Témaindító hozzászólás
|
2007.05.04. 20:47 - |
Egy jól felszerelt kórház modern gépekkel és különleges orvosokkal. A komoly balesetek elszenvedői ellátogathatnak ide néhányszor. Az építmény hatalmas, nagy benne a nyüzsgés, de minden nap megmentenek néhány életet..egyszer talán a Tiéd.
|
[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*Yama szavai egészen megdöbbentik, de olyan mélyre van hajtva a feje, hogy nem lehet igazán sokat leolvasni az arcáról, a tincsei beárnyékolják. Figyel, mert a "jól titkoltad" után még mélyebbre mozdítja a fejét. Ahogy a végére ér, lassan felemeli a fejét a földet fürkészve*
- Nem hiszem, hogy ezen tudsz segíteni.. *elmosolyodva Yamára néz* de ez rendes tőletek. Talán mégsem olyan idegesítő az a csaj
*Húzza fülig a vigyorát, a csattanásra megtorpan és hátrakapja a tekintetét. Whoa :| nagyokat pislogva nézi a szüleit, mintha valami.. nem is tudom leírni, mennyire megdöbben. Óvatosan lefonja a karját Yama vállairól, a mankójára támaszkodik, és hátrafordul. Elmerül a látványban, de Narumi hátbaverésére majdnem orra esik, remélhetőleg Yama segít neki talpon maradni. Nem kéreti magát, ha barátja engedi, ismét megkapaszkodik benne, és úgy indul tovább, de néha akaratlanul is hátra-hátrakukucskál, csillogó szemekkel, felélénkült arccal.Láthatóan ezerszer jobban érzi magát, mint eddig valaha bármikor*
- Klassz.. nyálas
*Pillant Yamára, majd a földet kezdi el fürkészni mosolyogva*
|
- Sheelát nem is szeretheti senki más!
*Kacsint vissza öccsére egy vigyorral, és megcirógatja Yama tarkóját. Vesz egy mély levegőt, a csattanásra a fegyveréhez kapva hátrafordul, aztán sóhajt egy nagyot. Csak smaciznak.. unott arcot vág, majd egy mosollyal kisKippei mellé lép, és hátbacsapja*
- Gyertek gyertek, ha jók lesztek, ülhettek az ülés tetején!
*Bizonyára ez minden vágyuk. Felzárkózik öccse mellé, átkarolja a nyakát, magához szorítja a fejét, és jóóóól összeborzolja a haját, hogy ép szövete se maradjon*
|
*Valóban megérzi, hogy Kippei megállt, így visszafordul. Narumit nem kommentálja.. kisYama után? Felpillant Kippeire egy "nemértem" pillantással. A kijelentésén gondolkozik, mikor megkapja a csókot. Mondhatni eléggé meghökken. Most tisztázta le, hogy ha nem hát nem, erre meg.. woha, rózsaszín felhők közé kerül, pedig nem szokott. Ujjai közül kicsusszan a mankó, és a földre csattan. No igen, szépen felhívja magára a figyelmet.. lehunyja a szemeit és visszacsókol Kippeinek. Két kezét az oldalára csúsztatja, és méginkább közelebb lép hozzá, de a csókot egy pillanatra sem szakítja meg*
|
*Kokorot figyeli, Narumi kérdésére ránéz és megrázza a fejét, jelezve, hogy most kihagyja. Amúgy sincs itt a jogsija xD. Nem akarja, hogy megbírságolják... így is kevés a pénzük. Kokoro mellé lép és szorosabban megfogja a kezét. Aztán lassan megáll. Ha a lány tovább menne, érezheti, ahogy megfeszül a karja és visszahúzzák. Maga elé húzza és elengedi a kezét, majd két kézbe fogja az arcát.*
- Sajnálom..
