|
Témaindító hozzászólás
|
2007.10.02. 06:05 - |
| >>Ideiglenes<< Tantermek sokaságát nyomorították be az első emeletre. Szünet a folyosókon töltendő, az órák általában 7:10kor kezdődnek. |
[457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
*Amint Viktor visszaszól Corninak elneveti magát, majd a szájára tapasztja a kezét. Kippei válaszára eltöpreng. De most nem válaszol. Látja, hogy kezdeményezett egy beszélgetést, így oldalra dönti a fejét, s mély levegőt vesz. Csöngethetnének már..*
|
*Látja, hogy Corniék jól elbeszélgetnek a fagyiról, így egy sóhajjal ismét a füzetére mered. Elhúzza a száját és felhúzza a vállait, úgy húzza az orrához a füzetet. Ahogy Kippei felé fordul, kíváncsian ránéz a szeme sarkából, a szavait meghallva meglepődve felemeli a fejét, és felé fordul.*
- Ho-hogyan?
*Pislog nagyokat, és a fiú arcát kezdi fürkészni.*
~Elhatározom, hogy rá se nézek, és most.. mi ütött belé? Eddig észre se vett, most meg bocsánatot kér? Annyira aranyos..~
*Oldalra billenti a fejét egy mosollyal, és bólint.*
- Nincs semmi baj
*Eltöpreng, de inkább nem nézi meg Kippei homlokát. Visszafordul a füzete felé, de a szeme sarkából őt figyeli végig.*
|
*Viktor visszabeszélésére füst tör elő az orrlyukaiból és elvörösödik a feje, kilépne a fiú felé de Carmen átöleli a hasánál. Viktor felé kalimpál, a kérdésekre morogva válaszol.*
- 7. hónap, igen, kék-rózsaszín, Párizsba...
*Kalimpálódzik tovább, ám az utolsó kijelentést meghallva ellazul, mutatóujját alsó ajkára nyomja, és szendén lepislog Carmenre.*
- Sü-ti..?
*Pislog kislányosan, hirtelen felcsillannak a szemei (mint a képen).*
- Fagyikehely sok sok csokiöntettel??
*Ül vissza a helyére, és két kézbe fogja Carmen egyik kezét.*
|
*Ahogy a könyv a fiúk fején csattan, felszisszen, ám ahogy Viktor visszaszól, rémült arcot vágva elhúzza a száját, felpattan és átöleli Corni hasát.*
- Milyen nagy máár! Hány hetesek is, illetve hány hónaposak? Vettetek már babakocsit? Milyen színű lesz a szoba? És hova mentek nászútra? Képzeld, ez az utolsó óra, ha akarod utána beülünk valahova! Süti..süti! Egy nagy doboz süti, fagyival!
*Pislog fel Cornira reménykedőn, s ha visszaül, elengedi.*
|
*Az első levelet olvasva oldalra dönti a fejét, s már írna vissza, mikor belép Kokoro. Felnéz rá, majd még egy levelet kap. A szöveget olvasva értelmes arcot vág, majd Kokorora néz.*
~Egy hétig vele? Járni? Hát.. megpróbálhatom. Nem tudom mit akarnak ezzel, de legyen nekik gyereknap.~
*A levélhez fordul, s választ ír.*
- "Oké. Megteszem. Mibe fogadunk egyébként? Egy hétvége a barátnőitek nélkül? Benne vagytok? :D Ha én meg tudom tenni ezt kérem, ha pedig nem sikerül, akkor megteszek nektek valamit. Találjatok ki valami próbát.. nna, akkor behálózom.."
*Gondol itt Kokorora, összegyűri a papírt, s visszadobja Yamának. Kokoro felé fordul, majd oldalra dönti a fejét. Eltöpreng. Hogyan kezdje? Áhá, igen.. elhúzza a száját.*
- Bocsánat az előbbi miatt.. nem akartalak megbántani
*Dönti oldalra a fejét, de nem veszi le szemeit a lányról.*
|
*Amint fejbevágják felszisszen.*
- Héé! Cornii! Ne bántsd a gyermekeid apját!!
