|
Témaindító hozzászólás
|
2008.07.19. 00:26 - |
|
[129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
*Hát, ha Narumi nem lesz mérges, akkor az apja ölébe csüccsen. Nem akar több tarkónvágáást.. :( Narura néz és ha szúrós pillantást kap, akkor hátramászik xD. A szóváltásukra elkerekednek a szemei és hátrakapja a fejét az ifjabbik Kippeire. Elhúzza a száját és méregeti egy kicsit, majd visszaül apja ölébe és a kezét megfogva sóhajt egyet. Inkább nem szól bele..*
|
*Meglepődik, ahogy Kokoro megfogja a kezét, de nem tiltakozik.*
~Mosolyog..~
*Sóhajt egyet és lassan ő is elmosolyodik. Figyeli a lányt, a kocsihoz érve beül mellé és becsukja az ajtót. Ahogy fia az ölébe kerül lepillant rá és megigazítja. Félresimít egy tincset az arcából és őt kezdi el fürkészni. Naru és Yama szóváltására felkapja a fejét, majd Kokorora, végül ismét fiára néz. Elhúzza a száját és végigsimít a fején.*
|
*A válaszra biccent. Kokoroékat látva halványan elmosolyodik, majd a kocsihoz sietve beül előre. A család hátul.. kisYama is jöhet előre, bár ha Narunak nem tetszene az ötlet, akkor a fia ül hátra.. nem szeretné rontani a levegőt, na xD Tudja, milyen Kippei.. elgondolkozik kicsit és hátrapillant kisKippeire. A szavain gondolkozik, meg arról a bizonyos álomról. Megrázza a fejét, bátyja kérdésére rápillant és miközben válaszol, beköti magát.*
- Csak azt láttam, hogy nem bír a lábára állni.. de mivel domboldalról zuhant le, szerintem a fejét is beverte..
*Húzza el a száját és Narura néz töprengve, végül előre. A napszemüveget inkább nem teszi szóvá..*
|
*KisYamának inkább nem válaszol. Megsértődne xD a kocsihoz érve megvárja, hogy mindenki beüljön, aztán egy ügyes mozdulattal a hátul ülők ölébe fekteti a kisfiút, ha sikerül akkor Kippeiébe. Vesz egy mély levegőt, és beül a volán mögé. Arra néz, aki mellette ül, majd beindítja Sheelát.*
- Mindenki megvan?
*Igazítja be a visszapillantó tükröt a kissrácra, és ha a válasz helyeslő, akkor napszemcsi -éjszaka-, és már ki is hajt. Teljes gőzzel, az ő vezetési stílusában, a kórház felé veszi az utat.*
- Öcskös.. *néz rá, ha hátul ül, akkor a tükörből* amikor megtaláltad, láttál rajta külső sérüléseket?
*Csak.. gondolkozik. Még nem akar senkit sem rémisztgetni :P*
|
*Ahogy Yama odalép hozzá, kíváncsian rápillant. Elmosolyodik, és behunyja a szemeit*
- Rendben. Nincs semmi baj, csak.. kicsit megijedtem..
*Néz a fiára, és sóhajt egyet. Ahogy elindulnak, sietve felzárkózik, és Naruékat kezdi el figyelni. Ahogy Kippei odajön, meglepve felnéz rá. Őt kezdi el figyelni, aztán lassan becsukja a száját, Naruékra néz, és elmosolyodik. Ez aztán igazi, szívből jövő mosoly, ami elég bájosra is sikerül (kép).*
- De..
*Visszanéz Kippeire. Életvidáman csillognak a szemei. A fiú kezéért nyúl, ha engedi, megfogja, és úgy megy tovább. Az autónál viszont el is engedi, és beül hátra*
|
*Naru tarkónvágására felszisszen és felpillant rá.*
- Ezt miért kaptam?
*Pislog kettőt, majd apja után totyog és felvesz egy kabátot. A felnőttek után ballag, és eltöpreng kicsit. Felnéz barátjára és sóhajt egy nagyot. Ha elértek a kocsihoz, megül és beköti magát, majd vár.*
|
*Figyeli a többieket, majd Kokorora pillant. Yama meg.. áh.. félrenéz töprengve, majd Naruékra. Elnézegeti a fiát, majd kilép az esőbe utánuk. Kokoro mellé lépked és rápillantva elhúzza a száját. Sóhajt egy nagyot.*
- Letörtnek látszol.. a fiunk megkerült, nem?
