|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 22:46 - |
|
Az istállóba belépve két soros angol boxokra bukkanunk. A hely közöttük igen tágas, így gyakran bent szokták nyergelni-illetve pucolni lovaikat. Az istállóban trágya szaga keveredik a szalmáéval, ami csodás összhangot nyújt. Itt találhatóak a bérlovak, valamint a sérült, beteg lovak. |
[56-37] [36-17] [16-1]
*Meghökken mikor Baby győz, majd odasétál Sorához, át is ölelné, de a lány ellöki magától.*
-Mi a baj, Sora? Nem a világ vége, hogy vesztettél.-
*Ekkor kezdi el a lány mondani, a "nyereményt". Franco ledöbben, majd ökölbe szorított kezekkel néz fel Babyre, majd lenyugtatja magát. Illetve, nem nyugszik le teljesen. Sora elfutott, nem megy utána. Közelebb lép Babyhez, s meglendül a keze. Ezt már biztos nem tudta kivédeni.*
-Hogy tehetted ezt? Nem vagyok egy tárgy, amit ide-oda dobálhatsz? Miért jó ez neked? Más szívét összetöröd, s most az enyémet is.-
*Megrázza a fejét, s mégegyszer meglendül a keze, bár a könnyektől biztosan nem lát már, s nem találja el a lányt. Ezután a földre rogy. Most olyan mint egy lány, aki sír egy fiú után, de ez most lehet fordítva van. Baby szemébe néz.*
-Hogy merted megtenni...-
*A fölrde néz, s behunyja szemeit. Megpróbál megnyugodni, s eszébe jut, hogy nem is jártak, semmisem volt köztük, de akkor miért fáj ennyire?*
|
*Nagyon örül, mostmár jöhet bármilyen megterhelő, ki fogja bírni! Ezért teljesen meglepődik a feladatot hallva. Bátorsági? Odaáll Baby mellé, és az óra elindul. Számára sohasem volt egy perc ilyen hosszú idő. Erőt vesz magán, a karhoz lép, és ráfonja ujjait. Ekkor fülébe csendül édesanyja hangja, s óvó arckifejezése..mennyiszer mondták neki, hogy az ilyen nagyon rossz tréfa, lehet, hogy valaki tényleg bajba szorul, és elhalászunk előle egy tűzoltóautót. Ő mindig is jót akart másoknak, hogy legyen képes egy ilyen bunkóságra? Pedig csak le kell nyomnia..megnyomja, és vége, sosem fog kiderülni, hogy ő volt. Így viszont csalódni fog magában..de Franco? Összezavarodva engedi el a kart, csak arra eszmél fel, hogy Baby mellé lépve megrántja. Lehunyja szemeit, fejét lehajtva sóhajt fel. Vesztett.
Legszívesebben kérne egy percet, hogy összeszedje magát, de máris tartania kell magát az ígérethez. Elfogadta a kihívást, és ez egy fair, igazságos párbaj volt. Ha Franco oda akarna lépni hozzá, elhátrál tőle.*
- Gratulálok Baby, te győztél. Úgy szólt az alkunk, hogy ha te győzől.. *nyel egyet, mély levegő, felnéz a plafonra, de véletlenül sem a fiúra.* félreállok az útból. Nem beszélek Francoval, nem köszönök neki, nem gondolok rá, és még csak rá se nézek. Megígértem, hogy jó messzire elkerülöm, és..békén...hagylak..titeket...
*Ennyi lenne? Alig egy óra alatt megint minden megváltozott? Tesz még egy lépést hátra, még motyog valami bocsánatot, és kiszalad az istállóból. Nem érdekli, hogy zuhog az eső, megáll és letérdel a fűbe, nem néz hátra, nem megy vissza..hagyja, hogy az eső ismét eláztassa minden porcikáját, és rendbe szedje tomboló gondolatait, hevesen kalapáló szívét, és azt az apró könnycseppet, mely szempilláján éktelenkedik..*
|
- Azt jelenti.. és még a sztárok is hibáznak..
*Válaszol szemforgatva, csak az hoz neki jobb kedvet, hogy a következő feladatot ő biztosan teljesíteni fogja. Sora viszont.. megvárja, hogy a lány kiörömködje magát, s két tenyerét összedörzsölve kihúzza magát.*
- Jöjjön az utolsó.. és ne feledd, benne volt a nyereményemben, hogy neked kell elmondanod.
