|
Témaindító hozzászólás
|
2008.06.12. 12:42 - |
Kissé elhagyatott ház.. a falakról már lekopott néhol a vakolat, a tetőről is leesett néhány cserép. A ház belülről mégis tisztatás uralkodik. Két emeletes. Alul van a nappali, a konyha, egy mosdó, a lépcsőfeljáró.. fent pedig négy szoba, egy Davidé, a többi meg már csak vendégszoba. És természetesen itt is található egy mosdó. A folyosón virágok díszelegnek, amiknek már elkell a víz.. ^^'' A lépcsőfeljárón is található néhol valamilyen növény, de nem igaziak, csak művirágok.. díszítés képpen. |
[179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
*A csengőre felkapja a fejét és leengedi vissza a lábait. A térdein kezd el dobolni, ahogy a pizza az ölébe kerül lepillant a kajára. A jókívánságra felpillant.*
- Köszönöm..
*Megfogja a kést és a villát, vág egy szeletet, majd eszébe jut valami és a lány felé néz.*
- Caroline.. nem vagy éhes? Nekem ez túl sok lesz.. szóval ha gondolod, ehetsz te is belőle.
*Von vállat és lenéz a pizzára. Vág egy kis darabot a szeletből és a szájához emelve bekapja, lehúzza róla és elrágcsálja. Lenyeli és már nyúl is a következő falatért. A lány vehet magának belőle, van még egy szelet vágva.*
|
*Figyelmesen hallgatja a férfit, és elgondolkozik, közben aprókat bólogat. Ahogy a lábaira dől, elmosolyodik. Így aranyos :) mint egy kisfiú. A szavaira sietve abbahagyja a merengést, és mosolyogva behunyja a szemeit.*
- Persze! Addig én..
*Körbenéz a lakásban, de nem biztos abban, hogy a kitakarítás megfelelő szó. Inkább helyrepofozás.. megszólal a csengő, így a következő pillanatban már talpon is van. Az ajtóhoz kocog, kisiet rajta, átveszi a pizzafutártól a kaját és kifizeti, majd meghajol.*
- Nagyon szépen köszönjük!
*Becsukja maga után az ajtót, és a magasba emeli a dobozt. Majdnem el is ejti, így inkább két kézbe fogva azt örömködik.*
- Itt az ebéd! Maradj a helyeden!
*Lepakolja a visszajárót és az egyebeket a konyhába, felnyitja a dobozt, és a nappaliba sietve a fiú ölébe pottyantja.*
- Jóétvágyat!
*Tesz a dobozba villát és kést, ha nem boldogulna, vagy túl forró lenne, és a tvhez lépkedve kikapcsolja. Megtörölgeti kicsit a készülék tetejét, majd elgondolkozva az ablakokhoz megy. Miért van ilyen sötét..? *
|
*Ahogy feltűnik a lány feje arrébb csusszan az ijedségtől. Egy ideig nézi a lányt, majd bólint. Oké, tisztázzanak néhány dolgot.. értelmes arcot vág, majd felhúzza mindkét lábát a fotelre és átkarolja őket. Rádőlve a lányra néz. A szavaira sóhajt egyet.*
- A lábaim szoktak fájni, de azt már megszoktam.. nem javul, de nem is romlik. Ez van.. a sebeim jól vannak, már alig látszanak.. *kinyújtja az egyik karját és felhúzza róla a ruhát. Néhány karcolás látszik már csak* A fürdést pedig azt hiszem meg tudom oldani.. minden esetre eddig sikerült..
*Húzza vissza a kezére a ruhát és ismét átkarolja a lábait. Fekete tincsei kicsit beárnyékolják a szemeit. A lányt figyeli, majd ásít egyet.*
- Azt hiszem én ebéd után alszok egyet.. feltéve ha nem gond..
