|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.20. 22:38 - |
|
Egy dús füvű, nagy karám található nem messze az istállótól. Itt levegőznek a bérlovak és a sérült lovak, vagy ha az oktató karám nem jó, itt is tartanak edzéseket. |
[40-21] [20-1]
Átépítés: Callaway Kastély tulajdona
|
*Bátyjára nem is figyel, csak a vállveregetésnél néz rá. Megrázza fejét, s Carmenre néz.*
~Ceh.. már megint néz.. Sosem unja meg?~
*Elfordítja a fejét, majd észreveszi, ahogy Carmen a fa irányába kezd sétálni. Megáll, s sóhajtva felnéz az égre.*
~Itt akar maradni egész éjjel?~
*Lenéz a földre, majd a lány után megy.*
~Most meg el is alszik..~
*Megcsóválja a fejét, majd féltérdre ereszkedik mellette. Leveszi a felsőjét, s Carmenre teríti. Ő is a fa törzsének dől, majd feje alé teszi két kezét, úgy néz a holdra. Sóhajtva lehunyja szemeit, s merengni kezd..*
|
*Elmerül az égbolt nézegetésében. Naru telefonjának csörgésére összerezzen, a mosolyra elkerekedett szemekkel néz rá.*
- Édesapa az?
*Felkuncog, kezét szája elé kapja. Ő most "alszik", nem hallhatja meg az apja hogy még ilyenkor is mászkál.. szomorúan hallja, hogy apja már megint valami feladatot talált Narunak.*
- Folyton csak ugráltat.. hiszen éjfél múlt..
*Dünnyögi a fejét rázva, a puszira megenyhülten mosolyog, integet egy kicsit Naru után, majd Yamára sandít. Eszébe jut a csók, és félrekapja pillantását.*
~Ez nem igaz..~
*Arcához kap, de a sötétség talán leplezi a vörös pírt... felnéz az égre, és a csillagokat kezdi fürkészni.*
~Csak megmutatta..biztosan nem gondolta komolyan..pedig..olyan szép volt..~
*Sóhajtva lenéz a földre, így látja meg azt a szimpatikus fát, aminél akkor ücsörögtek a Kertben. Yamára néz, aki vagy ott van, vagy nincs, bizonyára egyik lehetőségnél sem fogja érdekelni, ha eltűnik.. így irányt váltva átballag a Kertbe, ha nem állítják meg, leül a fa gyökeréhez, s hátát a törzsnek döntve lehunyja a szemeit. Valószínű hogy reggel is itt fogják találni..*
 |
*Dacos mosollyal néz Yamakasira, a kérdésére töprengve megvonja a vállait.*
- Majd értesítelek. Akkor holnapután..
*Biccent neki, és sarkon fordulva visszamegy az istállókhoz. Felpakolja magát vödrökkel, és több fordulóval, de lassacskán sikerül eloltani a tüzet. Csak a benzin teteje lángolt, így nagy baja nem lett a karámfának, de ömh.. körbenéz, eltűnteti a nyomokat és elslisszol.*
|
*Sóhajt, Carmen aggódását látva csak elmosolyodik.*
- Semmi bajom..
*Lenyeli köhöghetnékét. Max. egy kis füstmérgezés, túléli. Mikor Carmen átkarolja, szemforgatva fonja karját válla köré. Yamakasi Lukehoz intézett szavaira oda se figyel. *
~Nem szólok bele.. nekik is le kell rendezniük valamikor.~
- Nem lehet. Ha segítettél volna, sosem lett volna vége az erőfitogtatásnak Luke és közöttem. Ezt nekünk kellett elintéznünk.
*Néz testvérére, majd fel az égre. Amikor hátrarohan, a lányra néz.*
- Hiába mondom neked, hogy egyedül jövök, igaz?
*Megcsóválja a fejét és bevárja Yamakasit. Megcsörren a mobilja, így Carment elengedve előveszi, megköszörüli a torkát és felveszi.*
- Speak. Áh, uram *kihúzza magát, és úgy halad tovább Carmenre mosolyogva.* Persze hogy jól van. Igen vigyázok rá. De uram, tudja maga hány ó..rendben, persze hogy nem baj.
*Megdörzsöli a szemeit és bólint.*
- Ott leszek 20 perc múlva. Viszont hallásra.
*Zsebre teszi és karjait széttárva megrázza a fejét.*
- Édesapádnak nem számít az idő.. ha menni kell menni kell..
*Egy puszit nyom az arcára, ha hagyja, Yamakasinál csak megpaskolja a vállát, és futásnak eredve lehagyja őket a Kastély felé vezető úton.*
|
*Mikor Narumi le akarja rántani a földre kihúzza kezeit.*
-Ne ölelgess és nem kell hálálkodni!
*Vonja meg vállait, s Luke szavaira felszegett fejjel bólint.*
-Rendben. Épp mondani is akartam. Hol és mikor?