*Húzza gúnyos mosolyra a száját. Ezt amolyan lelkesítő szövegnek szánta.. az istálló ajtóhoz lépked, az utolsó box mellett van egy piros kis kar, mely le van fedve egy felnyitható alumíniumlappal. Felnyitja, és a karra bök*
- Gondolom tudod mi ez. Ez a tűzjelző.. ha lenyomod a kart, az nem csap semmilyen zajt, csak kihívja a tűzoltókat, akik minden, még az április elseji tréfára is kijönnek. Hát akkor, húzzuk meg.
*Kaján mosoly.* Adok neked egy perc előnyt. Ide állsz mellém, neked másfél perced van, hogy lenyomd, nekem fél. Ha előbb nyomod le, mint én, győztél. Ha viszont én nyomom le előbb, te győztél..és van 1 perc előnyöd, hogy végiggondold, viszont ha lejárt az egy perc, már én is megmozdulhatok. Na, gyere már!
*Inti magához a lányt. Most Során múlik minden.. a karóráját nézi, nem kérdezi meg, hogy felkészült-e.*
- Óra indul!
*Jelenti ki határozottan, türelmetlenül várva, hogy leteljen az egy perc. Ha Sora lenyomta, hát.. némaságba burkolózva durcázik, és megpróbál csendben meglógni. Ha nem nyomta meg, akkor az egy perc leteltével azonnal megmozdul. A kis karhoz lép és lenyomja, majd felengedi. A mellette levő gomb pirosan kezd világítani, majd kihuny, jelezve hogy a tűzoltók vették a kamu riasztást. Elégedetten rányomja az aluminíum fedőt, és megpördülve Sorára vigyorog.*
- Én győztem! Mondtam, hogy én fogok!! És most gyerünk, meséld csak el a barátodnak a nyereményem..
*Teszi karba a kezeit hatalmas, büszke, és öntelt vigyor kíséretében.*
|
*Baby káromkodására felnevet, s várja Sorát, hogy végezzem. Mikro végzett, örömmel látja, hogy sikerült neki. Visszamosolyog a lányra, majd közelebb lép hozzájuk, s gúnyosan Babyre néz.*
-Na? Nem megy ez kis apró feladat? Ehh.-
*Neveti el magát, majd gratulál Sorának.*
-Ügyes voltál! De még hátra van egy próba..-
*Néz kíváncsian Babyre.*
-Mi az utolsó próba?-
|
- Jól vagyok!
*Fogja meg mosolyogva Franco kezét, s követi Babyt. A feladatot hallva lelkesen bólint.*
~Ez csukott szemmel is menni fog! MII? Na ne! Nem gondoltam komolyan!!~
*Nem nagyon tud tiltakozni, már nyomják is a kezébe a kellékeket. Mély levegőt vesz, felköti a kendőt, és kitapogatja a kantárt.*
- Mehet..
*Erősen koncentrál, maga előtt felidézi a kantárt, amit ugyan nem lát.. nem sieti el a dolgot, minden szíjat végigtapogat újra, hogy jó helyen van-e. Hallja Baby káromkodását, de ez sem zavarja meg, utána nem sokkal veszi le a kendőt.*
- Kész nekem is!
*Remekművére néz, mely ugyan kicsit rendellenesen kicsi, csikó méretű, de helyesen lett összerakva. Kábán elmosolyodik.*
~Sikerült! El se hiszem!~
- Akkor ez..azt jelenti hogy..?
*Boldog mosollyal Francora néz*
|
- Nem kértem, hogy segítsen! Ez egy párbaj, teljesen fair volt
*Vág vissza Franconak, s a botot a földre dobva szökken le.*
- Gyertek, ez volt a veszélyes, a következőnél igazán béna vagy, ha megsérülsz..
*Besiet az istállóba, s a párost megvárva kicsavarja a hajából a vizet. Eltűnik egy pillanatra a nyergesben, majd visszajön két kantárral, melynek mindegyik szíja ki van csatolva.*
- Láthatod, hogy ez egy teljesen alapkantár. Annyi a dolgod, hogy tetszőleges méretre összeszíjazgatod a megfelelő módon..
*Hagyja, hogy a lány beleélje magát.. de jön a hidegzuhany.*
- Mindeközben csukva lesz a szemed. Láthatod te is, mindkettő egyforma, egyenlő esélyeink vannak!
*Odanyomja neki a kantárt és egy kendőt. A kantárt ledobja a földre, majd felköti a kendőjét, és lehajol érte.*
- Állva, üllve, fekve, ahogy jól esik. Mehet?