*Húzza össze szemeit, majd lehunyja egy pillanatra őket.*
|
*Elhúzza a száját, és úgy néz a virágokra, mintha egy embernek adtak volna halálos ítéletet. Felegyenesedik a papírokkal és a pultra teszi őket, majd a lépcsőhöz siet. Lecsüccsen az egyik fokra, és két ujja közé fog egy levelet. Lebiggyeszti az ajkait.*
- Hajj.. pedig szépek vagytok
*Ingatja kicsit a fejét, majd eszébe jut valami. Felpattan és átsiet a nappaliba. A kanapé támlájára támaszkodva előrehajol, a feje David feje mellett bukkan fel.*
- Tisztázhatnánk néhány dolgot..
*Megkerüli a fotelt és lehuppan a férfi mellé. A tvre néz, de mivel két pillanat alatt sem sikerül lekötnie, visszafordul David felé.*
- Mennyire tudsz mozogni, hogy vannak a sebeid, meg ilyenek.. szívesen segítek bármiben, de nem minden férfi szereti, ha megfürdetem
*Gondolkodik el, és felnéz a plafonra kicsit zavartan*
|
*A választ hallva elkerekednek a szemei. Miii? O.o 9 éves kora óta..?*
- Szééép.....
*Pislog párat, a mentegetőzésre megrázza a fejét.*
- Oké oké.. értem
*A szavakra lepillant a lányra és fürkészi egy ideig, majd szusszanva megvonja vállait.*
- Nem vagyok növényszerető.. szerintem meglocsolni is felesleges, hisz amíg a kórházban voltam, nem locsolta senki. Már nem segít rajtuk semmi.. legalábbis szerintem.
*Néz félre gondolkozva, majd biccent egyet és csosozgva elindul a nappaliba. Nem sieti el a dolgokat, na xD. A fotelhez érve leül rá és a tévékapcsolót a kezébe véve elkezdi kapcsolgatni.*
- Uncsi.. uncsi..
*Húzogatja a száját, majd megállapodik egy adón, de az is uncsi. Igen.*
|
*Megrendel néhány dolgot, majd leteszi a kagylót, és nyújtózik egyet. Kényelmetlen ez a hacuka.. és teljesen felesleges.. dehát ez van. A kérdésre kíváncsian David felé fordul, majd egy álmodozó mosollyal félrenéz.*
- 9 éves korom óta.. *kis hatásszünet, de ráeszmélve a jelentése súlyára sietve mentegetőzni kezd, a kezeivel kalimpálva* dedede akkor persze még nem bíztak rám egy beteget sem! Wáhá
*Löki le sikeresen a pultról a lehozott papírokat. Sóhajt egy jó nagyot, majd letérdel, egy határozott mozdulattal összetolja őket, és egyberendezgeti. Felpillant Davidre*
- Menj csak vissza a nappaliba, addig meglocsolom a virágokat! Ahogy láttam, rájuk fér
*Néz el töprengve a lépcső felé*
|
*Amíg a lány el van foglalva a pulton kezd el dobolni. A szavakra és a kérdésre felnéz, biccent egy aprót.*
- De..
*Figyeli ahogy a telefonhoz lépked, az újabb kérdésre mély levegőt vesz. Csak nem adja fel.. megcsóválja a fejét és elgondolkodva elnéz a nappali felé, majd a lányra.*
- Maradjunk a nappalinál.. ha megjött a pizza, akkor átmehetünk az ebédlőbe is.. de szerintem felesleges. Közben megnézünk valami unalmas műsort a tvben..
*Vonja meg az egyik vállát. A lányt figyeli, ha letette a telefont megköszörüli a torkát.*
- Caroline.. *ha figyel, akkor folytatja* Mióta vagy a szakmában?
|
*Követi tekintetével a fiút, a papírkát meglátva felcsillannak a szemei. Jóó ^^ odalibben és kikapja a kezéből a lapot.*
- Ez szuper lesz! *elfordul vele, két kézbe fogja, és végigfut rajta* lássuk csak..