*Csattan fel, s feláll, az asztalra csap. Összehúzott szemekkel nézi szerelmét, majd szemforgatva visszaül a székre. Sóhajt egyet, amint Yama megírja Kippeinek a dolgot a fiúra sandít, s kíváncsian várja a reakciót. Kokorora sandít, majd oldalra dönti a fejét.*
~Szerintem össze fognak jönni.. ha ez nem segít nekik, akkor semmi. Bár.. hmm.. nem tudom milyen Kippei. Én ha nem is a fogadás miatt, de beleszeretnék egy lányba, ha vele kellene lennem.~
*Vonja meg vállait, s Kippeit kezdi el figyelgetni, majd egy sóhajjal Cornira néz.*
|
*Ahogy visszakapja a levelet már épp olvasná, mikor fejbetalálja egy könyv.*
- Áú!!
*Nyúl a fejéhez, majd zavartan megdörzsöli a helyét. Cornira néz.*
- De.. én nem is kértem tőled ilyet
*Teszi karba kezeit, majd a levelet olvasva sóhajt. Nem válaszol Vitkornak, elővesz egy másik papírt, s írni kezd.*
- "Kippei. Benne lennél egy fogadásban? Nem hiszem, hogy meg mered tenni, de ez csak rajtad áll. Ha nem teszed meg.. akkor.. ne akard megtudni mi lesz."
*Húzza össze szemeit, majd megvonva vállait Kippeinek dobja. Ekkor jön be Kokoro.*
~Pont jókor.~
*Elővesz egy másik papírt, s ismét írni kezd.*
- "Az a feladatod, hogy egy hetet ki kell bírnod Kokoroval. Járnod kell vele. Képes lennél rá?"
*Gyűri össze, s ezt is odadobja Kippeinek, majd elégedetten hátradől a székben.*
|
*Nem igazán érdekli, meddig ül és rágódik.. lassan ráveszi magát, és amint felszáradtak a könnyei, a csempébe kapaszkodva talpra húzza magát. Sóhajtva megtörli a szemeit, kiballag a tükörhöz, és a tükörképére mered. Kisírt, vörös szemek, gondterhelt arc..ez így nem jó. Lehajol, megnyitja a vizet, majd arcon fröcsköli magát, és felegyenesedik. Megerőltet egy mosolyt. Így már jobb.. bólintva elzárja a vizet, s a terem felé lépkedve megtörli az arcát. Ujjait a kilincsre fűzi, mély levegőt vesz, majd elhatározva magát belép.*
- Elnézést a késésért.
*Ereszt meg egy mosolyt a tanárnő felé, és szemlesütve a padjukhoz sétál. A földet fürkészve leül, és elbújik az irodalomfüzete mögé.*
|
*Az utolsó soroknál jár, de mivel azokat kívülről tudja, felnéz. Viktorék levelezgetését kiszúrja, elkerekednek, majd összeszűkülnek a szemei, feláll és elkezd sétálni a padok között.*
- S Kálvin János 1517ben protestáns egyházakat hozott létre, Wittenbergben.
*Ahogy Viktorék mögé ér, hirtelen meglendíti a könyvet, és ha nem figyelnek fejbevágja előbb Viktort, aztán Yamát.*
- Így adom oda legközelebb lemásolni a leckét!!
*Szusszan fel, majd duzzogva sarkon fordul, visszarobog a székéhez, leül, becsukja a füzetét, és a hasát kezdi el cirógatni sértődötten.*
|
*Ahogy elrepül Corni tolltartója az orra előtt, behúzza a nyakát, amint az övé nagyokat pislog. Kippeire néz, majd a tolltartójára, végül szemrehányón Cornira, de mivel a lány folytatja a leckét, szemforgatva sóhajt, és felkönyököl. Aggódva az ajtóra néz, és eltöpreng.*
|
*Amint egy tolltartó koppan a fején felkapja a fejét felháborodottan.*
- Nnaaaaa!!
