|
Témaindító hozzászólás
|
2008.07.08. 19:09 - |
Néhány szobás lakás a 7. emeleten, amit Kippeiék béreltek ki maguknak. Van egy gyerekszoba, egy háló, egy nappali, konyha és fürdőszoba. Meg egy keskenyebb folyosó a bejáratnál. |
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
*A javaslatra elmosolyodik, és biccent egy nagyot. a fejével. Vesz egy mély levegőt, és végigsimít Kippei arcán*
- Jó ötlet.. a helyszínt rád bízom, mit szólnál délhez? Lesz időd kialudni magad..
*Pillant az ágyra, és elhúzza a száját. Közelebb hajol Kippei arcához*
- Nem lesz túl hűvös az ágyad egyedül?
*Nyár közepén, eh.. xD Elszakad tőle és feltápászkodik. Megigazgatja magán a felsőt, és egy mosollyal a fiú felé fordul*
|
*A simogatás fel se tűnik neki xD. A szavakra felpillant és elhúzza a száját.*
- Ez igaz..
*Néz félre, majd egy sóhajjal a plafonra pillant. A további szavakra ránéz.*
- Beszéljünk meg holnapra egy találkozót, mit szólsz?
*Dönti oldalra a fejét és lerakja a poharat a kisasztalra.*
|
*Hallgatja a szavakat és lassan elmosolyodik. Fel is nevet picit.*
- Hát igen.. a tanárok is csak dicsérik, Yama szokta mondani, bár.. morogva
*Húzza össze a szemeit vállvonva, majd bólint.*
- Összevesztetek, oké
*A további szavakra koppan. Ehhe...*
- Hé, ez most a legkevesebb.. kit érdekel az a fűszer? xD Tudom helyettesíteni mással is. Jah, igen, először segítened kell bejutni a konyhába >.<
*Eszébe jut a személyzet. Alkalmazottak.. na mindegy. Egy sóhajjal bepötyögi végre a taxi telefonszámát.*
- Nna, sose érünk haza, szóval telefonálok egyet, jó?
*Néz rá, majd megnyomja a zöld gombot, a füléhez emeli és vár. Pár pillanat múlva fel is veszik, lediktálja a címet, majd lerakja.*
- 5 perc múlva itt a taxi.. ha gyalog mennénk, sose érnénk a kastélyba
*Néz el az utca másik vége felé.*
|
*A kérdésre a földre néz, és lassan, halványan elmosolyodik*
- Kippei.. nagyon okos. Nem tudom, kitől örökölte, de szörnyen élesen vág az esze. Olvas minden apró jelből.. azonnal tudni fogja, hogy összevesztünk, amint belép a lakásba. Nem tudom, hogy megérzi-e, vagy hogyan jön rá.. de ő mindig tudja.. Pedig próbálom elrejteni előle a jeleket, de a végén ő lesz az, aki engem pátyolgat. Azt viszont nem szeretném, ha megtudná, mi történt. Legyen annyi, hogy csak összevesztünk
*Néz Yamára, majd le a földre, és lassan újból átkarolja a derekát. Eszébe jut valami, így egyből felkapja a fejét*
- Ó, ne haragudj, a fűszert elfelejtettem..
*Húzza össze lassan a szemeit. Tényleg csak a baj van vele..*
|
- Ne hálálkodj, csak igyál
*Felpillant a plafonra, és amíg gondolkozik, Kippei haját kezdi el simogatni. Ahhoz képest, hogy megint ő a hibás, elég jól elvan a lelkiismeretével xD Kippeit kezdi el fürkészni, majd egy sóhajjal abbahagyja a simogatást*
- A fiad nem fog örülni, ha itt talál engem is. Ha nem akarsz nagyobb balhét, el kéne küldened
*Húzogatja a száját, majd egy halvány félmosollyal két kézbe fogja Kippei arcát és lassan végigsimít rajta*
- Nyugi, nem okozok neked több fejfájást, majd kiosonok, amíg wc-re megy.