*Utólag esik csak le neki a fiú értetlenkedése, így hátrapillant a válla felett. Elmosolyodik, majd fel is kuncog, és kicsit zavartan meggyűrögeti a papírkát.*
- Hát, a főzésen még van mit csiszolnom.. a pizza viszont egy egyszerű és praktikus megoldás, nem?
*Kacsint rá, majd a már felfedezett telefonhoz lépked. A füléhez emeli a kagylót, tárcsáz, és amíg kicseng, sietve Davidre néz.*
- Ó, még mindig nem mondtad, hol akarod megvárni a vacsorát.. kint, fent, vagy a nappaliban?
|
*A válaszra értelmes arcot vág, majd eltáltja a száját. Hatás szünet, majd egy unott sóhajjal elnéz oldalra. Jó.. neki aztán mindegy. De kedves, na az nem lesz.. se vendégszerető.. nem és kész. A kérdésre lassan visszanéz, a pizzéria szót meghallva összeránvolja a homlokát.*
- Tessék..? Pizzéria..? Nem te fogsz főzni..? Jesszus.. *megcsóválja a fejét, sóhajt* Jó.. akkor kukorica.
*A polcokhoz csoszog és elvesz egy papírkát.*
- Én ezt a pizzériát szoktam hívni, ha kell.. általában én is csak rendelni szoktam.
*Carolinera néz kíváncsian és nekidől a pultnak. Méregeti a lányt, majd a telefonszámra pillant. Ha kell a lánynak, átadja.*
~Hát.. nem tudom mi lesz.. még mindig feleslegesnek tartom, hogy itt van. Megvagyok egyedül is..~
*Összehúzza szemeit és lehajtja a fejét.*
|
*Igencsak meglepve néz a férfira, és a szavaira gondolkozóba esik. Nem vág semmilyen megszeppent arcot, csupán eltöpreng a szavain. Lassan értelmet is nyer a fejében így először megkeményednek a vonásai, aztán elmosolyodva a hűtőhöz lépked.*
- Sajnálom, de ez nem fog menni. Nem tudlak úgy ápolni, ha nem érhetek hozzád. Hmm, lássuk csak..
*Felméri a hűtő tartalmát alapos hümmögéssel, majd becsukja az ajtót, és felegyenesedve megfordul. Széles mosollyal behunyja a szemeit.*
- Melyiket szereted jobban, a kukoricát, vagy a gombát? Hová is tettem a pizzéria telefonszámát?
*Néz végig magán, és elkezdi tapogatni a zsebeit, halkan dünnyögve a további lehetőségeket, mint "lehet, hogy a táskámban..?" "vagy talán a hátsó zseb..?" stb.*
|
*A hűtőben nézegeti a tartalmat gondolkodva, mikor meghallja a lány hangját. Becsukja a hűtő ajtaját és megfordulva ránéz. A szavakra oldalra dönti a fejét, a továbbiakra megcsóválja a fejét.*
- Tudtam, hogy ez lesz.. nem! Nem fekszek le! Nem vagyok halálos beteg!
*Próbál kitérni a lány elől, de ez nem sikerül. Ahogy körbenéz lefonja a karjait magáról és odébb lépked.*
- Köszönöm a segítséget, de inkább az ebéddel foglalkozzon.. meg a takarítással.. akármivel.. csak engem hagyjon! És még valami.. tartsuk meg a személyes távolságot!
*Néz rá összehúzott szemekkel, majd megcsóválja a fejét.*
|
*A magázást igyekszik nem magára venni, az irányra bólint egyet, és a lépcső felé indul. A kérdésre meghökken, lába megakad a levegőben és egy ideig néz maga felé, majd erőltetett nevetéssel David felé fordul.*
- Az.. majd kiderül..