*Ha nem tapasztal semmiféle ellenállást, akkor odahajol hozzá és lágyan, hosszan megcsókolja az ajkait.*
|
*A fejkoppintásra és a hajborzolásra behúzza a nyakát.*
- Naah.. Naruu
*A csikizésre felnevet, majd a férfi után néz. Kiigazítja a frufruját, majd néhány tincset. Elpillant Naru után, és ha Kippei is nem-leges választ adott, akkor odalép Naruhoz és kikapja a kezéből a kulcsot.*
- Nahjó, majd én.. nehogy megsértődj a végén, hogy szegény Sheelát senki sem szereti
*Nyújtja ki a nyelvét bátyjára, majd elmosolyodik és megvonja az egyik vállát. Egy nagy sóhajjal elnéz Kokoroék, majd a fiáék felé.*
|
*A visszakérdezésre sóhajt egy jó nagyot és bólint.*
- Ha akarod, elmondom..
*Pillant kíváncsian a fiúra, majd választól függetlenül meg sem mukkan hazáig, vagy belekezd :P.*
- Neked akart segíteni. Mármint a szüleidnek, hogy ne legyenek rosszban. És hogy neked is jobb legyen. Nem tudom.. jól titkoltad, hogy gondok vannak otthon. Magamtól nem jöttem volna rá.. de most, hogy látom, Natienak igaza volt, segíteni szeretnék valahogy..
*Néz fel a plafonra, majd egy gyenge fejrázással Kippeire.*
- Csak azt nem tudom, hogyan..
|
*Ahogy öccsét hallgatja, a vigyorát egyre és egyre szélesebbre húzza. Amint a végére ér, a fejére koppant, és összeborzolja a haját.*
- Nem is tudnád elvenni tőlem a drágámat, öcskös
*Csikizi oldalba, majd hátrafordul, és lükvercben ballag, hogy szemügyre tudja venni a többieket. A beszélgető két gyerekre, majd a másik két párosra néz, és a magasba emeli a kulcsot.*
- Toku.. *nemm, nem jó, még a végén elbambul, ahogy szokott, és nekimegy egy fának. Brr* Kippei! Te sem akarsz?
*Csörgeti meg a kulcsot, de ha nem, hát nem. Következő lehetőséget egyiknek sem ad :P*
|
*A kérdés igencsak váratlanul éri, először megmukkanni sem tud, hátranéz a párosra keserű tekintettel, aztán mélyre hajtja a fejét, amennyire csak tudja.*
- Van benne igazság..
*Suttogja halkan. Ennyire egyértelmű lenne, hogy már kisYamának is leesett? Ezen gondolkozik, a következő kérdésre barátjára pillant*
- Hát.. szeretném tudni?
*Ereszt meg egy gyanakvó mosolyt*
|
*Ahogy Kippei válaszol, megáll, felé fordul, és őt kezdi el figyelni. Ahogy a végére ér, elgondolkozik, és most igencsak szeretne felhajolni hozzá egy csókra. Maga sem tudja, mi miatt nem teszi. Inkább vár.. ha Kippei vele akar lenni, és tényleg vele akar, akkor azt úgyis kifejezi. Ha pedig még csak próbálkozik, akkor nem fogja elkapkodni a dolgot, nem esik kétszer ugyanabba a hibába. Bólint egyet, hogy érti és felfogta, és felzárkózik a csapat mögé. A kezében levő mankóra pillant, majd a két gyerekre, Naru kijelentésére kíváncsian ránéz.*
|
*Kippei nevetésére ránéz, majd sóhajt egyet.*
- Néha tényleg kedvem lenne megfojtani azt a csajt.. idegesítő
*Húzza el a száját, majd elnéz ő is Kippei szülei felé. Elgondolkozik, majd igazít egyet a fogáson és sóhajt.*
- A szüleid.. nincsenek jóba, igaz?
*Dönti oldalra a fejét, majd inkább maga elé pillant.*
- Elmondjam Natie miért rángatott ma el magával?