*Előhúz a szoknyájából egy zsebkendőt, és letörli Kippei kakaós-bajuszát*
|
*Tiltakozna, de már húzzák is be a szobába. Hé.. ő nem akar most lefeküdni vele >.< Na mindegy, lenyomják az ágyra. Pislog kettőt, majd a lány után néz. Zavartan megérinti a tarkóját, majd le is engedi a kezét.*
~Mit akarhat..?~
*Néz maga elé, majd felhúzza az egyik lábát és átkarolja. Néz ki a fejéből, ahogy Baby megjelenik, felpillant rá és visszaengedi a lábát a földre. A szavakra halványan elmosolyodik és átveszi a kakaót.*
- Hmm.. köszönöm
*Néz rá merengve, az átkarolásra sóhajt és a vállára hajtja a fejét. Egy ideig mereng, majd felemli a fejét és belekortyol az italba. De egyelőre szótlan.*
|
*Bólint egy nagyot, a további válaszra elhúzza a száját, majd félrenéz. Töpreng pár pillanatig, majd Kokorora néz.*
- Igazad van.. amúgy sem rajongna azért, hogy velem vagy.. minden bizonnyal. Nem azért, mert az apjához hasonlítom, félre ne értsd ^^" Csak ki tudja, mit hinne.. miért vagy velem. De mit fogsz neki mondani? Hol vagy? *-) Vagy miért vagy otthon? Bocsi, hogy ilyenekkel nyaggatlak, de ha valami oknál fogva engem is megkeres, és felőled kérdezősködik, ne mondjuk kétfélét ^^" *körbepillant* Miért is nem kocsival jöttem..?
*Suttogja maga elé, majd lenéz a két szatyorra. Hív egy taxit. Elszakad a lánytól és miközben hallgatja a választ, előszedi a telefonját.*
|
*Ahogy megáll, felé fordul, a taslira meglepődik. A tarkójához nyúl Yamát figyelve, ahogy ismét átkarolja, halványan elmosolyodik*
- Rendben. Köszönöm..
*Jegyzi meg a földre nézve, és ráérősen tovább indul. A meglepis részre kíváncsian Yamát kezdi el fürkészni, a továbbiakra viszont megrázza a fejét*
- Ne.. Kippei szereti az apját, jobb, ha vele marad. Ugyanúgy vigyáz rám, ahogy te.. ha mellettem lenne.. csak aggódna, és megpróbálna erős lenni, hogy támogasson. Nem szeretnék teher lenni a számára.. had élvezze a szünetet..
*Néz a földre, majd Yamára érdeklődve, hogy megérti-e az álláspontját? Amúgy is.. azt sem szeretné, ha a fia Yamát okolná a történtek miatt, vagy féltékenykedne, amiért a fiú ennyire törődik vele, míg az apja otthon van, "egyedül".*
|
*Ahogy megfogja a kezét, meglepődik. A kérdésre pislog kettőt, majd azonnal le is veszi a csizmáit. Nem kell győzködni.. xD*
- Na jó, gyere velem, szépfiú
*Fogja meg a kezét, és ha tiltakozik, akkor is bevezeti a hálószobába. Meg sem áll az ágyáig, szembefordul Kippeiel, és a vállaira téve a kezét lenyomja az ágyra*
- Maradj itt, mindjárt jövök
*Kacsint rá, miközben kisimít egy hajtincset az arcából, majd ha nincs ellenére, kiballag a konyhába. Levesz egy poharat, tölt bele tejet, megmelegíti, és amíg a mikróban forog, keres kakaóport. Csinál Kippeinek egy pohár kakaót, és 2 percen belül azt kevergetve megy vissza a szobába*
- Ha zűr van a fejedben, ez a legjobb
*Adja neki oda, és ha elvette, de még mindig ül, akkor belecsüccsen az ölébe és átkarolja a nyakát*
|
*Jogos, ott a pont. Neki mégis időre van szüksége, hogy átgondolja, innen hogyan tovább. A kérdésre sietve ránéz.*
- Nem azt mondtam, hogy menj el..
*Köhint egyet, majd a lány után néz. A szavakra bólint, majd gondol egyet és odalépve elkapja a lány kezét.*
- Nem maradnál inkább mégis itt? Nem lenne jó egyedül
*Engedi is el a kezét és merengve félrenéz.*
|
*Hallgatja a szavait és közben a fejét csóválja. Persze.. most lehet, hogy a kedve minuszban van, de majd Yama felviszi neki az egekbe ^^ legalábbis.. megpróbálja. A "szeretnék meghalnI" részre megtorpan és Kokorora néz rosszallón. Végighallgatja, majd aprót sóz a lány tarkójára.*
- Ne beszélj így >.< ilyet nem szeretnék mégegyszer meghallani, vili?
