|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 21:44 - |
|
Lakói: Light Yagami
Két darab emeletes ágy, kissé szűkös de jól elférhető hellyel, kellemes berendezés. |
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Amint szabadul, sóhajt egyet. Megfogja a lány kezét, vagyis kezet fog vele, s biccent. A további szavakra elnéz az ajtó felé, majd vissza Kokorora.*
- Nem jönnél el velem sétálni mondjuk? Tegnap rajzolnunk kellett, de amit beígérek, azt nem szegem meg!
*Húzza ki magát, majd kíváncsian Kokorora néz és sóhajt. Az oklevelet kezdi el fürkészni, ami a kezében van, majd a lánynak nyújtja.*
- Ez legyen nálad. Nekem már van pár.. csak porosodik
*Von vállat, s elmosolyodik.*
|
- Köszönjük, csókolom!
*Kiált hátranézés vagy integetés nélkül, még egy darabig fojtogatja a fiút, majd egy sóhajjal elengedi. Zavartan hátrébb lép két lépést, és a kezét nyújtja Kippeinek.*
- Szép volt!
*Ha kezet fogtak, akkor megköszörüli a torkát, és az ajtó felé néz. Hosszan figyelgeti, majd kíváncsian Kippei felé fordul.*
- Akkor én most.. gondolom.. vagyis megyek.. megígértem Carmennek hogy kiselőadást tartok neki..
*Néz ismét az ajtóra, és sóhajt.*
|
*Lassan leesik neki, hogy tényleg elsők lettek. Elmosolyodik, s ekkor ugrik Kokoro a nyakába. Meglepetten pislog rá, majd a tanárra néz érzelmes arcot vágva. "Nem szedné le rólam?" arckifejezéssel mered a tanárra, aki ahelyett, hogy segítene, elkezd beszélni.*
- Nagyon kreatívak voltatok. Köszönjük a részvételeteket! Várunk benneteket a következő versenyre is! Az időpontot még nem tudni..
*Dönti oldalra a fejét, s int egyet.*
- Viszont látásra, fiatalok!
- Umm, viszlát!
*Tűnik el a tanár, a valószínűleg Kokoro még mindig rajta lóg. Ránéz, s pislog párat.*
|
*Ahogy Kippei odajön, kíváncsian ránéz, és vele ballag. A tanárt meglátva bennakad a levegő, izgatottan beharapja az alsó ajkát, és úgy szugerálja a tanár ajkait, hogy kapcsoljon kicsit gyorsabb iramra. Az oklevelet meglátva elkerekednek a szemei, hát még a tanár szavaira..meghökken, óriásiakat pislog, hátha csak rosszul hallotta, aztán szép lassan melegség csordogál be a szívébe..*
- Elsők lettünk..
*Suttogja nagyon halkan, Kippeire néz, majd elmosolyodik hirtelen.*
- Elsők lettünk!!
*Ugrik egyet, majd Kippei nyakába ugorva szorosan megöleli, és nem is hajlandó elengedni.*
|
*Amint Kokoro elkezd telefonon csevegni hátradől a székben, s unott arcot vágva mély levegőt vesz. Feláll, s épp ekkor jön arra egy tanár, aki elmondja a verseny végeredményét. Elpislog Kokoro felé, s amint letette odalépked hozzá.*
- Gyere, elmondják a végeredményt
*Teszi a vállára a kezét, s a tanár felé húzza. Figyeli a tanár arckifejezését, aki végre belekezd.*
- Nehéz volt dönteni.. sőt.. rengeteg szép, ötletes munka érkezett. A tiétek is nagyon tetszett a zsűrinek, éppen ezért.. *keres elő egy papírt, vagyis egy oklevelet, amin szép arany betűkkel az van kiírva: 1.helyezett. Felmutatja, s elmosolyodik* Gratulálok, ti lettetek az elsők!
*Kippei meglepődik, s Kokorora néz, majd vissza a tanárnőre.*
- Tényleg?
*Mosolyodik el lassan, s a tanár heves bólogatásba fog.*
|
*A fiú durcájára elhúzza a száját, és egy sóhajjal karba teszi a kezeit. A falra kitűzött rajzokhoz ballag, és azokat kezdi el nézegetni. Szépen lassan körbejárkálja a termet. Megcsörren a mobilja, így felveszi, a hangot meghallva hunyorogva eltartja a fülétől a kagylót, és onnan szól bele.*
- Szia Carmen.. igen jól.. miii?! *rántja vissza a füléhez, és Kippeire néz, majd dadogva próbál szóhoz jutni* ne-e-em..én.. én nem..vagyis igen, de.. de várj! Várj nem! Nem az amire.. nem! Nem történt semmi! De én.. én nem azért.. mi csak.. Caaarmeeeen!!! *csattan fel és a telefonjára néz, a további szavakra sóhajtva behúzza a nyakát, elfordul a fiútól, kezével eltakarja a mobilt, és suttogva beleszól.*
- Ez egyáltalán nem így van! Ha szétmered terjeszteni, én.. mi az hogy csak Corninak?? Miiiii, Alexisnek is?!?! Ennyi erővel miért nem közölted le az újsággal?? Ugye a fiúknak nem..? Jól van.. NE MERÉSZELD! Majd beszélünk! Igen, minden részletet, szia. Igen! igen, szia.. igen... SZIA!