*Néz fel merengve a plafonra, majd lassan barátjára néz.*
|
*Narura néz, a kulcsot meglátva összehúzza a szemeit. Felzárkózik mellé.*
- Attól, hogy néha elvállalom, még nem azt jelenti, hogy mindig vevő vagyok rá.. a vezetés a te reszortod. Rád hagyom. Nem akarom elvenni tőled Sheelát
*Mosolyodik el kissé pimaszul, majd inkább elnéz az ellenkező irányba.*
- Amúgy sem vagyok olyan állapotban, hogy vezessek..álmos vagyok. Alig aludtam
*Néz fel merengve a plafonra, majd egy sóhajjal a földre pillant.*
|
*Elindul a többiek után, Kokoro szavaira ránéz és őt kezdi el figyelni. Közben persze mélyen mereng, rágcsálja a szavakat, az utolsó kijelentésre félrenéz lassan. Visszapillant rá és elhúzza a száját.*
- Szerintem magunk miatt kellene megpróbálni.. mentséget nem mondok magamra.. én is ezt akartam mondani, mint te. Próbáljuk meg újból..
*Lassan lehajtja a fejét és sóhajt egyet.*
|
*Mivel öccse feláll, ő maga is feláll, és vesz egy mély levegőt. Halk sóhaj, nyújtózkodás, majd a két gyerekre nézve elmosolyodik. Arik ^^ hát igen, az ő unokaöccse.*
- Oké skacok, akkor irány vissza
*Veszi elő a kocsikulcsot és a magasba dobja, elkapja, majd kisYamára nézve elvigyorodik. Áh, nem, inkább nem xD öccsére nézve meglengeti a csomót egy kérdő pillantással, de kivételesen most nem erőlteti. Ha Kippeiék is megjöttek, akkor zsebre dugja a szabad kezét, és elindul*
|
*Jót mulat Yama szavain, még nevet is egy kicsit. Egy mély levegővel zárja le*
- Addig jó, amíg nem ölitek meg egymást..
*Sóhajt, majd hátranéz a szüleire. Annyira elmereng, hogy mikor megállnak, kis híján elveszti az egyensúlyát, de megtartja magát Yamában. Felnéz az idősebbikre, és bólint egyet. Ő benne van, menjenek. Kíváncsian hátranéz ismét, és a szüleit kezdi el fürkészni, hátha meghallja, miről beszélnek*
|
*Ahogy Kippei megfogja a kezét, nagyokat pislog, de már siet is utána. Elgondolkozva nézi a kezüket, majd Yamáékra pillant, és bólint egyet. Oké, menjenek. A két gyerekre néz, és ha a kisebbik Yama hagyja, akkor elveszi tőle a felesleges mankót. Ha már támogatja Kippeit, akkor felesleges teherként ne hurcibálja magával, majd ő viszi. Szabad kezébe csapja, majd elgondolkozva felnéz Kippeire. Mivel nem siet túlságosan, ezért kimondja annak egy töredékét, amit a házban akart. Mostmár úgy érzi, itt van az ideje*
- Arra gondoltam, hogy adhatnánk magunknak még egy esélyt, legfőképp Kippei miatt. Senkinek sem jó, ha továbbra is ilyen idegenként kezeljük egymást, legalább az ő kedvéért próbáljunk meg közelebb kerülni egymáshoz.. *gondolkozva félrenéz* már arra sem emlékszem, mikor csókoltuk meg egymást utoljára..