*Magára erőltet egy mosolyt, majd a feját megrázva Naruékra néz.*
|
*Naru tarkónvágására odanyúl és ránéz kissé mérgesen.*
- Hé.. nem kéne..
*Préseli össze az ajkait, ahogy fia is kap szemforgatva félrenéz. Jó.. inkább nem szól semmit. KisKippei szavaira ránéz és mondana valamit, de Naru nem dobja le. Hála az égnek.. -.- Megrázza a fejét, Naru válaszára biccent és ha kisYama elengedte, akkor az ajtó melletti fogasokhoz ballag. Leemeli a kabátját, magára húzza és Kokoro mellé ballagva a vállára teszi a kezeit.*
- Minden rendben? Az előbbi megjegyzésed pedig.. majd jól jönne egy haj-igazítás valamikor
*Bamba vigyor, majd elszakad tőle és ha mindenki útra kész, kinyitja az ajtót és kipillant az esőre. Elhúzza a száját, ha jönnek, elindul és becsukja utánuk az ajtót.*
|
*Öccse szavaira bizony megvillannak a szemei. Az utána történő események ugyan kiengesztelik, de nem kerülik el.. ahogy öccse felegyenesedik, lányos erővel tarkón sózza. A hangsúlyért az elején, és azért, mert ő is végigaggódta a napot mindkettejükért. Aztán a kisebbiknek is sóz egyet a tarkójára. Mert miért ne? :P Így. Bólint egyet, és hátranéz Kippeire, hogy válaszoljon, de már nincs magánál. Becsukja a száját, egy sóhajjal igazít rajta egyet, majd óvatosan lehúzza a karjaiba. Szorosan, stabilan tartja, a fejét a mellkasának billenti, majd az ajtó felé indul*
- Carmennek annyi altatót adtam, hogy két napig fel nem kel. Majd a pingvinek figyelnek rá
*Céloz itt a vicces ruhás személyzetre. Az ajtó előtt megáll, és kíváncsian körbenéz. Valaki? Tele a keze*
|
*Hát, Yama nem reagálta le *-) végülis halkan beszélt.. no mindegy, elég sok jelet kapott ma, és ennek engedelmeskedve inkább a háttérbe húzódik. Elvégre a fiáról van szó, és nem róla, ő meg amúgy is olyan gyengeakaratú ember, mint én. Ráhagyja a dolgokat a folyásukra. Felfigyel arra, hogy a fia már nincs magánál, de aztán meg is nyugtatja magát. A kórházba mennek, és egyben van.. ennél nagyobb baja már nem eshet, Naru is itt van. Lehajtja a fejét, de neki fogalma sincs, mi legyen Carmennel. Kippei anyja, szóval be kell mennie. A földet figyeli, a hasánál fogja a csuklóját, és járatja az agyát, kissé leszakadva a csoporttól. Ha elindulnak, akkor követi őket, még mindig a háttérbe húzódva. Sírhatnékja van *-) de ha nem most, akkor mikor tanul meg a saját lábán állni?*
|
*Jajjneki :| eddig se volt a szíve csücske Naru, de ahogy fejreállítják, erről méginkább megbizonyosodik. Oké, inkább nem ellenkezik. Sóhajt egyet, és Yamáékat kezdi el fürkészni. Figyeli őket, majd elnéz az apja felé, végül inkább a földre. Megkapaszkodik Naru vállában és hátra, illetve előre néz rá*
- Tudok járni, nyugodtan letehet
*Pislog kettőt, bár Yamakasinak lehet, hogy bekapcsol a vészvillogója xD egyszer ő is hasonlót követelt Narutól, és végülis megkapta a maga módján.. de kisKippei erről nem tud, és reménykedik, hogy ha már megsérült, akkor nem dobálják. A Carmenes kérdésre kifújja az eddig bent tartott levegőt, és visszadől Naru hátára. Ez megint olyan... kellemetlen. Miért kell egy nap ennyiszer kellemetlen helyzetbe hozni? Lecsukódnak a szemei, fokozatosan ellazul, majd úgy marad. Most vagy alszik, vagy elájult, de szerintem inkább a kettő keveréke.*
|
*Ahogy barátja a levegőbe kerül lebukik, mielőtt eltalálják. Narura néz fejcsóválva, majd lassan felegyenesedik. Apja szavaira lesüti a szemeit és nem szól semmit. Narumi szavaira kinyílnak az ajkai, és felpillant rá, apja hangjára lassan ránéz. Ahogy elkezd beszélni elhúzza a száját, ahogy elé lép lenéz rá. A további szavaira bólint egyet, ám már kapja is az ölelést. Pislog kettőt és viszonozza.*
- Sajnálom.. máskor nem megyek el szó nélkül.. tényleg..
