|
Témaindító hozzászólás
|
2008.07.19. 00:26 - |
|
[129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
*Naru szavaira pislog kettőt és oldalra biccenti a fejét.*
~Hát.. apa bátyja elég érdekes figura.. bár nem kellene meglepődnöm a suli után..~
*Szülei után pillantva int nekik, majd mély levegőt vesz. Narumi szavaira összehúzza a szemeit és felnéz rá, majd szemforgatva sóhajt. Nem kommentálja.. a hajborzolásra felnéz és elkapja Naru kezét.*
- Légyszíves.. inkább menjünk
*Néz körbe kíváncsian, majd Naru felé fordul kíváncsian.*
- Merre kell menni..?
*Pislog kettőt, majd értelmes pillantást vet hol az egyik, hol a másik folyosó felé.*
|
*Elengedi a lány kezét és utána néz, ahogy átöleli a karját halványan elmosolyodik. Előre pillant, szabad keze a zsebében landol. Nem kell használnia, ott ellesz xD. A családi fényképeket meglátva összeszűkülnek a szemei, majd félrenéz. Huh.. vesz egy mély levegőt, ahogy Carmen odahúzza a festményekhez felnéz. A két festményt jól megnézegeti és a lányra néz.*
- Te is jól festesz, ne aggódj.
*Dönti oldalra a fejét és bíztatóan elmosolyodik. A lány után lépked és körbenézve elhúzza a száját. Még mindig nem hiszi, hogy jó ötlet itt lennie.. Carmennek oké, Narunak oké, de ő mit keresne ebben a házban? Megcsóválja a fejét és a földet kezdi el fürkészni. Ráadásul Carmen apja még akkor is kifejezi nem-tetszését, amikor nincs itt. Szusszan egyet és lassan felnéz. Majd megszokja.. Carmenre néz, majd elmosolyodik és előre pillant.*
- Látom örülsz, amiért újra itthon lehetsz..
*A festményekre pillant, majd a lányra, végül előre.*
|
*Ahogy szerelme visszahúzza, lelassít és besorol mellé. Elmosolyodva felnéz rá, majd elengedi a kezét, hogy pördüljön egyet a tengelye körül*
- Teljesen olyan minden, mint mikor eljöttem!
*Yamának dől, és átöleli a karját. Szemügyre veszi a ház minden porcikáját, mintha most látná először, és a lépcsőn felérve ráhúzza a fiút az útra. Bobby mellettük botorkál, néha előreszalad, néha lemarad. Megakad a tekintete a családi fényképeken, és le is lassít. A falakon festmények lógnak, az egyikhez odahúzza a fiút*
- Nézd, ezt én festettem! *mutat rá, majd a felette levőre* ezt meg anyu. Azért látszik a különbség
*Húzza el a száját, és ha Yama megnézegette, akkor lassan tovább indul.*
|
*Carmen válaszára bólint, a rózsaszín-t hallva megcsóválja a fejét. Nem kommentálja.. nem a szíve csücske ez a szín, de Carmenhez tökéletesen illik. A lány után siet, Narumi szavaira elkerekednek a szemei és kinyitja a száját.*
- Ne tanítsd rossza a gyer.. wáá
*Nem tudja folytatni, mert szerelme már húzza is tovább. Jó.. Narura bízza a fiát, de ha bármilyen hülyeséget csinálnak, Narut nyúzza meg! Nem a fiát, Narut. Bólint és a lány után siet. Rápillant, majd lelassít és húzza magával Carment is.*
- Csak nyugi, nem kell sietni annyira..
*Körbepillant a folyosón, majd elhúzza a száját és a plafonra néz. Fura itt lennie.. a lányra néz a szeme sarkából, és sóhajt egyet.*
|
*Valóban, Naru kap egy ellenséges pillantást, aztán egy bájmosolyt. Ahogy Yama megfogja a kezét, kíváncsian ránéz, a szavaira büszkén bólint.*
- Örömmel! Csak először pakoljunk ki, meg megmutatom a szobámat! Imádni fogod, cuki rózsaszín!