*Kinyomja a mobilt, morcosan elrakja, és lehajtott fejjel sóhajt.*
|
*A lányt nézve eltöpeng, s bólint, majd oldalra néz. Amint belesimítanak a hajába felnéz rá, s összehúzza szemeit.*
- Nnaa, a hajam! Ne piszkáld!
*Vág durcás arcot, s visszasimítgatja a haját, úgy, ahogy volt. Így. Bólint, s körbenézve mély levegőt vesz. Az órára néz, majd fel Kokorora.*
|
*Ahogy a leadós helyhez érnek, mély levegőt vesz, és ellép Kippeitől. Biccent a tanárnak, és ahogy a székekre mutat, odanéz, majd vissza.*
- Köszönjük..
*Kippei után ballag, de nem ül le, hanem a fiú előtt megállva a farzsebébe csúsztatja a kezeit, és sóhajt egyet. A szavakra bólogat.*
- Igen.. bár, szerintem megérte.
*Mosolyodik el, a csikizést felidézve sunyi mosollyal végigméri a fiút, majd ráérősen körbenéz. Amint mindent megfigyelt, Kippei arcát kezdi el fürkészni, és széles mosollyal előhúzza az egyik kezét, belesimít Kippei hajába, majd visszahúzza a kezét és visszadugja a farzsebébe. Oldalra néz*
|
*Gondolkozik, s Kokorora néz. Megfagyott a hangulat.. némák. Na mindegy. A leadós helyhez érve sóhajt, s a rajzra néz. Meg is jelenik egy tanár, s biccent neki.*
- Jó napot.. a rajzot hoztuk *átnyújtja*
- Köszönjük. Hamarosan eredmény hirdetés lesz, addig üljenek csak le ide..
*Mutat el a székek felé, majd el is tűnik a rajzzal. Kippei Kokorora néz, majd egy vállvonással elindul a székek felé. Leül az egyikre, s mély levegőt vesz.*
- Hát, hamarosan kiderül, hogyan is dolgoztunk..
|
*Ahogy ismét elindulnak, feltűnik neki, hogy kicsit megfagyott a levegő.. elhúzza a száját, majd egy nyugodt mosollyal a fiú mellé araszol, és ismét belekarol. Előre nézve, boldogan lépked tovább, és lassan azért el is érkeznek a leadós helyhez. Időben, hisz nemsokára 14:00... izgatott sóhaj szakad fel a tüdejéből, és felhúzza kissé a vállait.*
~Izgulok az eredmény miatt..~
*A rajzra sandít, majd Kippeire, és kissé szorosabban karol bele.*
|
*Megáll, s visszafordul a lány felé. A szavaira oldalra dönti a fejét. Összehúzza szemeit, s félrefordítja a fejét.*
~Jah.. csak arra vágynak, hogy ágyba vigyék a kiszemelt lányt..~
*Sóhajt egyet, s visszanéz Kokorora.*
- Igazad van, de ezt sok fiú nem érti meg.. néha nekem sem számít..
*Von vállat, s ő is elindul. A lányt kezdi el fürkészni, majd előre nézve elmereng. Vajon mi lenne a helyes? Hát, az már megvan.. de képes lesz rá? Képes lesz a helyes utat követni? Majd kiderül.. xD*
|
*A fiú visszakérdezésére lassít, majd meg is áll, és Kippei felé fordul.*
- Hát..csak nem értem, hogy hogy lehet, hogy nem vagy a lányok kedvence. Nagyon aranyos vagy, és amúgy is.. kitűnő rajzos, a tanárok egyik gyöngyszeme.. én nem hagynék veszni egy ilyen srácot, ha bármelyik volt barátnőd helyében is lennék. Azért a lányoknak nehezebb.. a legtöbb fiúnak nem komoly a szándéka, és ennek tudatában nehéz átadni a bizalmat. Elég egyszer valami hiba, és onnantól soha többé nem lehet már kialakítani a bizalmat.. viszont a lányok nyitott könyvek, főleg a fiúk előtt. Elég csak ránk néznetek, és máris tudjátok mitől félünk a legjobban. Veszélyes játék
*Csóválja meg a fejét és a földre néz, majd sietve tovább indul.*
|
*A visszakérdezésre ránéz, a további szavait hallva sóhajt egyet. Előre néz.*
- Értem..
*Néz fel, s amint a lány belekezd egy mondatba ránéz. Összehúzza szemeit.*
- Szerinted..? Mi az? Mond csak, nem harapok
*Mosolyodik el, s oldalra dönti a fejét. Nem veszi le tekintetét a lányról.*
|
*A fiú válaszára nagyokat pislog, de az utolsó részre a földre néz.*
- Az igazi..?