*Felnéz rá, ahogy feláll, majd odalép mellé és átkarolja a derekát. Egy sóhajjal felpillant barátjára is, majd elhúzza a száját.*
~Kórház.. ha nem megyünk el Natieval, akkor nem jön utánunk és nincs ez.. Kippei..~
*Csóválja meg a fejét és inkább félrenéz. Apja kérdésére ránéz, majd vissza maga elé.*
- Valakinek itt kellene maradnia, de én mindenképp be szeretnék menni..
*Dünnyögi alig hallhatóan. Ez csak az ő véleménye.*
|
*Yamát figyeli egy ideig, majd a fiára pillant. Ahogy Naru a vállára kapja összehúzza a szemeit, a szavaira elhúzza a száját, majd bólint. Jó, akkor menjenek. Még elpillant a két Yama felé, végül Kokorora, majd a kabátjához sietve magára kapja. Narumira néz és eltöpreng. A telefonra néz, Yama kérdésére rá, majd félre. Nem tudja.. eltöpreng és fiára néz merengve, végül Kokorora.*
|
*Ahogy Kippei belékapaszkodik ránéz, majd rosszallón Narumira. Ejnye.. megcsóválja a fejét, ahogy feltűnik a fia összehúzza a szemeit. Fürkészi egy ideig, majd feláll és lehúzza a fejéről a törölközőt.*
- Nocsak.. a mai nap folyamán először látlak, Yama..
*Csóválja meg a fejét, ahogy kisKippei Naru vállára kerül odapillant.. Összehúzza a szemeit, Narumi szavaira unott arcot vág és a fiára néz.*
- Ugyaan.. miért kellene megölnöm? Azért, mert egész nap a színét se láttam és halálra aggódtam magam? *húzza fel az egyik szemöldökét és a Narumira néz, majd legyint* Ugyaan..
*Csóválja meg a fejét és kisYamához lépve leguggol elé. Fürkészi egy ideig és félresimít egy tincset az arcából.*
- Ígérd meg, hogy soha többet nem mész el szó mélkül, jó? Aggódtam érted.. édesanyád is ki volt borulva..
*Nem vár semmiféle választ, átöleli a fiát és el sem engedi hosszú ideig. Lassan elszakad tőle és felegyenesedve megsimítja a haját. Egy mosollyal lenéz rá, majd Narura komoly arckifejezéssel.*
- Menjünk. Carmennel mi legyen?
*Dönti oldalra a fejét és elnéz töprengve a lépcsők felé.*
|
- Férfi vagy, kibírod
*Jegyzi meg Kippei kijelentésére, de azért elengedi a bokáját és felegyenesedik. Nézi az összeölelkezős jelenetet, tekintete felváltva időzik kicsit a két Yama között, aztán egy sóhajjal lehajol, elkapja Kippei karját, és egy határozott mozdulattal a jobb vállára kapja. Így egyenesedik fel, s ahogy Kokoro, majd Yama, aztán végül inkább Kippei felé fordul, szegény vállán fekvő gyerek kezével-lábával bizony könnyedén kupán találhatja kisYamát, ha nem vigyáz xD*
- Oké, menjünk, hülyeség várni. A két szülőre számítok, öcskös, te vagy maradj itthon, vagy csak akkor gyere, ha megígéred, hogy nem ölöd meg az unokaöcsém se itt, se bent
*Pillant Yamára, majd a kisebbikre, kidugja a nyelvét és rákacsint, majd sietve komoly arcot vág*
|
*Kicsit megsokasodnak.. a két fiú meg kicsit félreérti a dolgokat. Meredten nézi őket egy kicsit, majd inkább felegyenesedik, és Naru felé fordul*
- Sajnálom
*Megtörli a kezeit a nadrágjában, hisz Kippei által kicsit vizes lett. Naru ötletére bólint egyet.*
- Jó
*Yamára néz, majd odalépked hozzá. Megfogja a törölközőt és áttörli vele a fiú haját, letolja a nyakára, és helyrefésülgeti a kezével a haját. Így.. így már emberibb. Töprengve félrebiccenti a fejét*
- Lenőtt a frufrud..