*Néz Luke után, s ha megkapta a választ Narumira és Carmenre néz.*
~Ceh...~
*Megcsóválja a fejét, majd a lángoló karámra néz.*
~Vajon nekem is ilyen hülyeséget fog kitalálni?!~
*Megvonja vállait, majd sóhajtva elindul Carmenék után. De nem szólal meg, csak egy kis idő után.*
-Hogy lehetsz ennyire önfejű? Segíteni sem lehet neked?
*Néz a szemébe, de nem is vár választ. Tovább is indul egyhamar.*
~Ehh.. nem is érdekel a válasza. Semmi közöm hozzá. Hopp..~
*Ekkor jut eszébe, hogy holnap az apjával kell találkoznia. Gyorsan visszafut Lukehoz, s zihálni kezd.*
-Hé figyelj.. holnap után találkozunk, ne holnap, mert a drágalátos apámmal kell találkoznom. Remélem megérted. Addig gyűjts erőt!
*Néz rá gúnyosan, majd tényleg elindul a Kastély felé.*
|
*Hagyja, hogy Naru a földre rántva megölelje, de hamar el is tolja magától.*
- Sosem láttam nálad felelőtlenebb embert!!! Illetve..
*Yamára néz, majd legyint.*
- Testvérek vagytok, úgyhogy mindegy.. de ilyet soha többé ne csinálj!
*Feddi meg mutatóujjával a fiút, de aztán aggódva ő is a sebre néz.*
- Jól vagy..?
*Látja, hogy igen, így feláll. Luke Yamakasihoz intézett szavaira karba teszi a kezeit, de nem szól semmit.*
~Nem hiszem el, hogy ők is verekedni akarnak.. sosem fogom megérteni a férfiakat..~
*Narumihoz lép, és akár akarja akár nem átkarolja a derekát, mintha annyira támasztani kéne, és aggódó szemeket mereszt rá.*
- Igen, menjünk, le kell feküdnöd pihenni!
|
*A földön fekve, oldalra biccentett fejjel, fintorogva nézi ahogy kisegítik Narut is. Lepillant a talajra.*
~Ez az, amit a bandám sose tenne meg értem..~
*Feláll, és a ruháját kezdi porolgatni, ekkor lép oda Narumi. Szájhúzva bólint, eloltja ő secc perc alatt.*
- Egy élmény volt..
*Mondja gúny nélkül, s már azt hihetnék, káprázik a szemük, kicserélték a fiút, de alátámasztva önmagát Yamára néz.*
- Holnap te jössz, ha még igényt tartasz rá
*Vigyorog rá iróniával nyomva meg szavait, és az istálló felé indul vízért és tűzoltó készülékért. Sose változik..*
|
*Öccse szavaira értetlenül összeráncolja a homlokát. Milyen tócsa? Lép, és hopp.. lenéz, mibe ragadt bele a lába, és elfehéredik. Szóval ez az a tócsa.. A türelmetlen szavakra sóhajt.*
- Szerintetek min mesterkedek?
*Rángatja a lábát, majd hagyja az egészet, egyik kézzel Yamáét, másikkal Carmen kezét fogja meg. A rántásra ő is rásegít, és a segítségükkel átszökkenve a karámfa felett a fűben köt ki térdelve. Zihálva megtámaszkodik, és egy mosollyal a mellkasára teszi a kezét.*
- Akár csak..fiatalon..de öreg vagyok én már ehhez.
*Rázza meg a fejét, és ha tudja, lerántja magához a párost, s egyszerre öleli meg öccsét és a lányt is.*
- Köszönöm srácok!
*El is engedi őket, s felhúzva pólóját sebére néz. Elmosolyodva látja, hogy kutya baja, így visszatűrve rá a pólót feláll, és Lukera néz.*
- Igazad van. Kwittek vagyunk, és ennyi. Lerendeztük a számlát. De a tűz eloltását rád hagyom..
*Biccent neki, és Yamakasihoz megy, már ha Carmen nem támadta le előbb.*
- Menjünk vissza a Kastélyba, nem akarok több tüzet látni...
 |
*Furcsálva látja, hogy Narumi segít Lukenak, s fintorog is egyet, mikor Luke Carmen lábai elé esik. Gúnyosan lenéz rá. Mondana is valamit, de inkább visszafolytja magába. Mikor a lány a kezébe nyomja a vödröt, csak értetlenül néz utána, ahogy Naruminak nyújtja a kezét, majd lenéz, s látja, hogy egy tócsa van előtte, hirtelen ránéz, majd ú is nyújtja a kezét felé.*
-Siess már! És ne lépj a tócsába!
