|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 21:44 - |
|
Lakói: Light Yagami
Két darab emeletes ágy, kissé szűkös de jól elférhető hellyel, kellemes berendezés. |
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*A kérdésre elhúzza a száját, s maga elé nézve felhúzza lábait.*
- Az nem lényeges.. nem leszek itt és kész.
*Lassan beadja a derekázt és felnét bátyjára.*
- Jaj, nem akarok felhajtást a születésnapom miatt.. túl sok rossz emlék fűzódik hozzá. Jó? Felejtsük is el!
*Dől az ágyra, s magára húzza a takarót a derekáig. A tarkója alá csúsztatja kezeit, s összefűzi ujjait.*
- Tavaly is örültem, hogy nem volt semmilyen felhajtás.. most sem akarok
*Húzza össze szemeit, s a plafont kezdi el fürkészni.*
|
*Öccse szavaira lassan lehúzza a fejéről a takarót, és rásandít. Hosszan fürkészi az arcát, majd elvigyorodik.*
~A szülinapodon, mi? Tavaly hagytalak meglógni, de 18 csak egyszer leszel..ezt nem úszod meg, szökj el bárhova is~
*Vigyorog sunyin, majd kíváncsian becsukja a száját és oldalra dönti a fejét. Felül az ágyban és Yama felé fordulva a térdeire fekteti a karjait.*
- És kivel? Azért csak tudnom kell, hova mész..Carmen is addig fog verni, amíg nem adok neki valami infót.
*Von vállat, és kifürkészhetetlen mosolykával öccsére néz.*
|
*A lány után néz, majd egy sóhajjal Narura. Eltöpreng, majd az eldől az ágyon, s a plafont kezdi el fürkészni.*
- Holnap szerintem ne keressetek.. rendben?
*Pislant Narura, majd a plafonra.*
- Ömm.. *eltöpreng, mit találjon ki, majd sóhajt* Találkozok egy régi haverommal..
*Von vállat, mintha olyan természetes lenne, majd elnéz az ajtó felé.*
|
*Ahogy Yama odasiet hozzá, kíváncsian rápislog. A köszönésre felhúzza az orrát, és sértődötten leszedné a fejét, hogy mennyire bunkó hogy így lerázza, de még időben ráébred, hogy miért is volt csak ennyi.. ellazul, majd felenged, végül egy vidám mosollyal integet.*
- Jóéjt fiúk! Jó legózást!
~Most bizonyára nem kell az, hogy az agyára menjek..majd a szülinapján~
*Vidáman kifordul az ajtón, behúzza maga után, és a szobája felé szökdécsel.*
|
*A párbeszédet kíváncsian hallgatja, ide-oda pislog, majd orrig felhúzza a takarót. Yama köszönésére pedig teljesen a fejére húzza. Mi lesz ebből, mi lesz ebből..*
- Jóéjt hercegnő
*Dünnyögi, bár a takaró elnyomja a hangját. Nem dugja ki az orrát, amíg minden viharfelhő el nem távozik tisztes messzire..*
|
*Ahogy Naru megissza a löttyöt elszörnyed, a szavakra értelmesen pislog. Carmen kérdésére zavartan ránéz.*
- Hátőő...
*Eltöpreng, de ahogy a lány menni akar felpattan, s ha tudja elkapja a kezét, de eszébe jut valami, így el is engedi.*
- Jó éjt..
*Fordítja félre a fejét, s egy sóhajjal visszaballag az ágyhoz. Carmen nem nagyon szereti a részegeket, ezért engedte el.. se csók, se semmi, csak egy 'jó éjt' Egy sóhajjal a lányra néz, majd leül az ágyra és lehajtja a fejét.*
|
*Yama szavaira megcsóválja a fejét, és nézi ahogy Naru eliszogatja. Hátő, jó.. értelmesen pislog, majd sóhajtva megrázza a fejét. Elmosolyodva néz a fiúkra, de Naru kérdésére idétlen arcot vág, és Yamára néz.*
- Te még legozól..?
*Sóhajt, majd az órájára nézve el is kerekednek a szemei. Őt odahaza várja egy hűséges pasi.. kihúzza magát és az ajtó felé lépked.*
- Későre jár, hagylak titeket.. játszani *teszi hozzá kuncogva, de sietve összeszedi magát* Bobby vár rám. Egyszer benézünk a kórházba Viktorékhoz, ugye?