*Nyúl a fejéhez, majd összehúzza szemeit. Carmen tolltartójához nyúlva elhúzza a száját, ekkor lép be Yama. Elmosolyodik, majd hátradől a székében. Nézi, ahogy leveleznek, s összehúzza szemeit. Amint Naru kimegy, utána néz, majd az asztalra dőlve elkezdi birizgálni Carmen tolltartóját. Ha kell, visszaveheti. xD Kíváncsian Yamáékra néz, majd a tanárra.*
~Miben mesterkedhetnek? Nagyon gyanúsak.. mindegy.~
*Sóhajt szemforgatva, s mély levegőt véve az ajtóra néz. A szájába vesz egy tollat, s unott arcot vágva felkönyököl, s a falon levő kis táblácskákat kezdi el figyelgetni.*
|
*Amint fejbevágják egy tolltartóval felszisszenve odakap.*
- Hé!
*Kapja szája elé a kezét, s megsimizi a fejét. Bibis lett :'(. Ártatlan arcot vágva pislog Corniékra, majd megfogva a tolltartót kutakodni kezd benne. Elvigyorodik, elővesz egy rózsaszín tollat, majd egy fintorral vissza is teszi. Ekkor lép be Yama, lenéz rá, majd visszatemetkezik a tolltartó rejtelmeibe.*
~Blőe.. fura ízlésük van a lányoknak..~
*Rázza meg a fejét, de ahogy Yama odacsúsztat neki egy levelet felkapja a fejét. Elolvasva összehúzza a szemeit, s előkapva a rózsaszín tollat választ ír.*
- "Nem rossz ötlet. Sőt! Mi legyen a tét? Mert ha az nincs, nem fogja elhinni. xD Izé.. fura ízlésük van a lányoknak,nem? Izé.. vissza.. nem tudom, hogy Kippei hogy fog állni a dologhoz, de egy próbát megér. Vágjunk bele! Most megírjam neki? Vagy megírod?"
*Gyűri össze, s dobja vissza Yamának, majd a kezében lévő tollra néz. Megrázza a fejét, s gyorsan visszateszi Corni tolltartójába. A pad szélére csúsztatja, majd megcsóválja a fejét.*
|
*A szavakra Narura néz, majd sóhajtva a földre. Ahogy visszaérnek a terembe körbenéz, majd biccent bátyjának, s visszasiet a helyére. Carmenre nézve oldalra dönti a fejét, majd leül. Viktorra nézve elhúzza a száját, s előveszi a füzetét, majd Cornira néz. Összehúzza szemeit, majd az ácsorgó Narut kezdi el nézni. A szavaira integet neki, majd a füzetére nézve elmereng.*
~Kippei.. meg Kokoro. Hmm.. talán, ha..~
*Néz Viktorra, majd összehúzza szemeit.*
~Szerintem egész jó megoldás lenne.. egy próbát megér..~
*Kap elő egy papírkát, s írni kezd rá.*
- "Na, kitaláltam valamit Kippeiéknek. Össze illene Kokoroval.. nem? Arra gondoltam, hogy Kippeinek kitalálhatnánk egy feladatot.. ilyen fogadás féleség. Járnia kell egy hétig Kokoroval. Talán ezen az egy héten meg is szereti a lányt. Nem? Te hogy látod a dolgokat?"
*Gyűri össze, s Viktor elé csúsztatja. A tabárra nézve elmereng.*
|
*Látja hogy a fiúk eléggé nem figyelnek. Carmen már igen.. kritikus szemekkel nézi fél szemmel Viktorékat, néha megköszörüli a torkát, majd megunva ezt felkapja a tolltartóját és Viktor feje felé dobja, majd ezzel a lendülettel Carmenét is felkapja, s azt meg Kippei fejéhez vágja. Elégedetten bólint egyet, és összehúzott szemekkel tovább olvas, mikor kopognak. Már a tankönyvéért nyúl, de Narumit meglátva fel is enyhül, és elmosolyodik. Yamát kezdi el fürkészni, miközben végigsimít a hasán, és egy mély sóhajjal hátradől. Miután Narumi kiment, sürgetőn Yamára pislog, és sóhajt.*
- Szóval, ott tartottam hogy, reformkor..
*És folytatja a maradék másfél oldalt..*
|
*Ahogy Corni belerúg a sípcsontjába, megrezzenve felkapja a fejét.*
- Áú!