*És már húzza is Yamát fel a lépcsőn, de szerencsére időben eszébe jut a másik két fiú. Megtorpan és rájuk néz, Naru szavait fel se fogja igazán, csak bólint.*
- Rendi, vigyázzatok magatokra!
*Így Yamának szinte esélye se marad ellenkezni xD mert drága menyasszonya már húzza is fel a lépcsőn, egyenest a szobája felé.*
|
*Zavartan megdörzsölgeti a tarkóját az öregurat meglátva, hisz tény és való, hogy a pingvinnek nem a kedvence xD*
- Tiszteletem, Alfréd..
*Még vigyorog egy kicsit zavartan, majd inkább sóhajtva félrenéz. Levél, szoba. Vette! Carmen szavaira szalutál egy játékos mosollyal*
- Meglesz, Hercegnő! Fél óra múlva az ebédlőben!
*KisYama szavaira lepillant rá. Végighallgatja, majd elmosolyodik, és a fejére teszi a kezét. Rákacsint*
- Már épp fel akartam ajánlani. Tök sok titkos zug van ám a házban *ördögi mosoly, lehalkítja a hangját és lehajol a fiúhoz* majd megmutatom mind.. *felegyenesedik, és a páros felé fordul* na, szülők, elrabolom a srácot a vacsoráig, ígérem csak rosszat tömök addig a fejébe. Először kukkoljuk meg, mi lesz a vacsora, és lopjunk egy kóstolót a konyháról, jó? ;)
*Suttog le ismét kisYamának, de a fején hagyja a kezét, és megborzol néhány tincset. Egyelőre csak néhányat*
|
*Az öregurat meglátva elengedi anyja kezét és kihúzza magát. Eldünnyög egy "jó napot"ot és félrenéz. Dőlöngél a lábairól ide-oda, a szavakat figyelmesen hallgatja. Hagyja, hogy anya megfogja a kezét, de nem mond semmit. Ahogy az öregúr ránéz visszapillant rá kissé furcsán, majd megrázza a fejét.*
~Vacsora fél óra múlva és van egy vendégszoba, ami a rendelkezésemre áll.. huh, nem hangzik rosszul.~
*Karbateszi a kezeit, majd felpillant Narura.*
- Te már jártál itt, biztos ismered ezt a helyet.. körbevezethetnél..
*Pislog kettőt, ám apja kérésére ránéz, majd anyjára. Igen, azt is lehet, hogy az anyja vezeti körbe őket.. neki végülis mindegy. Megvonja az egyik vállát és karbateszi a kezeit. Menjenek már, éhes.. a hasára csúsztatja az egyik kezét és merengve az egyik falon levő képre néz.*
|
*Az öreget meglátva pislog kettőt.*
- Jó napot..
*Hadarja el gyorsan, majd nyel egyet. Ahogy Carmen belekarol rápillant, a szavaira egy értetlenül elmosolyodik.*
~Méghogy nem sikerült volna nélkülünk.. nem mi voltunk az orvosok, de oké...~
*Körbenéz, majd az öregúrra. Végighallgatja a szavait, bár a "férj" megnevezésre elhúzza a száját. Még nem házasodtak össze.. de végülis neki mindegy, milyen nevet aggatnak rá. Ahogy Carmen feléjük fordul rápillant. A szavaira elhúzza a száját és félrenéz.*
- Sejtettem..
~Még mindig nem kedvel az apja.. és.. áh..~
*A földet fürkészi merengve, majd megcsóválja a fejét és felpillant. Vesz egy mély levegőt és megfogja Carmen egyik kezét. Zavartan félrebiccenti a fejét.*
- Bízom benne, hogy körbevetesz..
*Köhint egyet és elengedi a kezét, majd félrenéz.*
|
[129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