*Legyint, és inkább felsiet a lépcsőn. A sok szobát meglátva nagyokat pislog. Elgondolkozva visszanéz a válla felett, és találomra benyit az egyik szobába.*
~Nem tűnik annyira gyámoltalan embernek, ha ennyi vendégszobája van.. de nem lehet valami társaságkedvelő sem.. kicsit morcos, de majd feloldódunk~
*Teljes optimistasággal bólint, de inkább a David szobájával szemben levő szobát keresi ki. Ha már ápolni jött, legyen a közelben! Lecsüccsen az ágyára, felhúzza a bőröndöt és elkezd kipakolni az ágyra. Nincs sok cucca, így hamar el is jut az információkhoz. Végigfut rajtuk, majd a papírral együtt lebaktat a lépcsőn a házat figyelve. Elnéz a kanapé felé, de látva hogy üres teljes gázra kapcsol, s a zoknija miatt majdnem túlcsúszik a konyhán. Megkapaszkodik az ajtófélfában, és bedugja a fejét.*
- David! *előhúzza a lapokat, és rájuk bök* Az információim szerint műtéted volt, nem mászkálhatsz csak úgy a lakásban! Le kell feküdnöd pihenni! *lépked oda hozzá, megfogja a karját, és kérdés nélkül a nyaka köré tekeri. Kíváncsian rápillant* Hol szeretnél pihenni? A szobádban, a nappaliban, szabad levegőn? Szép nagy házad van
*Pislog körbe ámélkodva, majd a választ várva visszanéz, és ha időközben nem szabadult ki a férfi, akkor átkarolja a derekát.*
|
*Hát igen ^^'' a kérdésre felemeli a kezét és elmutat vele a lépcsők felé, odanézés nélkül.*
- Menjen fel a lépcsőn, és válasszon magának egy szobát. Az enyémet logikusan nem választja..
*Szusszan egyet és leengedi a kezét. Maga elé húz egy újságot és két ujjal felemelve belekukkant, a szavakra leteszi az ölébe. Kidugja a fejét, hogy láthassa a lányt. Kíváncsian figyeli, majd sóhajt.*
- És mi lesz az ebéd?
*Pislog kettőt, majd visszafordul a tv felé. A szobában elég sötét van, szinte csak a tv ad valamelyest fényt. Na meg egy olvasólámpa. Rövid gondolkodás után feláll és kicsoszog a folyosóra. Ha a lány felment, akkor a konyha a küvetkező állomás, hogy megnézze, milyen alapanyagok vannak egyáltalán az ebédhez.*
|
*Ez a vendégszeretet xD beballag, körbenéz, és két kézbe fogja maga előtt a táskája pántját. A megjegyzésre meglepődve David után pislog, és jóideig csak nézi a nappalit. Erőt vesz magán, összehúzza a szemeit és körbepillant a házban. A virágokon megakad a tekintete, felvezeti a tekintetét a lépcsőn amennyire csak tudja.*
- Őőő.. *visszanéz a kanapé hátuljára* ..hova tudok lepakolni?
*Feltűri a felsője ujját, és az órájára néz. Felcsillannak a szemei, és valamivel magabiztosabban, vidáman felkapja a fejét*
- Mindjárt ebédidő!
|
*A bemutatkozásra bólint egyet, a tegezős formára érdekesen néz, végül bólint.*
- Igen, David Holloway..
*Néz félre gondolkodva, a további szavakra bólogat, ahogy a kezét nyújtja lepillant rá, végül lassan megfogja. Egy kézrázás és el is engedi. A kérdésre egy sóhajjal eláll az ajtóból.*
- Persze.. azért küldték, nem..?
*Néz a lányra, ha bejött, becsukja az ajtót mögötte. Zsebre dugja egyik kezét és Carolinera néz. Méregeti és egy fejrázással elnéz a nappali felé.*
- Szerintem feleslegesen jött.. de maga tudja..
*Von vállat és visszacoszog a szobába. Ha nincs ellenvetés, le is ül és folytatja a tv képernyő nézését. Ami olyan izgalmas..*
|
*Kíváncsian nézegeti a ház környezetét, de ahogy az ajtó kinyílik, odakapja a pillantását. A férfit meglátva széles mosolyt húz az ajkaira, és rögtön haptákba vágja magát.*
- Caroline Christopher szolgálatra jelentkezik! Te vagy David, ugye?