*Mondja összehúzott szemekkel, majd a másik kezéből a vödröt leteszi maga mellé, s ha Narumi megfogta a kezét, kirántja.*
|
*Yama szavaira, miszerint egyedül semmire sem megy, mérgesen két kézbe fogja a második kör vödröt.*
- Legszívesebben rád önteném..
*Mormogja összeszorított fogakkal, de tovább indul. Megkönnyebbül, mikor a fiú elveszi tőle, sajgó ujjait ruhájába törli, majd újabbért indul. A harmadik már mázsás súlyúnak tűnik, de időben ér oda, Luke épp akkor borul ki. A fejére önt egy keveset belőle, egyrészt azért, amiért bántani akarta Narut, másrészt azért, hogy ne kapjon hőgutát, ám már viszi is a maradékot a karámfához, ahol egyszerűen Yama kezébe nyomja, ő pedig kinyúl Naru kezéért.*
- Gyere már!
|
- Ha beijedtél és megfutamodtál volna, nem tartanánk itt!
*Vág vissza Narumi szavaira, de kis híján orra bukik, mikor magával rántja. Összehúzott szemekkel követi, kezét szája elé emeli a füst miatt.*
~Miért segít? Miért nem hagy itt? Ceh.. az ő baja..~
*Meglepve pislog, mikor a fiú berántja maga elé, és előre engedve meglöki. A karámfának borul és szépen kibukfencezik Carmen lábai elé. Megkönnyebbült sóhajjal néz vissza Narura, de még mindig nem érti, hogy segíthetett neki ezek után. Viszont a fiú ha megpróbál kimászni, észreveheti amint egy tócsába lép, aminek az alján a föld már felázott, a sár pedig ragasztóként tapad cipője talpához, ám a víz elmúló hatása után felkap egy szikra, és ha Naru nem talál ki valamit, lángba borítja a benzint, amiben áll.*
|
*Felegyenesedik, és összehúzott szemekkel, értetlenül néz a nevető Lukera.*
~Ez most..nincs magánál..hülye! Emiatt gyújtotta fel az egész karámot?! Elmegyógyintézetbe kéne zárni..~
*Megrázza a fejét, és a botja végét nyújtva felhúzza a fiút. A szavaira szemforgatva sóhajt.*
- Nagyon jó, bezársz minket egy lángoló karámba, és nem csinálsz b tervet. Gratulálok..
*Néz rá szemrehányón, és minden joga meg is van hozzá. Látja, hogy érkezik egy vödör víz az egyik oldalra, és Yama újabbat locsol. Megragadja Luke pólóját, ha hagyja.*
- Gyere..
*Futva indul meg a locsolt rész felé, néha megtorpan, kikerülve egy-egy lángot, néha ugrik egyet, és pont akkor ér oda, amikor a második vödör tartalma is elfogy. Maga elé tuszkolja Lukeot, és lendületeset lök rajta.*
|
*Narumi szavaira csak áll némán és néz ki a fejéből. Mikor hátraesik, rögtön odakapja a fejét, de látja, hogy minden rendben, így megkönnyebbülten sóhajt. Luke is a földre kerül, s a szavaira csak ledöbben.*
~Ennyivel elintézte volna?? Ennyi kellett neki? Szerintem ez csapda...~
*Összehúzott szemekkel néz a fiúra, s a következő szavaira megcsóválja a fejét.*
~Jobb lett volna, ha el se kezdi ezt a hülyeséget... kíváncsi vagyok, hogy hogyan kerül ki ebből a helyzetből.~
*Carmen a vödrökkel szenved, s megcsóválja a fejét.*
-Egyedül semmire sem mész... de csak tessék...
*Megvonja vállait, majd Narumira néz.*
~Ceh... önfejű... minek jött ide? Méghogy engem akar megvédeni... na persze...~
*Sóhajtva leengedi a kezét, majd Carmenhez indul, s ha a kezében van a vödör, akkor kiveszi belőle. A karámhoz indul, majd lelocsolja, hogy a tüzet eloltsa vele.*
|
*Milliomos apuci kislánya, nincs hozzászokva a vízhordáshoz. Jobbra-ballra dölöngél a vödörrel, de nem adja fel. A karámhoz érve meglepetten torpan meg Luke szavaira, és oldalra biccenti fejét.*
~Jól hallottam? Mindegy, Carmen, ne bambulj be!~
*Rázza meg a fejét, és összeszedve minden erejét ráönti a vödör tartalmát a karámfa azon részére. Akár eloltotta, akár nem, a vödrőt ledobva rohan vissza az istállóhoz egy újabb körért. Vitatkozna Yamával is szívesen, hogy hogy állhat csak ott tétlenül, de nincs ideje. Majd utána..*
|
*Vigyorogva figyeli a testvérpár közötti szóváltást. Mikor Naru hátraesik, vigyora mosollyá csitul, ám mikor egy hirtelen felugrással a lába felé csap, nem tud védekezni, a bot sikeresen kirántja alóla a földet. A fiúhoz hasonlóan ő is a hátán végzi, botja kiesik kezéből és egy tócsa martalékává válik. De ahelyett hogy támadna, nevetésben tör ki.*
- Jól van haver..győztél..ennyi volt, nem hittem hogy nem sikerül elvennem a kedved a bunyótól.