*Pislog Yamára kíváncsian, és a kilincsre teszi a kezét*
|
*Carmen szavaira elhúzza a száját, Yamáéra egy sóhajjal lehajtja a fejét.*
~És még azt hittem, érettebb lett.. a szülinapja előtt akarja kiütni magát..~
*Csóválja meg a fejét, majd egy vállvonással visszaballag a konyhába és elkezdi kortyolgatni az italt. Nyugisan iszogatja, Kokoro bögréjét leteszi a pultra, kiüríti a másik bögrét, leteszi azt is, majd az ágyához ballagva ledől rá. Ásít egyet, és hol Carmenre, hol Yamára néz.*
- Azt ígérted, LEGOzól velem
*Húzza össze a szemeit Yamára nézve.*
|
*Amint Kokoro megissza fintorog egyet, ahogy elfut értelmesen pislog. Naru szavaira ránéz, s karbatett kezekkel félrefordítja a fejét.*
- Holnap szenvedek, ha kell. Úgy sem akartam mást csinálni.. vagyis semmi dolgom.
*Duzzog tovább, Carmen szavaira megvonja vállait.*
- Ő a gyerekes, nem én. És nem fogom meginni!
*Néz vissza bátyjára, majd a lámpára, ami lehet ki fog lassan égni.. hm, talán el is tud menekülni.. kezd el gondolkodni, majd sóhajtva a löttyre néz, majd bátyjára.*
|
*Él még.. csak a gyomra fordul egyet, amint Kokoro legurítja a torkán azt az izét. Egy pillanatra megkönnyebbül, ám ahogy elrohan, azonnal Yamára néz. Bántani akarják a szerelméééét :S bár, az ő hibája.. kell neki részegre innia magát! Csípőre tett kezekkel, a sarokban állva figyeli a tesvérjelenetet. Odáig nem ér el a másik bögre bűze :P*
- Gyerekesek vagytok
*Jegyzi meg hirtelen, s félrefordított fejjel karba teszi a kezeit*
|
- De megiszod
*Néz összehúzott szemekkel öccsére, azzal a jellegzetes pillantással.. melybe bele van vegyítve minden szigorúság, és az a "jobb nem ellenkezni" érzés... szemeiben még ott pislákol a soha ki nem hunyó tűz, mely most nem játékosan lobog, inkább kis báttyi szigorral szikrákat hány. Arca mégis teljesen nyugodt, mint ahogy hangja is, mintha egy ovist javított volna ki, hogy "de, az ég kék". Várakozón öccsének nyújtja a bögrét, közben elégedetten látja, hogy Kokoro felhajtja. Visszaveszi a poharat és elmosolyodva félrebiccenti a fejét, ahogy feláll bólint.*
- Nem tesz semmit
*Utána néz, de esze ágában sincs megállítani. Tudja hova megy és mit akar :P Yamára néz ismét, mostmár türelmesebb pillantással.*
- Ne félj, nem harap.. sőt, elősegíti azt amit holnap kínszenvedések közt vergődve csinálnád. Most egyszerre megvan, nem tolod el az egész napod
*Von vállat, de azért Carmenre sandít, hogy nem fulladt-e még meg?*
|
*Yama szavaira töprengve maga elé néz, de a bűzt már messziről megérzi.. felkapja a fejét és fintorogva a bögrére néz, miközben átveszi. Gyomra elkezd lázadozni.*
- Segít..?
*Szűri le Naru szavaiból. Kippeire gondol, gyomra még mindig mozgolódik. Lehunyja a szemeit, mély levegőt vesz, és engedelmesen elkezdi inni a "teát". Nem áll meg vele, ha már belekezd nem hagyja abba, hisz félő hogy akkor nem inná meg a maradékot.. engedelmesen nyel, majd fintorogva visszanyomja az üres bögrét Naru kezébe, és megtörli a száját.*
- Nem is vészes..de inkább nem kérdezem meg, mi van benne
*Csóválja meg a fejét, de gyomra igencsak elkezd lázadozni. Összepréseli az ajkait, egyik kezét a gyomrára teszi, és lassan felál.*
- Én azt hiszem.. megyek.. nem kell kikísérni.. köszönöm!
*Görnyed kicsit össze, és a kezét a szája elé kapva kiszalad az ajtón, ha nincs ellenvetés. Ha van, akkor idehány :P*
|
*Kokoro kérdése hozza vissza a valóságba, így ránéz egy sóhajjal.*
- Nem hinném. De te talán meg tudod változtatni.. engem is Carmen változtatott olyanná, amilyen vagyok..
*Mosolyodik el egy picit, de Naru szavaira és a teára nézve elfintorodik. Felül és elhátrál a falig.*
- Kösz, kihagyom.. tökéletesen megvagyok anélkül a lötty nélkül is!! Nem fogom meginni!
