megint az alkohol beszél belőled, mint a múltkor..
*Tenyerét gyengén vérző alkarjára szorítja, és elnéz a fürdőbe zárt Bobby felé. A kopogásra az ajtó felé fordul, így Luke magához rántja. Ismét megérzi a hideg pengét torkánál.*
~Újból ez.. csak most nem Yama kezei közt.. Luke tudom, hogy megölne..~
- Luke, semmi baj, higgadj le kérlek!
~Yama.. Naru.. valaki!!~
|
- Én megmondtam.. vagy az enyém leszel, vagy a halálé! Ha nem lehetsz az enyém, akkor annak a majomnak sem engedlek át!
*Hadonászik tovább a késsel. látszik rajta hogy "kissé" részeg. A kopogás hangjára összerezzenve az ajtóra néz, és ha Carmen is, akkor a karját elkapva magához rántja és a kést a torkához nyomja.*
- Takarodjatok innen! Már nem tehettek semmit!
|
[654-635] [634-615] [614-595] [594-575] [574-555] [554-535] [534-515] [514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