*Röhögve nyújtja a kezét, ha Narumi felhúzza, ha nem, feláll, és elkezdi a ruháját porolgatni.*
- Kvittek vagyunk.. te is kaptál, én is kaptam, mostantól semmi közünk egymáshoz.
*Néz Narumira, ám mivel ő is egy lángoló tócsában álldogál, sietve a fiú mellé ugrik.*
- Na jó, most hogy megbeszéltük.. hogy jutunk ki?
*Vigyorodik el angyalian. Erre..ömm..nem gondolt o:))*
|
- Jajj Yamakasi, ne durcázz, nem úgy gondoltam!
*Néz ki öccsére, miközben leengedi a botot, és sóhajt.*
- Csak nem akarom, hogy bajod essen, fogd már..
*Nem tudja folytatni, mivel egy benzincsík, amin áll, pont akkor szándékszik meggyulladni. Hátaesik, felmarkol a talajról egy kis földet és lángoló cipőjére dobja.*
~Suh..~
*Megmozgatja a bokáját, de semmi baja. Felpattan guggolásba, és ha Luke még köröz, a bottal a bokája felé csap.*
|
*Oké.. akkor nem jut be a karámba, de Narumi szavaira mégjobban felhúzza magát, s odakiált neki.*
-TE CSAK NE PARANCSOLGASS NEKEM!
*Már alig látja a füsttől, s ekkor min a ketten letámadják.*
-Szóval ne avatkozzak bele? Ezt akarod Narumi? Hát legyen..
~Idióta... Rendben.. nem segítek. Nekem így jobb. De ha történik vele valami, nem vállalom magamra!~
*Mérgelődik, majd karbateszi kezeit.*
-Oké. Akkor itt maradok.
~Ami elég nehéz lesz.. valamin le kell töltenem a dühömet.. de amint mondtam, NEM segítek senkinek...~
*Meglátja, ahogy Carmen szerencsétlenkedik, de nem segít. Fogadalmat tett, így nem, nem és nem! Továbbra is karbatett kezekkel nézi az eseményeket, belül mérgelődve.*
|
~Eszem ágában sincs utánad menni, te hülye.. mostmár csak én maradtam adu lapnak, amit ki lehet játszani vészhelyzetben. Hogy lehet ilyen felelőtlen marha?? Így kockáztatni a bátyja életét, csak mert ő Hősködni akar..de az az idióta sem különb, hogy belement ebbe. És akkor még Lukeról nem is beszéltem.~
*Legszívesebben ő is követné Yama példáját. Jobb lenne Naruval lenni, mint itt kint.. Sóhajtva körbenéz, és ekkor jut eszébe valami. A karámba nem lehet bejutni, de nem is kell.. feláll, s összegörnyedve, térdeit beroggyasztva szalad az istálló felé.*
~El kell oltani a tüzet.. szkanderezzenek, vagy verjék ki egymást fogát, de ez nagyon nem jó!~
*Az istállóhoz érve felemel egy vödröt, és nehézkesen, a súlytül összeszoruló fogakkal indul vissza. Talán ha Yama segítene.. úgyis annyi feszültség van benne*
|
*Dacosan felszegett fejjel nézi Narumi arcát, miközben a tűz egyre csak terjed körülötte. Yama szavaira összehúzott szemekkel néz rá, de a benzin és az öngyújtó hatására a karámfát már körbevette a tűz. Mint egy tüzes rács, úgy haladnak a lángok befelé vékonyabb, vagy vastagabb csíkokban. A levegő fullasztóvá válik, a füst beterít mindent.*
- Akadt egy nézőnk.
*Néz Narura, aki jól sejti..már üt is felé, igaz hogy kivédi, de lényegtelen. Kinéz Yamára, és rákacsint.*
- Kivételesen igaza van. Kiverem belőle a szuszt, aztán holnap kaphatsz te is..
*Röhög fel, tudja, hogy Yama biztosan nem hallgat a testvérére, de a lángoló karámon nem jut át. Jó kis csapdáján, s egyben pajzsán elmosolyodik, ám figyelmetlensége egy ütést eredményez a gyomrában. Összegörnyedve taszítja félre, megtántorodik, beletolat egy benzincsíkba, szerencséjére pont az a csík kap lángra, de még időben félreszökken.*
- Huh, ez tényleg meleg..
*Törli meg homlokát, szemeiben megcsillannak a narancsos fények, és ha Naru nem mozdul, körözni kezd körülötte miközben néha felköhög.*
|
[40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