*Néz rá szigorúan, majd ismét átkarolja és továbbindul.*
- Tilos a halálról beszélni, vagy akár rágondolni is, megtenni.. azt is felejtsd el. Ameddig nálunk vagy, ezekkel a játékszabályokkal játszunk, oké?
*Néz Kokorora egy sóhajjal, majd kinyitja lent az ajtót és kilép az épületből, a lánnyal együtt.*
- Kapsz majd valami meglepit, szóval fel a fejjel.. hmm.. akarod, hogy a fiadért elküldjünk valakit? Nálunk van hely bőven, elférne ^^
*Érdeklődve ránéz.*
|
*Az átkarolásra felnéz Yamára, és lassan tovább indul. Hallgatja a szavait, de nem reagál, töri a fejét. Ahogy a végére ér, összeszűkülnek a szemei*
- Boldognak lenni.. *merengve felnéz a plafonra* Emlékszem, amikor megnyertük a rajzversenyt. Akkor még nevettem, verseket írtam neki, és elég volt annyi, hogy éveken át mellette ülhetek. Emlékszem azokra a pillanatokra, amikor úgy éreztem, tényleg szeret. Mostmár.. egy mumifikált zombiban is több az életkedv, mint bennem..
*Néz le a padlóra. És nem túlzott.. mikor nevetett utoljára? Mikor csinált bármi olyat, amivel önmagát boldoggá tette volna? Lehunyja a szemeit és lassan átkarolja Yama derekát*
- Szeretnék meghalni.. akkor elmúlna ez az érzés.. én csak akkor vagyok boldog, ha mellette lehetek..
*Vesz egy mély levegőt, és egy kicsit megremegve szorít Yama karolásán.*
- Nem akarok sírni
*Jelenti ki szigorúan, miközben arcát a fiú vállgödrébe fúrja*
|
*Időre.. hát azt kap rendesen, mert Kokoro nem jön vissza xD felnéz rá. Mi az, hogy össze van zavarodva? Mit kell ezen habozni? Valami megváltozott.. egy mély levegővel hátrébb lép, és összefűzi maga mögött az ujjait*
- Elmenjek?
*Biccenti félre a fejét kíváncsian, és megereszt egy halvány mosolyt. Nem várja meg, hogy a fiú válaszoljon, a csizmáihoz ballag és belebújik előbb az egyikbe, majd a másikba. Felhúzza rajtuk a zipzárt, végül Kippei felé fordul*
- Azért ha meguntad az időt, tudod, hol találsz ^^
*Szélesedik ki a mosolya, és végigméri a fiút*
|
*Baby átkarolására ránéz, a szavaira összehúzza a szemeit. Nyitja a száját, de a lány folytatja. Pislog kettőt, majd elnéz az ajtó felé.*
- Hát..
*Néz vissza a lányra. Most mit kéne mondani? Hogy oké, őt választja és eldobja a régi családját? A fiáról nem tud lemondani. Kokoro meg.. hát.. sose kötődött úgy hozzá, mint kellene. A földre pillant, majd lassan a lányra.*
- Össze vagyok zavarodva.. időre van szükségem
*Fogja meg a lány vállait és finoman eltolja magától.*
|
*A fejét csóválja és gondolkozik. A kérdésre sietve lepillant rá.*
- Haza se engednélek.. maradsz nálunk, ne aggódj
*Halványan elmosolyodik, ahogy a folyosó végén ismét megállnak ránéz. Hallgatja a szavait, majd bólogat. Hát tényleg nem jó. A kérdésre félrenéz.*
- Ilyen a szerelem.. csak te kicsit már túlzásba viszed
*Karolja át ismét és megigazítja a kezében a szatyrokat.*
- Menjünk, mielőtt a fiad hazaér.. bár szerintem Yamáékkal éppen hozzánk fognak jönni a strand után *-) gondolom..