*Tér át egyből a tegezős formára, és kíváncsian elkukucskál a férfi válla felett. A megállapításra, hogy csak a tv szól, bólintva ismét elmosolyodik.*
- Szuper! Örülök a találkozásnak!
*Nyújtja a kezét egy kézfogásra, de ráébred, hogy még mindig kint áll. Körbenéz, majd kíváncsian vissza a fiúra.*
- Bemehetek?
|
*A tv előtt ül és a képernyőt bámulja. Épp egy unalmas műsor megy, de nem is figyel rá annyira. Hátradől a fotelben, majd megfogja egyik kezével a csuklóját és egy sóhajjal ránéz. Nézegeti egy ideig a rajta levő sebek maradványait, vagyis karcolásokat. Ekkor hallja a fékhangot. Felkapja a fejét és unott arccal elnéz az ajtó felé.*
- Nocsak.. megjött az ápolónő..? Vagy a postás..? Ehh
*Belebújik a papucsába és egy fáradt sóhajjal feláll. A kopogásra sóhajt még egyet és csoszogva elindul.*
- Megyek már..
*Morog egy sort, majd odaérve a kilincsre teszi a kezét. Visszanéz még a folyosóra, végül lenyomja a kilincset. Kinyitja az ajtót és visszanéz. A lányt meglátva ugyanolyan unott arcot vág. Végigméri és félrenéz.*
- Üdvözlöm.. maga lenne az ápoló..?
*Pillant a szeme sarkából a lányra, majd felnéz a plafonra. Lábai kicsit megremegnek.*
|
~Melyik az? Melyik??~
*Néz hol az ő szemében teljesen egyforma házakra, hol a térképre, mely a kormányra van fektetve. Néha ránt egyet az előbbin, csak úgy találomra a térkép valamely csücskébe markolva. Elpillant olykor a rádióra kiragasztott lapokra is, melyeken David adatai, köztük a lakcíme is található. Elhúzza a száját, és letekerve az ablakot kidugja az egyik kezét. Friss a jogsija, és nem lenne jó összetörni ezt az autót, mert akkor járhat gyalog bevásárolni.. hajába belekap a szél, ahogy elsüvít egy elhagyatottnak tűnő ház mellett. Felkapja a fejét, majd beletapos a fékbe. A kerítésen fekvő macska hátán feláll a szőr a nyikorgó fékhangtól, és be is borul a bokrok közé. Lükvercbe kapcsol, visszatolat, és a motort nem leállítva kihajol az ablakon a postaláda nevét leolvasni. Már ha lenne rajta név.. fürkészi, majd eszébe jut valami, így végighúzza az ujját a postaláda elején, s egy név kezd kirajzolódni ott. Az ujja meg befeketedik.. ráfúj, és elgondolkozva a házra néz. Jó helyen jár, de.. lesz itt munkája bőven. Leállítja a motort, kinyitja az ajtót és kipattan, majd hátulról kiemeli a cuccát is. Összezárja a sarkait, és egy felkészülő nagy sóhajjal a házra néz. Mivel tart a vörös gomb megnyomásával járó katasztrófáktól, inkább besiet a kerítésen, és egyből kopog az ajtón.*
|
Kissé elhagyatott ház.. a falakról már lekopott néhol a vakolat, a tetőről is leesett néhány cserép. A ház belülről mégis tisztatás uralkodik. Két emeletes. Alul van a nappali, a konyha, egy mosdó, a lépcsőfeljáró.. fent pedig négy szoba, egy Davidé, a többi meg már csak vendégszoba. És természetesen itt is található egy mosdó. A folyosón virágok díszelegnek, amiknek már elkell a víz.. ^^'' A lépcsőfeljárón is található néhol valamilyen növény, de nem igaziak, csak művirágok.. díszítés képpen. |
[179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