*Fordítja félre tűntetőleg a fejét, s karbateszi kezeit.*
|
*Naru visszakérdezésére zavarba jön, és durcás grimasszal a kezébe nyomja a cukrot, a porcukrot pedig visszateszi a helyére. A bűzre sietve befogja az orrát, s kezével a levegőt kavargatva maga körül elhátrál.*
~Én ezt meg nem innám! Lehet, hogy az íze jó, de ez a szag..~
*Fintorogva elfordul, de ő nem szól semmit. Le lett hurrogva elégszer..*
|
*Carmen kérdésére nem néz oda, leveszi a bögréket a tűzhelyről.*
- Te porcukrot raksz a teába? Nem lennék öcskös helyében..
*Vigyorodik el, és ha megkapja a kristálycukrot, akkor elővesz egy csipeszt melyet az orrára csippent, s kifürkészhetetlen alapanyagokból összekutyul két-két, ocsmány szagú, de egészen jól kinéző, zöld, gözölgő folyadékot. Összecsapja a két tenyerét, és két kézbe fogva odaballag az ágyhoz. Az egyiket Kokoronak nyújtja, a másikat Yamának.*
- Ezt igyátok meg.. kicsit büdös, de ennél jobb gyógyszert nem is ismerek berúgás ellen. Csodákat művel
*Kacsint a fiatalokra, és ha elvették, félrevonulva leszedi az orráról a csipeszt.*
|
*Carmen okos kérdésére elhúzza a száját. Érdekes egy tea lesz ez.. sóhajt egyet és az órára néz, majd összekuporodva a térdeire hajtja a fejét. Mély levegőt vesz, bár a furcsa póztól elkezd szédülni, de nem izgatja különösebben. Kényelmes.. Yamára sandít, majd vissza a térdére.*
- Szerinted Kippei tényleg nem bír megállapodni egy lánynál sem?
*Néz ismét Yamára, és elkezdi őt fürkészni.*
|
*Kokoro szavaira értelmesen pislog, majd sóhajt egyet. Naru utasítására szemforgatva sóhajt, majd a másik ágyhoz lépkedve leül, majd kidől oldalra. Egy pontra meredve eltöpreng, majd elpislog Carmenék felé, végül ismét maga elé.*
~Holnap 18 leszek.. remek.. remélem nem emlékeznek rá.. semmi kedvem ünnepelni.. a 17.-et se ünnepeltem már meg.. ezt sem kell.. mindenki tudja, hogy miért nem... a 16. miatt..~
*Húzza el a száját, majd felhúzva lábait átkarolja, s úgy pislog a földre és tovább mereng.*
|
*Sóhajtva pislog hol Kokorora, hol Yamáékra, majd durcásan összefonja a karjait.*
~Még hogy nem tartozik se rám, se rád.. mégis beleütöd az orrod!!~
*Vet gyilkolós pillantásokat szerelmére, a szobához érve tűntető hallgatásba merül. Ahogy Naru magával húzza, meglepődve pislog párat és a bögrékre néz, majd bólint.*
- Cukor.. cukor..
*Nyitja ki sorban a szekrényeket, és tanácstalanul leemeli a sót. Forgatja a kezei közt, majd beleszagol, végül visszateszi. Leveszi a kakaót és abba is beleszagol, végül Narura néz.*
- Porcukrot vagy kristálycukrot?
*Dönti oldalra a fejét roppant kíváncsian*
|
*Kippei után néz a szeme sarkából, majd vissza a lányokra, végül öccsére. Hmm, amikor részeg, egészen férfias.. talán többször kéne leitatnia. Sietve kirázza a fejéből a gondolatot, és a kulcsot előkeresve kinyitja az ajtót. Kokorora néz, de mivel ő máris megcélozta az ágyat, öccsére nézve az ágy felé biccent.*
- Te ülj le, te gyere velem!
*Fogja meg Carmen kezét, és a kulcsot az asztalra dobva a konyha felé húzza. Nem biztos benne, hogy jó ötlet, de próba szerencse XD*
- Segíts összekutyulni hány..vagyis teát. Vegyél elő cukrot, kérle
*Önt két bögrébe vizet, és egy egyszerű mozdulattal a gáztűzhelyre teszi őket.*
|
*Megáll a fiúk szobájánál, és egy sóhajjal a falnak dönti a hátát. Könnyes szemekkel néz el arra, amerre Kippei eltűnt, és érzi, hogy ebből rövid úton sírás lesz.. aztán lassacskán valami mást is megérez. A gyomrára csúsztatja a kezét, és ha Narumi vagy Yamakasi ajtót nyitott, akkor beballag. Feszengve körbenéz, majd leül az ágyra, felhúzza a térdeit, és a karjait ráfektetve néz maga elé. Felpislog Narura, majd Yamára, és tágra nyílnak a szemei.*
- Jé, ti mennyire hasonlítotok egymásra!
*Pislog értelmesen, és végigdőlve az ágyon lehunyja a szemeit.*
|
[671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