*Ha a lány válaszolt, nekikezd. Félvállról veszi a feladatot az előző győzelme miatt. 10-15-talán 20 percbe is beletelik, mire letépve a szeméről a kendőt felkiált.*
- Kész!
*Vigyorogva a magasba emeli a kantárt, melynek az orrszíja nem stimmel.. mérgesen a földhöz vágja.*
- A fenébe!
*Sorára néz, és nagyon reméli, hogy ő is elrontja, és akkor ez egy döntetlen lesz.*
|
*Nevetve megrázza fejét, majd nem ellenkezik. Elindulnak.*
-Nem, nem. A teát én főzöm meg neked, az biztos. Most az ebédlőbe megyünk először, aztán a dokihoz és erről nem nyitok vitát!-
*Makacsságát megint megmutatja, ám egy hncut kis mosoly is megjelenik arcán. Mennek, sétálnak be az akadémiára, s megbotlik a fiú. Pont a fájós bokájával.*
-Aú!! A fenébe!! Már megint!!-
*Elengedi Sorát, s a bokáját fogja meg jó erősen, hátha attól kimegy belőle a fájdalom.*
-Na jó, ebből elegem van.Áh, ez a balszerencsás napom..-
*Elindul egyedül, majd visszanéz a lányra.*
-Gyere...-
|
*A fiú makacssága cseppet sem lepi meg, ő is dacol az orvos ellen, dehát.. végülis belegondolva, nem az anyja, nem erőltetheti rá azt, amit nem akar. Kezét megtörli a pólójában, beleegyezőn bólint.*
- Megyek veled!
*Csak akkor jön rá, milyen kétértelmű a kijelentése, mikor már Franco mellett áll. Elvörösödik, kapkodva kiegészíti magát.*
- Mármint, elkísérlek a szobádig! Mégsem mehetsz fájó bokával egyedül.
*Nem vár beleegyezért, ha a fiú nem ellenkezik, akkor a karját válla köré húzza, saját karjával pedig átfonja Franco derekát.*
- Támaszkodj rám nyugodtan! Na, indulás, szép lassan. Azt hiszem inkább én főzök teát neked, nem pedig fordítva
*Mosolyog Francora nézve, de összpontosít a haladásra is.*
|
-Jajj de Sora! Az más. Nem kell jég, köszi. Meg leszek nélküle is.-
*Makacs, akárcsak egy öszvér. Zavartan érzi magát, mikor a lány majdnem ráesik, de ezhamar elmúlik. Nézi, ahogyan a lóval, tesz-vesz, s végül elkészül. ELmosolyodik, mikor Sora kihúzza magát elégedetten.*
-Úgy látom jó munkát végeztél. Szerintem, ha felnősz a lovakkal kellene foglalkoznod. De ez csak egy tanács.-
*Kacsint rá a székből, majd mepróbál felállni. Nehezen, de végül sikerül. Megtámaszkodik a szék támlájában, majd int a fejével.*
-Mennyünk. Az lesz a legjobb, ha lefekszem.-
|
- Dede, ha nekem kell orvos, neked is kerítünk jeget.
*Eltöpreng, mikor a fiú megfogja a kezét. Zavarát lenyelve mosolyodik el*
- Ez nem fáradtság, te is annyit segítettél nekem! Akkor csináljuk azt, hogy elvisszük egymást orvoshoz. Én a náthám miatt, te a bokád miatt, rendben?
*Mosolya kiszélesedik, ekkor érzi meg a lökést hátulról. Kis híján ráesik a fiúra, még jó, hogy sikerült megkapaszkodnia a szék támlájában. Hátranézve látja, hogy a türelmetlen, és vélig lenyergelt Fantom lökdösődik.*
- Hopsz, tényleg, gyorsan lekantározlak és átpucollak..
*Veszi kézbe a sikeresen megtalált szerszámosdobozt, s annak tetejét felnyitva szépen előpakol. Lekantároz, majd sietve átpucolja a csődört, igyekszik Franco miatt, de alapos Fantom miatt. Miután végzett lábával lecsukja a doboz tetejét, behessegeti a boxába a lovat és rácsukja a boxajtót.*
- Kész vagyok!