*Kicsit zavarba jön, de már kint van, szóval nem tudja visszaszívni*
|
*Három szempár is rájuk szegeződik, tehát kicsit kellemetlenül kezdi érezni magát xD. Na mindegy. Megrázza a fejlt, Kippeire pillant, a szavakra meglepődik, a kérdésre koppant. Nagyon szépen köszöni..*
- Jól vagyok, csak nem akartam a te nyakadba sózni a lányt. Ennyi.. de nyugodtan átengedem.. csak a baj van vele. Ő rángatott el erre a napra.. ha ő nincs, te n... mindegy
*Von vállat és félrenéz. Inkább nem fejezi be. Elhúzza a száját, ahogy apja is feláll ránéz. Szuper, mindenki megvan, indulás haza!*
|
*Ahogy kijönnek lassan felnéz és sóhajt egyet. Hallgatja a szóváltást, ám ahogy Yama segít az ifjabbik Kippeinek meglepődik. Olyan.. fura. Kippeire néz, aki őt fürkészi ebben a pillanatban is. Pislog kettőt, majd félrekapja a tekintetét a gyerekekre. Figyeli őket egy ideig, majd erőt vesz magán. Elszakad Narumitól és felállva nyújtózik egyet.*
- Najó, akkor induljunk haza
*Félrebiccenti a fejét és Narut kezdi el fürkészni, majd szeme sarkából kisYamáékat figyeli.*
~Ez tényleg roppant vicces.. ők legjobb barátok, mi meg folyton vitába keveredünk..~
*Pillant Kippeire, majd zsebredugja a kezeit és alig láthatóan vállatvon. Ha mindenki megvan, elindul a csapat után.*
|
*Kokoro hajigazítására meg arcsimítására halványan elmosolyodik, majd a hajához nyúl.*
- Lehet..
*Eltöpreng, majd elnéz kisKippeiék felé. A jelenetet éppen elcsípi. Elgondolkoztatja a jelenet, így elnéz Yama felé. Hosszan fürkészi, akár idenéz, akár nem, majd lassan visszanéz a fiára. A kérdésre kissé összerezzen. Bólint, sietve megfogja Kokoro kezét és elindul vele.*
- Jó, menjünk
*Lépked kissé ráérősen, még mindig a két gyereken merengve.*
|
*Wáháá :O kirántják alóla az egyik mankót, nagyon érdekes arcot vág xD és már készülne eldőlni, mint egy zsák krumpli, mikor Yama átkarolja a derekát. Nagyokat pislog. Talán Yama is beteg? Oo Aztán úgy dönt, mégiscsak elfogadja, elmosolyodva bólint*
- Köszi, jó lenne
*Átkarolja Yama vállait, és megkapaszkodik bennük, a másik mankójával pedig rásegít kicsit. Elgondolkozva felnéz a szüleire*
- Anya, apa, akkor mehetünk?
*Néz hátra rájuk, és ha jönnek, akkor Yama felé fordul. Igaz, hogy lassan haladnak, de legalább haladnak. Suttogóra fogja a hangját*
- Az apád tök jó fej, de azt nem is tudtam, hogy Natalie is beköltözött hozzátok. Jól vagy?
*Néz rá homlokráncolva, de valószínűleg ugyanezt meg fogja kérdezni Natalieról is xD*
|
*A kérdésre nem válaszol, de ahogy Kippei megszólítja, felemeli a fejét. Kippeire néz, meghallgatja Yama szavait is, és megvonja az egyik vállát*
- Pihenni bárhol lehet, és ha már Narumi fuvaroz minket, ne tegyünk kerülőt, menjünk vissza Carmenékhez. Úgyis megígértem, hogy..
*Visszaszívja a levegőt. Nem Kippei előtt fogja kijelenteni, hogy le akarja vágni Yama haját. A fiúra néz, ahogy odajön hozzá, a szavaira felnéz rá és hosszan elmereng. A szemeit fürkészi, majd bólint egy aprót.*
- Rendben..
*Felemeli a fejét, majd Kippei homlokához nyúl, megsimítja a frufruját, majd végighúzza a kezét az arcán, végül visszahúzza a mellkasához, és zavartan félrenéz*
- Neked is meg kéne igazítani a hajad.. régen volt normálisan levágva..
*A mellkasánál tartja a kezét, de kisYamát és kisKippeit meglátva meglepődik kicsit, majd eltöpreng a két nagyobbikon*
|
[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|