*Gyorsan a szájára csap, majd engedelmesen maga alá húzza a széket, Corni felé fordul, és elkezd szorgalmas kislányként figyelni, és jegyzetelni. Ám amint nyílik az ajtó, lelkesen odakapja a pillantását, azt remélve hogy barátnője az. Naruékat meglátva nem csalódik nagyot, széles mosollyal integet a fiúknak, és elkezdi Yamát fürkészni. Miután Naru percekig itt időzik, oldalra dönti a fejét, a szavaira kuncog egyet, visszainteget, majd gyorsan ismét Cornira tereli figyelmét.*
|
*Ahogy öccse az arcához nyúl, zavart vigyorral elkezdi dörzsölgetni a tarkóját.*
- Nem akartam nagyot, de egy verekedés tényleg megkönnyít.. és kíváncsi voltam milyen erős vagy.
*Rángatja meg zavartan a vállait, majd egy sóhajjal a terem felé indul. Közben elég erősen mereng.. az ajtóhoz érve öccse vállára teszi a kezét és már nyúlna a kilincsért, de eszébe jut hogy Yama is vele van, így bekopog, és csak utána nyit be.*
- Visszahoztam..
*Húzza széles vigyorra az ajkait, betámogatja Yamát, majd rákacsintva rámutat.*
- Suli után találkozunk.. áá irodalomóra? Mindig kettes voltam belőle
*Dugja zsebre a kezeit, és megáll az ajtóban lazán. Elkezdi figyelni a termet, pár percig biztos áll így, de ha megérzi magán a tanárnő szúrós pillantását, zavartan behúzza a nyakát.*
- Hopp, nekem dolgom van.. ki kell készítenem egy alattatok levő osztályt. További jó irodalmazást
*Biccent a többieknek, Carmennek integet is egy kicsit, majd ha nincs ellenvetés, kiballag.*
|
*Követi Viktor példáját, s a padra feküdve pislog fel, majd ásít egyet, s elhelyezkedve lehunyja szemeit. Azért figyel.. xD*
|
*Amint Corni elkezdi olvasgatni a leckéjét a padra dől, s szépen lehunyja szemeit. Ő pihenni fog, és kész! Néha felpislog, majd ismét lehunyja szemeit.*
|
*A hajborzolásra már nyitná a száját, hogy mondjon valamit, de nem teszi. Oldalra fordítja a fejét, s elgondolkodik. A szavakra odanéz, s biccent.*
- Megyek.. *töprengve bátyja mellé lépked, felnéz rá, majd lehajtja a fejét* Naru..
*Felnéz rá, majd megrázza a fejét. Annyi gondolat kering a fejében, hogy már össze van zavarodva. Nem tudja kifejezni magát. Az arcához nyúl, ahova az imént Naru ütött, majd ránéz.*
- Mostmár tudom, miért vagy ennyir erős..
*Mosolyodik el kissé, majd sóhajtva félrefordítja a fejét. Nem lehet már annyira kicsi, hogy a bátyja nyakán lógjon!! De mégis jó lenne.. elhúzza a száját, s zsebredugja kezeit. Elindul Naru mellett, ha elindult, ha nem, akkor csak várakozón a földet fürkészni.*
~Nem tudom elhinni... mi van, ha egyszer csak nem jött volna haza? Az sokkal nagyobb fájdalmat okozott volna, mint hogy Carmennel volt.. nem bírom elhinni..~
*Húzza el a száját, s sietve megrázza a fejét.*
|
*Na, hát akkor belekezd. Értelmes, lassú olvasás, jól kihangsúlyozva, és mindent kétszer elmond. Néha felnéz, és kommentálja is saját irományát egy-egy zavart kiegészítéssel. Ahogy Carmen elfekszik, komoran felnéz rá, összehúzza a szemeit, majd egy jól irányzott oldalmozdulattal belerúg padtársa lábszárába. Durcás arccal bólint egy aprót, majd lelkesen tovább olvas. Lapoz egyet.. ez volt az első oldal a háromból. Mély levegőt vesz, egy köhögőgörcsig megáll, majd tovább olvas. Marha izgi ^^*
|
[457-438] [437-418] [417-398] [397-378] [377-358] [357-338] [337-318] [317-298] [297-278] [277-258] [257-238] [237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