*Húzza ki magát büszkén egy pillanatra*
|
*Ránéz Sorára, mikor megállítja a kezét-*
-Most ezt miért csináltad? Bántott volna, nem?-
*Sóhajt egyet, majd megrázza a fejét. Hagyja "menekülni" a lányt. Kedvesen mosolyog a lányra, mikor észreveszi fájós bokáját.*
-Áh, semmiség. Bent kicsit ideges voltam, hogy nem találom a pucolószerszámokat és elszabadultak az indulatok..-
*Nevet fel halkan.*
-Ne, nem kell jég. Megvagyok anélkül is. Majd kiheverem.-
*A lány leülteti a legközelebbi székre. Franco nem tud ellenkezni vele, így csinálja amit kell. Megfogja a lány kezét.*
-Nem kell fáradnod értem.-
|
*Hát ő is meglepődik, mikor Franco elkapja a kezét, és akkor is, mikor Sora a fiúét. Megmukkani sem tud, már megint megsérült a büszkesége.. ki kell találnia valamit..valamit.. látja, hogy ha nem siet, akkor viszont ő is megsérülhet. Nem fáradozik a köszönéssel, tesz egy lépést hátra, majd sarkon fordulva kirohan. Sírna? Nem nem, csak belement valami a szemébe..*
|
*Teljesen meglepődik, mikor Baby keze meglendül, és akkor is, mikor Franco elkapja. Hát, ilyen se fordult vele még elő.. a kérdésre csak bólint, torkán egy hang sem jön ki. Ám most ő fogja meg gyorsan a fiú magasba lendülő kezét, mielőtt teljesen elszabadulnának az indulatok.*
- Hagyd!
*Bűntudata lenne, ha Franco megütne egy lányt, miatta.. afelől nincs kétsége, hogy Baby el fogja húzni a csíkot, viszont látókörébe esik a fiú fájó bokája.*
- Mi történt a lábaddal?
*Aggódó tekintettel néz fel a fiúra, és ha a lány elment, az első legközelebb eső székre igyekszik lenyomni.*
- Ne erőltesd a lábad, hozok rá jeget!
~De honnan?~
*Forog körbe kapkodva, mintha csak az élete múlna pár jégkockán.*
|
*A falhoz támaszkodva meghall két hangot, Soráét és Babyét.*
~Baby, hogy kerülne ide?~
*Aztán meghallja véletlenül, hogy vitáznak, s Sora "Kitárja' a lelkét neki és azt mondja, hogy lehet érez iránta valamit. Ez igencsak meglepi, majd hallja, hogy Baby egyre dühösebb. Ekkor fájós bokájával gyorsan kikecmereg, nehogy baj érje a lányt, mármint Sorát. Épp elkapja Baby kezét, így nem csattan el a pofon. Ezután féltő arctekintettel néz rá Sorára.*
-Jól vagy?-
*Babyre egyre dühösebb, majd neki lendül meg a keze. Ha nem vigyáz a barnahajú, akkor ez biztosan nyomot hagy neki..*
-Most pedig takarodj!-
*Jelenti ki, vagy inkább felszólítás, neki mindegy. Csak mennyen el az a liba.*
|
*Sora szavaira sértődötten megvonja a vállait. Számára minden fiú csak tárgy, akármit is mond egy egyszerű lány.. a kiabálás viszont.. mélyen megbántja. Igaz, hogy abszolút jogos, de akkor is, szíven üti.*
- Gyűlöllek!
*Ordít torka szakadtából, keze ezzel egy időben lendül meg, és ha Sora nem hárítja el valahogy, amire a gyorsaság miatt nincs sok esély, egy igencsak nagyot csattanó pofont kever le neki. Erőből, nőiesen, törékenységét meghazudtolva. Még levegőért is kapkod a végén, dühtől kipirult arccal.*
- Tiszta szívemből gyűlöllek! Ez még csak a kezdet, átkozni fogod még magad, amiért ilyet mertél nekem mondani!!
*Harapja le a fejét, arról persze fogalma sincs, hogy Franco is a közelben van. Sarkon fordul, és ha nem tartják vissza, kisiet az istállóból.*
|
*Hagyja magát visszafordítani, viszont Baby durva szavai egyre nagyobb hatással vannak rá. Felháborodva teszi csípőre a kezeit*
- Eszem ágában sincs lestoppolni, nem vagyok olyan, mint te! Lehet, hogy érzek iránta valamit, de Franco nem egy tárgy, amit meg kell szerezni, vagy le kell stoppolni, ezt jó, ha felfogod!