*Jegyzi meg halkan, majd ellép tőle, és a farzsebébe csúsztatja a kezeit. Narura néz, majd Kippeire. Megölni? xD Nem hiszi, de azért vet egy szúrós pillantást a tanárúrra. Ha fáj a fiának, akkor engedje el :P*
|
*Anyjára pislog, próbálja megnézni a kezét, de ez nem igazán megy. Wááh még mindig tompa a feje.. behunyja a szemeit, majd elmosolyodva felnéz, és megrázza a fejét*
- Nem, jól vagyok
*Yamára néz, a ruhára megrázza a fejét, de a törölközőt azért átveszi, és a nyakába akasztja. Ahogy befut Naru, felnéz rá és bólint egyet. Ahogy a bokájához ér felszisszen, és megkapaszkodik a kanapé egyik oldalában, és Yama térdében, mivel ő ül még ott*
- Meg akar ölnii
*Néz fel Kokorora szenvedő arccal, és igyekszik kimenekíteni a bokáját. Csak ne nyúlkáljon hozzá, mert aztán tényleg mehet a kórházba. Megrázza a fejét*
- Mondom hogy.. *aztán ez befullad, ahogy Yama felbukkan. Az ölelésre pislog kettőt, majd elmosolyodik* én is örülök, hogy ti megvagytok
*Pillant fel rá, és megigazítja a nyakában a törölközőt*
|
*Járt fent anyjánál, aki még alszik. Még.. aztán elugrott a szobájába tiszta ruhákért és elment fürdeni. Visszaöltözött, és úgy döntött, lejön vissza a többiekhez. Aggódik Kippei miatt, dehát nem mehet ki utána.. elhúzza a száját és a lépcső korlátját fogva elindul lefelé. Egyenlőre nem veszi észre a barátját, csak a tömeget. Az apja.. uhh.. elkerekednek a szemei, majd lesüti a szemeit. Leszökken az utolsó fokról és közelebb lépked. Kippeit meglátva akaratlanul is mosoly szökik az arcára.*
- Kippei! Jó, hogy megvagy
*Dönti oldalra a fejét és ha nem állítják meg, akkor odalépve röviden megöleli, aztán el is szakad tőle és a szemeit lesütve félrefordítja a fejét. Az apja.. reméli, nem kap nagy letolást.*
|
*Fia kérdésére már válaszolna, de Kokoro előbb megteszi. Az ajtó nyitódására odakapja a fejét. Narut meglátva feláll és nyitja a száját, de máris gúnyolódást kap. Elhúzza a száját, Yamára pillant, majd visszaül és sóhajt.*
- Tényleg most jöttek..
*Narumi szavaira Kippeire kapja a tekintetét, és elhúzza a száját. A bokájára néz, majd vissza Narura.*
- Jó, vigyük be.
*Fiára néz, majd Kokorora kérdő pillantással. Tényleg..ő mit gondol? *-) *
|
*Vett magára tiszta ruhát, és szerzett Kippeinek is. Elvileg Yama ruhája jó rá is.. megtörölgeti a haját, majd a törölközővel és a ruhákkal együtt kilép az ajtón. Persze a vizes törcsi is a kezében, ami jó lesz borogatásra. Narumi szavait épp elcsípi.*
- Most jöttünk, nincs 10 perce.. és azt se tudtam, hogy te is kint vagy
*Teszi hozzá halkabban, majd odaballag a többiekhez. Odanyújtja kisKippeinek a ruhákat. Ha gondolja, átveheti. Egy száraz törölközőt is odanyújt neki, majd lecsüccsen a kanapéra. Naru szavaira ránéz, majd el a kisfiú felé. Elhúzza a száját és megcsóválja a fejét.*
|
[129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