*Von vállat, majd tovább indul, ha jön.*
~Ez így nem mehet tovább. Kippei nem érdemli meg, hogy szeresse.. Kokoronak kell egy új srác. Aki kedvesen bánik vele, gondoskodó.. meg hasonlók. De nekem nincsenek ilyen haverjaim >.< Viktooor.. segítségre lesz szükségem. Hmmm...~
*A földet kezdi el fürkészni, majd halványan elmosolyodik.*
- Egyet se félj ^^ egyszer minden jó lesz. Annyit szenvedtél már miatta.. itt az ideje, hogy végre boldog legyél, nem?
*Néz rá, majd inkább előre.*
|
*Nem tud sírni.. teljesen összeomolva érzi magát, de valamiért nem tud sírni. Talán elfogytak a könnyei.. az átkarolásra vesz egy mély levegőt, és csak úgy reflexből berántja maguk után az ajtót. Felnéz Yamára, majd visszahajtja a fejét*
- Sajnálom.. *dünnyögi halkan, hisz már megint pátyolgatni kell, és ugyanaz történik* Pár napig veled maradhatnék? Nem akarom, hogy a fiam így lásson..
*Elég halkan beszél, de Yama tisztán értheti. A folyosó végén azért megáll, egy kicsit maga elé néz a gyűrűjét babrálva, majd egy fáradt sóhajjal még mélyebbre hajtja a fejét*
- Talán.. tényleg nem jó ez így.. *abbahagyja a gyűrű babrálását, és a tincsei alá csúsztatja a kezét, a szája elé* Hogy tudom még mindig szeretni?
*Halkul el teljesen, és kicsit üveges szemekkel egy pontra mered a földön*
|
*Yama és Kokoro után néz, de mivel Kippei nem állítja meg őket, ezért ő sem teszi. A földet fürkészve megvárja, hogy elmenjenek, és szépen lassan elengedi a fiú karját. Egy ideig gondolkozik, majd felé fordul. Most kéne megragadnia az alkalmat.. szóval elé lép, és egy gyors mozdulattal átöleli a mellkasát*
- Maradj velem!
*Kérleli, a mellkasára hajtott fejjel, és olyan szorosan öleli, amilyen szorosan csak tudja*
- Ti nem illetek össze.. *talán mert mindig bekavar* Még harcolni sem tud velem, Érted.. *talán mert annyiszor megcsalta már* Nem izgat a fiad, csak válassz engem.. ne őt..
*Fogalma sincs, milyen stratégia most eljátszani az érzékeny kislányt. Annyi a gáz benne, hogy most, nem úgy, mint általában, nem minden hazugság, amit mond. Valami kavarog benne..*
|
*Ahogy Baby elkapja a karját ránéz, a szavaira meghökken. Tessék? :| Pislog kettőt és Kokorora néz, a válaszát hallva összeszűkülnek a szemei. Ez.. hülyeség. Össze van zavarodva >.< De Kokoroék már mennek is. A karját nem húzza vissza Babytől. Vesz egy mély levegőt. Jó. Majd ha hazajön, megbeszélnek mindent, mint mindig. És megy minden tovább, ahogy eddig. Bólint egyet és Babyre néz, végül a földre. Nem tudja hova tenni a lány kijelentését..*
|
*Kippei mozdulatára összehúzott szemekkel visszanéz, Babyére meglepődik és ő is megáll egy pillanatra, Kokoroval. A szavaira eláll a lélegzete egy pillanatra, annyira meglepődik xD. Egyrészt, hogy milyen alapon mondja azt, hogy Kokoro nem érdemli meg.. másrészt, mi az, hogy az övé? xD Na mindegy. Kokoro válaszára elhúzza a száját, de tovább is megy.*
- Ne is törődj vele. ő nem érdemel meg téged
*Karolja át a vállait szabad kezável és megcsóválja a fejét. Kippei egy szemét..*
|
*Ahogy Yama megjelenik mellette, nem néz rá, a húzásra ellazítja az ujjait, minek következtében elejti a szatyrot, de nem igazán foglalkozik vele. A földre nézve Yama után lép, elhúzódva Kippei érintésétől, Baby mozdulatára viszont felpillant, és egy picit megáll. A lányra néz, állva a tekintetét, majd lassan, igen lassan lejjebb hajtja a fejét, így tincsei az arcába omlanak*
- Tudom
*Jelenti ki félhangosan, és hagyja magát elhúzni Yama által, sőt, felzárkózva mellé kicsit gyorsabb távozásra próbál váltani*
|
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