*Nem, a hirtelen meggyógyuló boka tényleg elkerüli a figyelmét, de talán jobb is..mivel így lenne egy-két szép szava. Bár már bánja, hogy bűntudatot érzett a fellökés miatt. Nyugalmat erőltet magára, szemeit lehunyva igyekszik a hangjára is.*
- Lehet, hogy álszent vagyok, vagy kétszínű, de még mindig nem vagyok olyan, mint te. És ennek csak örülni tudok. Nem tudom, hogyan nevelt az a "nagyon gazdag apucid", ha ilyen érthetetlen gondolkozású tyúk lett belőled. Nekem ugyan meghaltak a szüleim, de inkább árvaházba mentem volna, ha tudtam volna, hogy ilyenné nevelnek, mint amilyen te vagy!
*Mostmár ő is kiabál, így nagy valószínű, hogy ha nem is az egész, de néhány szófoszlány a vitából eljut Franco fülébe is..*
|
*A földön ülve kezd el gondolkodni, hogy vajon mit is mondott Sora.*
-Áh, igen. Azt mondta, hogy rá van írva. Oké.-
*Megpróbál felállni, nagy nehezen sikerül neki.*
-Uh. AZt hiszem kiment a bokám. Sirály..-
*Kecmereg az egyik székhez, ami egy picit messze van. Leül rá, s körbenéz, hátha így megtalálja. Rápillant a pucolószerszámokra, amin az áll: Sora.*
-Ez az. Megvan. De..mért pont tőlem a legtávolabb?? Hogy elhetek én ennyire peches? Na, jó. Mennyünk.-
*Feláll a székről, s már most fáj neki a bokája.*
-Aú..-
*Odakecmereg a cuccoshoz, s a kezébe fogja. Majd megtámaszkodik, hisz rettenetesen fáj neki..*
|
*Sora szavaira felnevet, a lányhoz lép, és a karját megragadva durván maga felé fordítja, ha nem tiltakozik.*
- Na ne játszd itt az ártatlant! Tudom hogy magadnak akarod lestoppolni, de engem nem tudsz legyőzni!! Megszerzem magamnak, és ha kell ehhez félreállítalak az útból!!!
*Kiált mérgesen, s hátrébb lép de csak azért, hogy ismét karba tudja tenni kezeit. Még jó, hogy Sorának eddig fel se tűnt, hogy hirtelen meggyógyult a bokája..*
- Még hogy fontosabb dolgok.. ne nevettes! Te is álszent vagy, sőt, még nálam is rosszabb! Tudom, hogy csak a pénz érdekel, ezért jópofizol mindenkivel.. ceh, mi lehet fontosabb a sikernél? Jajj tudom..
*Elvékonyítja hangját, mintha csak idézne, gúnyos mosollyal néz Sorára.*
- A baráátook, az érzeelmeek, a szereleeem.. blőe.. *tér vissza eredeti hangja* hánynom kell az ilyen kétszínűektől, és tőled is.
|
*A magassarkú kopogására felfigyel, épp a nyerget emeli le Fantomról, és a boxajtóra teríti. A gúnyos hangra odafordul, sóhajtva hallgatja a láthatóan mérges lányt..*
- Figyelj, Franco nagyon kedves fiú, de nem a barátom. Ha pedig nem vagy neki szimpatikus, az nem az én hibám.
*Mikor Baby elkezd áradozni a tehetségéről, sóhajtva Fantomra néz. A ló álmos szemeit látva sejti, hogy egy véleményen vannak. Nem szeret veszekedni, de felemeli kicsit a hangját, hátha így be tudja verni a lány fejébe is.*
- Ezen az akadémián a pénzeddel semmire sem mész! Jobban illik hozzád? Egészségedre! Hódítsd meg, lógj a nyakán, hívd el randira, de nem értem nekem ehhez mi közöm?!
*Na jó, van pár tippje, de azokat még magának sem meri bevallani. Érzi, ahogy türelmével együtt az ereje is csökken, talán tényleg nem ártana bevenni a láz elleni gyógyszerét. Visszafordul Fantomhoz, hangját nyugodtabbra fogva kezdi el kicsatolni a kantárszíjait*
- Különben is, a miniszoknyánál, a bikinifelsőnél és a sminknél, a pénznél és a versenyeknél sokkal fontosabb dolgok is vannak!
|
-Dede! Orvoshoz menni kell. Na, akkor bemegyek a pucolószerszámokért. Rögtön jövök!-
*Kacsint még a lányra, majd kinyitja az ajtót. Odabent túl sötét van, így felkapcsolja a villanyt. Keresni kezdi a szerszámokat, s keresi és keresi. Már teljesen elfogyott a türelme, s belerúgott egyet abba, ami épp az útjába került.*
-Aú!! A fenébe!!-
*Ugrálva fogja meg a lábát, majd lehuppan a földre.*
|
[56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