*Kérdezi halkan, majd lehunyt szemmel megrázza a fejét, kifejezve erről a pesszimista véleményét. A kérdésre felkapja a fejét, és Kippeire néz, de mivel a fiú nem néz rá, gyorsan előre is mered.*
- Nem is tudom.. kézilabda, foci, futás..de nagyon szeretek úszni, és a téli sportokat is imádom, amikor van rá időm. De általában a rajz és az újságírás elveszi minden időm. Jajj, az autóversenyzés is..
*Mosolyodik el, de elnémul. Nem mesél többet, hagyja hogy egy kicsit letelepedjen közéjük a csend, végül felnéz Kippeire*
- Szerintem..
*Kezd bele, majd a földre nézve sóhajt egyet.*
- Nem fontos..
|
*A szavakra meglepődik, s szemfotgatva sóhajt.*
~Vagy úgy.. szóval.. nem tudom. Lehet olyan, amilyennek gondolom.~
*Néz a lányra, ám a további szavakra meglepődik. Bólint egyet, s előre néz. A kérdésre pedig vissza a lányra, majd egy mosollyal előre.*
- Én sem vonzom a lányokat.. dehát, ez van. Ezt kell szeretni. Egyszer úgy is el jön majd az igazi.. vagy nem
*Von vállat, s Kokorora néz, majd előre ismét. Eltöpreng, s a földet kezdi el fürkészni.*
- Milyen sportokat kedvelsz?
*Kérdezi Kokorotól, de nem néz rá.*
|
*A válaszra bólint, hogy érti, ám a kérdés annyira meglepi, hogy megtorpan. Nagyokat pislogva, zavartan néz Kippei után, és sietve felzárkózik mellé.*
- Ba..barátom? Ne-nekem??
*Néz értetlenül a fiúra, majd töprengve oldalra, végül kihúzza magát, lehunyja a szemeit, és felrántja a vállait*
- Hát hogyne! Egy tucat! Sőt! Most is van! Minden férfi a lábaim előtt hever! Reggel is más a barátom, és este is más! Nappal pedig udvarlókkal és rajongókkal vagyok tele! Minden ujjamra jut egy, és esténként három férfi is engem szolgál ki! Főzés, mosás, takarítás, és jön még egy aki megmasszírozza a vállaimat.. szóval..
*Nyitja fel az egyik szemét és Kippeire néz, majd elmosolyodva szusszan egyet, lehunyja a szemeit, és sóhajtva leengedi a vállait.*
- Nem vonzom a fiúkat.. se eddig, se most.
*Vonja meg a vállait, és mosolyogva Kippeire néz, majd oldalra dönti a fejét.*
- És te hogy állsz a lányokkal?
|
*A kérdésre felkapja a fejét, s meglepetten néz a lányra.*
- Nem.. nem tudok semmit. Csak.. *összehúzza szemeit* ..amint vége lett a sulinak elviharzott.. nem tudom mi baja lehet.
*Dönti oldalra a fejét, majd előre mered. Töpreng egy kicsit, majd sóhajt.*
- Volt már barátod?
*Vigyorodik el, s Kokorora néz. Ha nem akar, nem kell válaszolni. Megvonja vállait, s a földet fürkészve lépked.*
|
*Ahogy az ajtóhoz érnek, megbiccenti a fejét Kippei felé, és kilép rajta. Kikarol belőle, megvárja hogy ő is kiérjen, és a farzsebébe csúsztatott kezekkel megindul mellette. A rajzra néz, majd maga elé egy pontra a földön. Hátrasandít a kézfejére, majd szájhúzva Kippeire néz.*
- Tudsz valamit Yamakasiról? Jobban érzi már magát? Tesin eléggé ki volt bukva..
*Néz kíváncsian Kippeire egy hosszú pillanatra, majd ismét előre.*
|
*Eltöpreng a tegnap estén, meg a helyzeten, s a lányra sandít, majd előre. Merengve a földre néz, s ahogy belekarol ránéz. Nem mond semmit, visszanéz előre.*
~Kíváncsi vagyok milyen helyezést érünk el.. eredeti az ötlet, az biztos..~
*Dönti oldalra a fejét, s sóhajt egyet. Az ajtóhoz érve kinyitja, s előre engedi Kokorot, s kilépve utána megszaporázza lépteit.*
|
*A kijelentésre bólint, és az ajtóhoz ballag. Kilép rajta, megvárja hogy Kippei is felzárkózzon, és az oldalán indul el a folyosón. Eltöpreng, leginkább a tegnap estén.. beugrik a fiú érintése, amitől kissé elvörösödve félrenéz. Megérez egy kezet a vállán, így felnéz, majd ismét a földre, és egy apró mosollyal a fiúba karol, ha hagyja.*
~Azért remélem jó helyezést érünk el..nem akarom lerontani a hírnevét..~
*Sandít fel a fiúra, majd ismét előre néz*
|
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
